Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-05 / 283. szám

2014. DECEMBER 5., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 3 A tavi ponty is lehet „balatoni” halászjövő A leállítás végleges, horgásztatni fognak a halászhajóikról ► Folytatás az 1. oldalról A balatoni vízgyűjtőről kikerü­lő hal - mondott példát az ál­lamtitkár a „balatoni” hal új és korrekt elnevezésére. A Bala­ton vízrendszeréből származó hal - mondott egy másikat Szá­ri Zsolt, a Balatoni Halgazdálko­dási Nonprofit Zrt. vezérigazga­tója.- Helyes döntés volt - vonta meg a balatoni halászat egy év­vel ezelőtti leállításának a mér­legét Fazekas Sándor földműve­lésügyi miniszter. - Nem jött el a világvége, a horgászok ellen­ben kedvezőbb fogási lehető­ségekről számolnak be. Az ét­termek étlapján is maradt hal, ugyanúgy meg tudták oldani az ellátást, mint korábban. A bu- sabomba se ketyeg, a tó egyen­súlyban van, abban bízunk, hogy egyre több hal lesz benne, a horgászok örömére. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. működését úgy szervezik át, hogy a horgász­társadalom érdekeire, a halfo­gyasztás növekedésére tudjon koncentrálni - tudtuk meg Bi- tay Márton Örstől. Az államtit­kár szerint a társaság nevelőta - vi gazdálkodását is növelni ter­vezik. A balatoni-hal egyedüli hasat nosítója a horgász; ez a jelJra; ez a jövő is - szögezte le Szári Zsolt, a zrt. vezérigazgatója. A halgazdálkodás költségeinek 80-85 százalékát a horgászok fi­zetik be - tette hozzá -, többévé nem kapnak már állami támo- gatást'(jő évük van akkor, mint idén is, ha sokat van nyitva a Sió-zsilip, mert ilyenkor ki tud­ják helyezni a Sióra az angol­nacsapdáikat). - Fontos a hal­utánpótlás mennyiségi és mi­nőségi átalakítása - magyaráz­ta Szári. - Tévhit, hogy a Bala­ton táplálékszegény környezet, hiszen akad, amiből túlkínálat van. Ilyen a tóban 1920 óta je­lenlévő vándorkagyló (ráadásul most egy új faja is megjelent), ez a ponty és a keszeg táplálé­ka, vagyis a ponty népesítésé­re még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, akár csak a süllőére. Ma már a horgászok fognak ki közel annyi halat a Balaton­ból, mint régen a halászok; ta­valy 620 tonna szerepelt a fogá­si naplókban - a vezérigazgató ezzel indokolta, hogy „nemhogy iparszerű, de semmilyen halá­szat nem folytatható tovább”. A csúcs halászfogást az 1951-es év hozta, ekkor 1700 tonna ha­lat szedtek ki, amiből 1400 ton­na keszeg volt. Ekkor horgász még alig tűnt föl a Balatonnál. A ponty tekintetében az 1928-as év jelentette a rekordot 82 ton­nával, de 2000-től már tíz ton­nát se fogtak évente a halászok, süllőből csak néhány tonnát. Szári Zsolt arról is beszélt: bu­sából háromezer tonnányi lehet még a Balatonban, ehhez képest évi 130 tonnát fogtak ki a koráb­bi szelektív halászattal, „ebből is belátható, hogy nem volt va­lami hatékony módszer, ráadá­sul a nagy testű süllők és pon­tyok is hálóba kerültek”. A zrt. vezetője szerint maximum ko­ranyári időszak bánodé a befo- lyóknál lehet szó busahalászat- ról, esetleg pontszerű téli busa­gyérítésről, de hogy érdemes-e egyáltalán ebbe is belevágni, arra azt követően lehet \ ála- sizolni, ha befejeződik a balato­ni halállomány most zajló fel­mérése. - Fontos, hogy rövide­sen törvényi szintre emelkedik: a Balaton vízgyűjtő területén ti­los lesz a busanevelés. A halfogyasztást népszerű­sítő kampányba (némileg már nő a hazai halfogyasztás, de még mindig alacsony szinten van: 4,2 kilót eszünk meg átlag­ban, évente) a szaktárca a bala­toni halat is beleérti - derült ki a siófoki sajtótájékoztatón. Bitay Márton Örs államtitkár azt mon­da, miért ne lehetne a nagyáru­házakban egy balatoni halas akvárium is, és miért ne kerül­hetne magyar, történetesen ba­latoni hal is a gyermekek men­zai asztalára? Mármint „a Bala­ton vízrendszeréből származó hal”. S hogy mit csinál e közben a halászállomány? Szári Zsolt­tól megtudtuk: a tógazdasági munkák mellett horgásztatni fognak a halászhajóikról, a ha­dászoknak tehát a horgászven­dégek kiszolgálása lesz a leg­újabb feladata. ■ Fónai Imre Stratégiai agazat: történelmi rekordtermes, novekvo allatallomany 1921 óta nem volt olyan kiváló termés kukoricából, napraforgó­ból és repcéből, mint idén; tör­ténelmi rekordról beszélt Fa­zekas Sándor csütörtökön Sió­fokon a Portfolió Agrárszektor Konferencián. Az agrárminisz­ter szerint megfordultak a ko­rábbi negatív tendenciák a ha­zai mezőgazdaságban, 2011 óta az állatállomány is nő. Kétezer­ben volt utoljára annyi szarvas- marha mint most (789 ezer), a sertésszám elérte a hárommil­liót, de a következő hat évben ezt meg kívánják duplázni.- stratégiai ágazattá vált a mezőgazdaság, folyamatosan nő a hozzájárulása a GDP-hez- így Fazekas. - Sikerült hely­reállítani a magyar gazda­társadalom megbecsülését, a szektor tisztes megélhetést, gyarapodást biztosít. Céljaink­kal összhangban nő a kis- és közepes gazdaságok száma, 240 ezer hektár állami földet osztottunk ki a bérletpályá­zaton, a 80 százalékát családi gazdálkodóknak. Folytatjuk e programot, a nagybirtokok le­járó földterületeit írjuk ki pá­lyázatra. JEGYZET MÁRKUS KATA Tőlem ne kérhessenek! A magyar ember nem szeret adózni. Ez a zsigereiből fa­kad, épp úgy, ahogy a tőlünk nyugatabbra, északabbra fekvő népeknél ennek az el­lenkezője. Alighanem szá­mos tényt felsorakoztathat­nánk ezen alapvetések oka­iként, de talán a legkézen­fekvőbb, hogy arrébb tud­ják, mire költik az adóforint­jaikat. Kaposvár is tervezi, hogy le­vélben számol majd be lakó­inak, a helyi adóból mi min­den épült egy év alatt a vá­rosban. Ám, hogy ennek eredményeképpen szíveseb­ben adóznának a kaposvá­riak, az minimum kétséges. Mert szerintem ott van a ku­tya elásva, hogy van-e mi­ből adóznunk? Mert ha az adóterheket leróva is marad­na elég például a gyerek ta­níttatására, egy kis karácso­nyi ajándékra, s itt nem a már-már közhelyként emle­getett Louis Vuitton táská­ra és arany Rolexre gondo­lok. Vagy ne adj’ Isten jut­na az ünnepi fogásra is némi pluszpénz, akkor persze a közösbe is szívesebben ten­nénk többet. ÁM valahogy mindig úgy já­runk, mint az egyszeri em­ber, akinek az öregapja el­mondta a titkot: „nem job­ban kell spórolni, hanem többet kell keresni”. A titkot tehát már tudjuk, és hajlan­dóak vagyunk többet is ten­ni a többért. A bökkenő ott van, hogy a kicsit többől jó­val többet visz el különbö­ző jogcímeken az állam. A tanulság tehát, hogy sokkal többet kellene keresni, mert abból arányaiban keveseb­bet visznek el. De a sokkal többet keresés titkát egyelő­re az egyszeri ember öreg­apja nem, csak a politiku­sok ismerik. Tőlük meg - ha adnának is - nem szívesen kérnék erről felvilágosítást. Mert nem akarnék úgy jár­ni, mint a Tanúban Pelikán elvtárs, akitől egyszer cseré­be csak kértek valamit... Mindössze néhány ezer forintért ölt a viszi gyilkos beismerés Munkát akart magának a tettes, azért gyilkolt, hogy legyen pénze útiköltségre Gombát termesztenek Batéban ► Folytatás az 1. oldalról Sz. Balázs fiatal kora ellenére volt már büntetve vagyon elle­ni bűncselekményekért és kábí­tószer birtoklásáért. A kihallga­tásán többször ellentmondásba keveredett, nem tudott alibit iga­zolni a november 15-e és a 16-a közötti időszakra, amikor a gyil­kosság történt. A nyomait meg­találták a lakásban, erre azt fe­lelte, hogy egy tervezett fakivá­gás miatt járt a házban a néni­nél, ezt azonban megcáfolták a nyomozók. Végül a férfi megtört, és beismerő vallomást tett. Mindezt Szíjártó István alez­redes, a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányság bűnügyi igaz­gatója és Bebes Zoltán bűnügyi osztályvezető ismertette a saj­tótájékoztatóján. A gyanúsított az vallotta, hogy új életet akart kezdeni. Sárvárra készült, hogy betanított munkás lehessen, de nem volt pénze útiköltségre. A faluban elterjedt a hír, hogy amikor az idős néni korábban kórházba került, a hozzátarto­zói nagyobb összeget találtak a házban elrejtve. Azt azonban senki sem tudta, hogy ezt azóta egy bankban helyezték el. A fia­talember elhatározta, hogy meg­szerzi a pénzt. 23 óra körül egy vascsövet vett magához a háza udvaráról. A hátsó kerítésen be­mászott az idős asszony portájá­ra. Egy trükkel, amit a nyomo­Bilincsben. Helyszíni kihallgatásra viszik vissza a falujába a gyanúsítottat zók nem akartak elárulni, ne­hogy tippet adjanak más bűnö­zőknek, kicsalta a házából az ál­dozatát. Az idős nő zseblámpá­val rávilágított, ekkor megölte. A házban csak 10 ezer és 20 ezer forint közötti összeget talált egy pénztárcában. Másnap eluta­zott az új munkahelyére, a za­laegerszegi szállásán fogták el a rendőrök. Vélhetően többszö­rösen minősített, előre kitervel- ten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett em­beröléssel vádolják majd. Ezért akár életfogytiglani büntetést is kaphat, de valószínűleg enyhítő körülményként értékeli majd a bíróság fiatal korát és beismerő vallomását. ■ K.G. közmunka Gombát termesz­tenek az egykori batéi gőzma­lom pincéjében. Csaknem 200 zsák elhelyezésére alkalmas területet tettek rendbe, és a laskával kezdték. A közmun­kaprogram során nemcsak burgonyát, hagymát és tököt termesztettek, hanem gom­bával is próbálkoztak. A pin­cében polcrendszert alakítot­tak ki, s gondoskodtak az op­timális termesztési feltételek­ről. A terv bevált, a lakosság is kedvező áron vásárolhat a fi­nomságból. Zsalakó Ernő pol­gármester elmondta: ez a me­zőgazdasági tevékenység hét embernek nyújt munkalehe­tőséget. ■ Harsányi M. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom