Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-30 / 302. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2014. DECEMBER 30., KEDD 4 Haltelepítésre fordílják a bevételt ► Folytatás az 1. oldalról Fokhagymanaptár disznótorossal szilveszter-újév A népszokásokból csak az étkezési hagyományok maradtak fenn Az éves területi engedélyek drágulnak, az egyesületi tag­díj jövőre is 2300 forint ma­rad. Hauser Miklós, a KSHE titkára hétfőn elmondta: egy­re többen érdeklődnek a vál­tozások iránt.- Az újév kötelezettségeket ró a horgászokra - emelte ki.- A 2014-es állami horgász­jegy és a fogási napló január 31-ig érvényes, amelyet legké­sőbb február 28-ig kell eljut­tatni az egyesületekhez. Ha a felnőttek nem tartják be az előírásokat, akkor dupla áron vagyis négyezer forintért vált­hatják ki az állami horgász­jegyet. ■ Fontos, hogy a horgászok betartsák az előírásokat, például a fogási naplók le­adásának határidejét, mert különben sokba ke­rül a hobbijuk. Pontokba szedve rögzítik az előírásokat. Egyebek mel­lett lényeges tudni: az éjje­li horgászatra kijelölt part­szakaszokon június elsejé­től szeptember végéig péntek­ről szombatra, szombatról va­sárnapra, illetve ünnepnapra virradó éjszaka engedélyezik az éjszakai horgászatot. Aki sportjegyet vált, csak egy da­rab úszós - egy horog, legfel­jebb tizenöt grammos ólom - felszereléssel horgászhat nap­pal, partról, békés halakra. A halat tilos megtartani, el­vinni. ■ Több lehetőséget is ígér­nek az egyesületek a meg­mérettetésre Töröcskén és a Desedán is. Rozs Tamás irodavezető kö­zölte: jövőre egy olyan boj- lis verseny lesz, amikor a De- seda nagyobb részét lezárják. A Töröcskén öt-, míg a Dese­dán tizenkét megméretést ter­veznek, s utóbbinál százhat­van mázsa ponty, s négy má­zsa ragadozó telepítésével szá­molnak. ■ Harsányi Miklós ► Folytatás az 1. oldalról A néphagyományok szerint az esztendő első napján történtek visszaköszönnek az év tizen­két hónapjában, így az embe­rek természetesen megpróbál­tak minél több pozitívumot eb­ben a napba sűríteni: hatalmas lakomákat csaptak, melyeken minőségi ételeket ettek nagy társaságban.- Az újév napjához renge­teg termékenység- vagy bőség- varázslási szokás kapcsolódott Somogybán is - mondta Stepán Kata, a szennai skanzen múze­umpedagógusa -, emellett a vé­letlenből is próbálták kikövet­keztetni, milyen esztendő vár­ható. Január elsején például hagy­makalendáriumot készítettek: tizenkét fokhagymát raktak körbe, megsózták, s amelyik megnedvesedett másnapra, az a hónap ígérkezett csapadékos­nak. A szerelmi életre az ólom­öntésből próbáltak következ­tetni, persze csak a lányok: a megolvasztott ólmot hideg víz­be csepegtették, s megdermedt formából kiderülhetett a maj­dani legény alakja, adott eset­ben foglalkozása. Az új év első napján tilos volt kivinni a sze­metet a házból - nehogy kidob­ják vele a szerencsét is -, nem volt szabad mosni, s pláne tere­getni - a kiterítés a halálozásra utalt -, vagy éppen kölcsönad­ni, ugyanis akkor minden kife­lé megy majd a házból az elkö­vetkezőkben. Azt is meg kellett nézni, kit engednek be a házba: a férfiak szerencsét, a nők sze­rencsétlenséget jelentettek...- A rossz szellemeket meg­próbálták elűzni, a megyebe­li pásztorok a farsangihoz ha­sonló kolompolásos üvöltözés­sel vonulással búcsúztatták az óévet - tette hozzá -, de kará­csony és vízkereszt között min­den faluban hagyományosan körbejártak az emberek, hogy gazdagságot, és jó szerencsét kívánjanak egymásnak. Kifeje­zetten somogyi szokásnak szá­mított, hogy a lányok újév reg­gelén friss vizet húztak a kút­Gazdag lakomát tervez mindenki: az újévköszöntő falatozás a néphitből ered, hogy a bőség 12 hónapig kitart ból, almát dobtak bele, s abban mosakodtak meg, hogy egész­ségesek és pirospozsgásak le­gyenek az előttük álló eszten­dőben. Természetesen az ételek ki­választása is az elkövetkező időszak bőségét hivatott előse­gíteni.- Szerencsét és gazdagságot hozó ételeket, italokat fogyasz­tottak - magyarázta. - A szil­veszteri vacsora fő fogása a ma­lacsült, mivel a fiatal disznó a földet túrva kifordítja, illetve a házba túrja a szerencsét. Szár-' nyast vagy halat viszont nem lehetett enni, hiszen előbbivel elszáll, ytóbbival elúszik a sze­rencse. Mások szerint halat ugyan lehetett enni, ám csak abban az esetben, ha a farkánál kezd­ték el a fogyasztást, viszont ak­kor sok pénzt is jelentett. A ré­tes viszont nélkülözhetetlen volt az ünnepi asztalról, hiszen el lehetett vele nyújtani a maj­dani gazdagságot-bőséget.- Utóbbi jelképének számí­tott a lencse is, s ez mára is megmaradt a hagyományból - jegyezte meg. - Ennek, illetve a többi hüvelyes, azaz a bab, a borsó vagy éppen a sárgabor­só fogyasztásának célja, hogy az új évben legalább annyi pénzük legyen, mint amennyi szem lencsét, babot, borsót et­* tek meg. Az édeskáposztás éte­lektől pedig azt várták, hogy megédesítsék a következő évet. És persze bort ittak mindeh­hez: a Márton-napon megszen­telt újbor került az asztalra. Vagyis virslinek és pezsgő­nek nyoma sincs. Előbbi egyes néprajzosok szerint úgy kerül­hetett az év végi menüsorba, hogy faluhelyen a malac mel­lett gyakori újévi fogásnak szá­mított a disznótoros is. A hur­ka és kolbász azonban sok vá­rosi számára elérhetetlennek bizonyult, s így jobb híján a 13. században a németországi Frankfurtban kitalált, majd a 19. század elején Johann Georg Lahner svájci hentes által tö­kéletesített, s egyúttal ismert­té tett virslivel pótolták. A virs­lizés aztán a múlt század hat­vanas éveitől, amikor is egyre inkább modernizálódott a fa­lusi élet Magyarországon, el­terjedt a kisebb településeken, már csak egyszerűsége miatt is: a forró vízbe a legkapato- sabb ember is bele tudja tenni a rudacskákat. A pezsgőzés is az urbanizá­cióval arányosan hódította meg az országot, egyúttal jól illesz­kedett az újévi bőségrituálék sorába: miután több évszáza­don át csupán az egyedi, üve­ges erjesztést ismerték készí­tői, így csak a legtehetősebbek engedhették meg maguknak, azaz a „sámpány” a gazdaság szinonimájává vált.- Mára'jórésztcsak az étke­zési szokások maradtak fenn - tette hozzá Stepán Kata. - A ré­gi, klasszikus szokásokat né­hány településen a hagyomány- őrzők tartják még, szerencsére az elmúlt években mind több helyen próbálják feléleszteni a hagyományokat. ■ Vas A. ■ Ön milyen étellel ünnepli az újévet? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Kormányzati intézkedés: újabb terhek várnak az autóbontékra nyilvántartás Januártól minden egyes alkatrészt dokumentálniuk kell a cégeknek, és garantálni a beépíthetőséget is ► Folytatás az 1. oldalról- Én sok helyen jártam már, de ehhez foghatót egy országban sem tapasztaltam - mondta Ke­nései László, a kaposmérői au­tóbontó. -Nem is tudom elkép­zelni, hogyan lesz kivitelezhető. Ha kivettünk egy bowdent egy kocsiból, rögzítsük, hogy éppen melyikből? Nem is ismerek eh­hez számítógépes programot, de az biztos, hogy teljes adminiszt­rációt igényel. Óriási költségbe kerül majd, nagyon nehéz lesz, de ha rákényszerülünk, megcsi­náljuk. Csak néhány napja hal­lottam a hírekben, hogy ez vár­ható, de megmondom őszintén, hogy a logikáját sem értem. Viszló Ferenc, az Euroautó Hungary Kft. tulajdonosa sze­rint az adóelkerülés megakadá­lyozása lehetett a törvényhozók célja. A cég autóbontót üzemel­tet Nagyberkiben, Siófokon, Si­ójuton és most vásároltak egy keszthelyi telephelyet is. A tu­lajdonos szerint ők megpróbál­tak előremenekülni, és egy sa­ját adminisztrációs rendszert hoztak létre. Ez azonban egy kisebb autóbontóra rendkívüli terhet ró.- Egy bonyolult, nehezen kö­vethető rendszer jön így létre, amire az autóbontó vállalkozá­sok nincsenek felkészülve - ér­tékelte Viszló Ferenc. - Mi már korábban létrehoztunk egy sa­ját fejlesztésű, web alapú nyil­vántartást, ami programozót is igényelt. Fel akartuk mérni, hogy gazdaságosak-e a bontása­ink, melyik kocsit szedtek szét a szerelők, és mi lett beraktároz­va az alkatrészekből. Az eddig is követelmény volt, hogy csak minősített alkatrészt szabad el­adni, szakemberek megvizsgál­ták, ebben nem látok nagy vál­tozást. Roncstemető. A kibontott alkatrészeket szigorúan adminisztrálni kell A cégvezető szerint nehéz fel­mérni, hogy a piac hány száza­lékát uralják az illegális bon­tók, de nagy szeletet hasítanak. Őket, az adószámmal nem ren­delkezőket nehéz felderíteni, miközben a regisztrált műhe­lyeket járulékkal, adóval, ad­minisztrációval sújtják és kör­nyezetvédelmi ellenőrzéssel fel­ügyelik. Ugyanakkor az inter­netes adásvételek oldalai tele vannak magánszemélyek hir­detéseivel, akik külföldről be­hozott, okmányok nélküli ko­csik alkatrészeit árulják. Ne­héz elhinni valakiről, ha öt- ven-száz-kétszáz ilyen tételt fel­tesz, hogy nem kereskedő, csak a nagypapa autójának önindító­ját értékesítené.- Az, hogy garantálnunk kell, hogy balesetet nem okozó alkat­részeket építünk be a jármű­vekbe, nem egyszerűen telje­síthető, de a bontók érdeke is. Sok kézen átmegy egy ilyen al­katrész, sok-embernek kell té­vesztenie az eladótól a szere­lőig, hogy tragédia történjen. Érdeklődtem és megtudtam a Közlekedési Felügyelet ellen­őreitől, hogy éves viszonylat­ban elenyésző az ilyen műsza­ki hiba okozta balesetek száma - tette hozzá Viszló Ferenc. - Az adminisztrációs terhek vi­szont úgy megnövekednek ja­nuártól, hogy akár egy mun­kahely is szükséges lehet erre, ezt a kisebb autóbontók nehe­zen tudják majd teljesíteni. 2008 óta csökkent az autó­bontókban leadott kocsik szá­ma Magyarországon, ez így ment Somogybán is, és az idei volt az első év, ami kis emel­kedést hozott a vállalkozók ta­pasztalata szerint, de az embe­rek többségének még mindig nincs pénze arra, hogy új au­tót vegyen. ■ K.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom