Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-05 / 283. szám

4 Csapadékos téltől, jégtől tartanak a polgármesterek a Balaton-parton időjárás Harmincötmillió fo­rintot már elköltött idén Ba- latonfenyves kárelhárítás­ra, többet nem szeretne, mint ahogyan más település sem. A Balaton magas vízállásáról is beszéltek a polgármesterek a Balatoni Szövetség legutób­bi ülésén, a balatonfenyvesi Lombár Gábor nem először je­gyezte meg: jóval magasabban tartják a Balaton vízszintjét, mint korábban, a parti véd- művek azonban nem ekkora vízállásra készültek. ■ Két hónapja nyitva a Sió-zsilip, másodpercen­ként ötven köbméter vizet eresztenek át rajta. Ezt a szakemberek szerint már nem szabad növelni Jelenleg százhuszonhárom centiméter a Balaton átlagos vízszinfje és a településveze­tők attól tartanak, hogy kriti­kus helyzet alakulhat ki egy csapadékos tél esetén. Az át­lagot meghaladó, nyolcszázöt- venöt milliméternyi csapadék hullott a Balaton vízgyűjtő te­rületére az első tizenegy hó­napban, ami jelentősen meg­haladja a sokévi átlagot. A ta­laj már annyira telített, hogy nem tudja befogadni a vize­ket, gyakorlatilag minden a tóba ömlik. A befolyó vízmeny- nyiség hatvan százalékánál pedig nem tudnak többet le­ereszteni. Szeptember har- madika óta nyitva a siófoki Sió-zsilip, másodpercenként ötven köbméterrel eresztik a felesleget, ezt növelni több ok­ból sem tervezik. A Sió-csator­na állapota sem tenné lehető­vé, a környékbeli földek pedig már most is víz alatt állnak, ahogyan azt a gazdák panasza nyomán már megírtuk. Siklós Gabriella, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője azt mondta a veol. hu-nak: különösen nagy meny- nyiségű hóra és utána gyors olvadásra lenne szükség ah­hoz, hogy komoly belvízhely­zet alakuljon ki. A tóparti pol­gármesterek ettől még aggód­nak, egy másik veszélyre is ráirányítva a figyelmet. Év­tizedek óta nem volt ugyan­is példa arra, hogy a tél ilyen magas vízállás mellett kö­szöntsön a Balatonra. Fel kell készülni arra is, hogy befagy, márpedig a jég ez esetben (hi­szen az időjárást elnézve je­lentős vízszintcsökkenésre ke­vés az esély) akár komoly ká­rokat is tehet a partvédőmű­vekben. ■ Fónai I. Vetni? Csak keresztet! egyrészt valószínű, hogy le se tudják aratni az összes, vízben álló kukoricát, másrészt ezek­kel a földterületekkel aligha számolhatnak jövőre - érzékel­tette a Sió-parti földterületek gazdáinak problémáját Kersák György Siófok-térségi gazdakö­ri elnök. Hozzátette: a műtrá­gyázást, a talajelőkészítést már el kellett volna végezni. A gazdálkodók most a Siómente Zrt. által „szerződtetett” rizs­kombájnokban bíznak, aratás után azonban jövőre a most víz alatt lévő földekbe aligha tud­nak vetni... MEGYEI KÖRKÉP 2014. DECEMBER 5., PÉNTEK Otven év után is volt mit tanulni juhászképzés A Kaposvári Egyetemen 12-en kezdtek, ugyanannyian vizsgáztak sikeresen Volt olyan, aki fél évszázada tart birkákat, s olyan is, aki gyerekorvosból lett juhtartó. A közös bennük, hogy vall­ják: olyan nem létezik, hogy az ember mindet tud a juh- tartásról. Ők ketten tíz tár­sukkal csütörtökön vették át juhász gazdálkodói oklevelü­ket a Kaposvári Egyetemen. Márkus Kata A Magyar Juhtenyésztők és Kecs­ketenyésztők Szövetsége, a Ka­posvári Egyetem Agrár- és Kör­nyezettudományi Kara, a Deb­receni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Kör­nyezetgazdálkodási Kara, vala­mint a Szegedi Tudományegye­tem Mezőgazdasági Kara együtt­működési megállapodás kereté­ben ősszel szervezett először 10 hetes, 80 órás felnőttképzést gya­korló juhtartók számára. Az első kurzusra 12-en jelentkeztek, s valamennyien sikeres vizsgát is tettek csütörtökön a Kaposvári Egyetemen, ahol délután az ok­levelüket is átvehették. Köztük volt Bors Zsuzsanna, aki gyerek­orvosból lett juhtartó, s aki jó pár éve egy kis vidéki nyaralót kere­sett Szabolcsban:- Véletlenül csöppentem a juhászaiba évekkel ezelőtt - mondta, - gyerekorvosként dolgoztam mielőtt elmentem gyógyszergyárba a klinikai ku­tatásba. Ekkor vidéken csak egy nyaralót kerestünk, amit meg is találtunk a földdel együtt, így csöppentünk bele a juhtar- tásba a nyugdíjra készülődve. Aztán fokozatosan fejlesztget­tük a gazdaságot a 14 év alatt 200-ról 800-as állományszám­ra, s két éve már teljes időben Emelték poharukat. Részint a sikeres vizsgára, részint arra, hogy megtalálják a számításukat a juhtartásban ezzel foglalkozunk. A gazdaság Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében van, de mi Budapesten lakunk, így ingázom. Vannak alkalmazottaink, összesen ki­lenc embernek adunk munkát. A piacra jutási lehetőségek­ről szólva úgy nyilatkozott, hogy azok az elmúlt tizenöt évben nem sokat változtak. - A felvásárlónk ugyanaz - mondta -, s talán ki­csit többet fizetnek az állatokért, mint 2000-ben. Olaszországba szállítják a jerkéket. Eddig nem nagyon gondolkodtunk hazai ér­tékesítésben, de azért is jöttem el erre a tanfolyamra, hogy az em­ber többet tudjon a lehetőségek­ről, s magáról a szakmáról. A kaposújlaki Dobos Mihály 1964 óta foglalkozik juhokkal, egy igazi juhászdinasztia tagja­ként. - Már a nagyapán is juhász­ember volt - kezdte a történetét -, eleinte az Alfóldön volt az állo­mány, aztán a Dunántúlon. 1985 óta egyéni gazdálkodó vagyok. Korábban 650 anyabirkát tartot­tunk, mára lecsökkentettük 350- re. Feleségemmel ketten látjuk el az állományt, de a földművelést, és az állatok takarmányozását is. Jelenleg magyarországi kereske­dők részére értékesítünk, de jobb volna, ha magunk tudnánk ezt megoldani. Ám sajnos erre most még nincs lehetőségünk, szövet­kezetbe kellene tömörülni, de ez egyelőre még nehezen megy a ju­hászoknál. Szerinte a jelenleginek a dupláját, a háromszorosát is el tudnák adni. - A felvásárlá­si ár változó, van amikor ma­gasabb, van amikor alacso­nyabb - mondta. - Ilyenkor karácsony környékén, illetve Pl l Ön szerint van létjogosultsá­ga a juhászképzésnek? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A mérleg nyelve hajdúk Péter, a Magyarjuh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója azt mond­ja, 900 ezer körüli a hazai anya­juhállomány, s abban bízik, hogy egymillió-kétszázezer- másfél milliós állományszámra fejlődik az ágazat 2020-24-re. Szerinte 3 éve megállt a juhállomány csök­kenése, azóta az állattartók és az állomány száma emelkedik, mert a kormány meghirdette a kérő­dző szerkezet-átalakítási progra­mot. - De várják a juhtartók a 2020-ig terjedő időszakot, ami­kora mostaninál jobb pozícióba kerül támogatási oldalról az ága­zat - mondta. - Ám a mérlegnek két serpenyője van: ráfordítás, bevétel. A ráfordításokat minima­lizálni, a bevételeket maximali­zálni kell. S nem azon sírni, mennyi a támogatás! Ami jön, azt el kell fogadni, és pluszként kezelni befektetésekre, fejleszté­sekre. De akkor is jövedelmező­nek kell lennie a gazdálkodás­nak, ha nincs támogatás. húsvétkor mindig jobbat re­mélünk, de ez nem mindig kö­vetkezik be. Általánosságban a kis tejesbárányt kilónként ezer forintért veszik meg. A kérdésre, hogy fél évszá­zad után mit remélt, milyen újat tudnak még mondani a szakmáról, úgy nyilatkozott: az unió nagyon sokat követel. - Az embernek fel kell frissíte­nie a tudását ahhoz, hogy meg­feleljen a követelményeknek - mondta. - Mert ha ezt nem te­szi, akkor nincs mihez tarta­nia. Olyan nincs, hogy egy­szer megtanultam a szakmát, s már mindent tudok a juhtar- tásról. Büszke siófoki gázosok és olajosok a fotókon hőskor Már hetvenkét esztendeje is innen irányították Magyarország kőolaj-távvezetékeit Siófok neve hosszú évtizedek óta összeforrt a szénhidrogénipar­ral, alig akad olyan család a vá­rosban, melynek ne dolgozott volna legalább egy tagja az olaj-, vagy a gáziparban - emlékezte­tett Fehér János, az FGSZ Föld­gázszállító Zrt. vezérigazgatója annak a kiállításnak a megnyitó­ján, melyet abból az apropóból ál­lítottak össze, hogy idén száz esz­tendős a hazai földgázszállítás. Magyarország a csővezetékes szállítás egyik úttörője volt Euró­pában, 1914-ben készült el a Kis- sármás-Torda-Marosújvár távve­zeték. - Az Ásványolaj- és Föld­gáz Távvezeték Nemzeti Vállalat hatvanöt évvel ezelőtt Siófokon alakult meg, de már 1942-től Sió­fokról irányították az ország kő­olaj-távvezetékeit, valamint azok hírközlését építő és üzemeltető munkásokat, mérnököket a MA- ORT, vagyis a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság ber­keiből - így Fehér János a ván­dorkiállítás megnyitóján, a Kál­mán Imre Kulturális Központ­ban. Az FGSZ-vezérigazgató hoz­zátette: a siófoki Advocatus Ala­pítvány néhány éve márványtáb- Iát helyezett el a MAORT siófoki letelepedésének emlékére a mai földhivatal épületén; ezen a kiál­lításmegnyitó napjának reggelén Mederkeresztezés hagyományt teremtve elhelyez­ték az emlékezés koszorúját, így tisztelegve a nagy elődök előtt. Hatvan éve, 1954-ben alakult meg Siófokon a Kőolajvezeték Vállalat, mely az 1974-es kettévá­lás előtt már 5100 dolgozót foglal­koztatott. Ekkor vált ki a cégből a Gáz-és Olajszállító Vállalat, a mai FGSZ Zrt. elődje. Fehér János sze­Csőszerelés rint ezek a társaságok mindig is a legnagyobb, legjelentősebb vá­rosi vállalatok közé tartoztak. Ahogyan a 96 éves Zachems- ki Ferenc, a MAORT első siófo­ki építő csoportjának mérnöke, Siófok díszpolgára fogalmazott a tárlat látogatóinak szóló videó- üzenetében: „Legyen rá büszke, aki az olaj- és a gáziparban dol­gozik". Az FGSZ mai vezetője ezt azzal toldotta meg: - Kiváló mér­nökök tették le az alapokat, akik­től az utódok tanulhattak. Mun­kánk minősége ma Magyaror­szág energiaellátásának a minő­ségét határozza meg. Ez ma is kihívást jelent számunkra, aho­gyan a száz év során mindig. Hetven éves zalai vezeték egy nemrég kiváltott darabja, csőgö- rénytisztító golyókkal, ultrahan­gos repedésvizsgáló, a Testvéri­ség (Bratsztvo) gázvezeték por­celán plakettje, valamint doku­mentumok, fotók sora a Siófok­ra érkezett kiállításon. A képe­ken a hőskor: nyitott múltszázad- eleji autón gördül be a yezetőség, lányok-asszonyok ássák a csőve­zeték helyét, brigád ökörvontat­ta hegesztőgéppel, svájcisapkás csőfektető férfiak térdig mocsár­ban. Az újabb korból: Vranitzky osztrák kancellár és Horn Gyu­la miniszterelnök avatja az or- szághatár-Győr földgázvezeté­ket. S a legújabb: az FGSZ Zrt. vezetője átveszi a Legjobb Mun­kahely versengés első díját. ■ Fónai Imre i. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom