Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-24 / 299. szám
2014. DECEMBER 24., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 Puding és áfonyaszósz: távol a szülőföldtől karácsony idegenben Ma már több mint félmillió honfitársunk a határokon túl keresi a boldogulását Karácsonyi utcakép Dublinban. Az idegennek úgy tűnik, mintha versenyeznének, ki tud több égőt elhelyezni ugyanarra a felületre Napsütés, hullámzó tenger. Kicsit más az ausztrál karácsony Csak sétálgat az ember, nem a magyarok zsebéhez szabták a német árakat A rántott hal nem hiányzik, s magyar szóból sincs hiány; háromezren élnek Cambridge-ben A statisztikák szerint nagyjából félmillió honfitársunk keresi a boldogulását külföldön, s közülük sokan az ünnepekre sem tudnak hazajönni, kénytelenek a karácsonyt és az újévet idegenben tölteni. Vas András Írország, s ezen belül Dublin a válság kirobbanásáig az egyik legfelkapottabb úticél volt a külhonban dolgozni vágyó magyarok számára. Bár a zöld sziget gazdasága megérezte a világhanyatlást, még mindig sok magyar dolgozik az országban, közülük többen már csaknem évtizede, s a nagy távolság miatt sokan kint töltik az ünnepeket is.- Az írek számára a karácsony nagyon fontos - mondta a Kaposvárról évekkel ezelőtt kiköltözött, s azóta Dublinban dolgozó Németh Zsolt. - Az adventtel ünnepi díszbe borul az ír főváros, s nem nagyon ismerik a mértéket, a házakat irgalmatlanul kivilágítják, ügy néz ki a többségük, mint valami óriási karácsonyfa, s villognak éjjel-nappal, pi- ros-kék-rózsaszín-sárga fényben pompázik minden. Az idegennek úgy tűnik, mintha versenyeznének, ki tud több égőt elhelyezni ugyanarra a felületre. Ami még furcsa az otthon megszokotthoz képest, hogy december közepére mindenütt felállítják a karácsonyfákat, azaz nem szentestével kezdődik a karácsony. Az ünnep valójában 13-án kezdődik a Little Christmasszal, azaz a kiskarácsonnyal, s 25-én reggelig tart. Amikoris a Chrits- mas Father meghozza az ajándékokat a kihelyezett zoknikba, előtte pedig az ország nagy része részt vesz az éjféli misén. Indulás előtt a Christmas Father számára egy pohár whiskyt, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki. A karácsonyi vacsora angol hagyományokat sejtet, hiszen pulyka, sonka, áfonyaszósz és puding kerül az asztalra. Karácsony második napja pedig már a közös ünneplésé: lóversennyel, utcai mulatozással telik. - Ezeket a szokásokat az idegenek nem veszik át - folytatta Németh Zsolt -, sőt, sokan, miután a karácsony családi ünnep, s a szeretteik Magyarországon vannak, vállalják, hogy dolgoznak az ünneplő helyiek helyett. A munkahelyi készülődésből persze nehezebben vonja ki magát az ember, s persze ott is díszítenek ezerrel, az utolsó napokban már rénszarvasos pulóverekben és villogó lámpás télapósapkákban járkál a fél cég. És persze amint engedi a meló, mennek vásárolni: nem nagyon ismerik ebben sem a mértéket, szórják a pénzt. Nálunk a munkahelyen az esztendő egyik leg- hajtósabb időszaka a december, s nem állunk le az év végére sem. Sokat lehet túlórázni, amit ki is használok: a napi három óra extra munkáért szabadnap és a napi bér duplája jár, meg lehet keresni egy havi hazai nettó bért... A klasszikus ünnepet tehát nem tartom, ahogy a lakótársam sem, mivel mindketten dolgozunk (ő a vendéglátásban), így felesleges lenne még karácsonyfát is állítani. A különlegességet valami jobb vacsora jelenti, az idén meglepem magam egy kacsasülttel... A barcsi Csapó Renáta 2007 óta él családjával együtt Svájcban. Ez mára nyolcadik karácsony, amikor nem utazik haza a szeretet ünnepén. -Általában a szüleim szoktak jönni hozzánk és az újévet is együtt töltjük - mondja. - Idén itt vannak az anyósomék is Szlovákiából, velük először ünnepiünk közösen. Renáta És párja a vendéglátásban dolgozik, ezért gyakran karáJapánban karácsonykor egy európai semmit nem tapasztal az otthon megszokottakból. A Felkelő nap országában ugyanis a karácsony és a szilveszter nagyjából fordítottja annak, ahogy mi ünnepeljük.- A karácsonyt afféle Valen- tin-napként tartják - állította a kaposvári születésű Hrabovszky Dóra, aki az idén szeptember óta egyetemi ösztöndíjasként él Kiotóban. - A párok, illetve baráti társaságok összejönnek és isz- jiak, de semmiképp sem beszélhetünk meghitt családi ünneplésről. Szeptembertől hallowee- ni giccsekben úsznak a boltok és a kirakatok, aztán október 31- én éjszaka egyszerre megjelennek a karácsonyi díszek, az amerikai verziót majmolva, és az All I want fór Christmas szól még a vécéken is. Az európai cserediákok persze meghittebben ünnepelnek, noha közülük sokan, éppen a nagy távolság miatt az otthontól, próbálnak kevésbé tudomást venni a karácsonyról. csonykor sincs szabadnapja. Ennek ellenére sem érzi úgy, hogy felvették volna a helybéli karácsonyi szokásokat. -A svájciak ilyenkorfondue-t esznek, szenteste fondue chinoise-t, és így nem kell egész nap a konyhában állniuk - mondta. - Bevallom, nem hiányzik a magyar rántott hal és a szlovák káposztaleves, de nem eszünk beiglit sem. Szépen együtt főzünk egy négyfogásos vacsorát,- Szenteste közösen vacsorázunk, másnap pedig összejövünk egy ebédre - folytatta Hrabovszky Dóra. - Az ünnep alatt még utazni szoktak a külföldiek, esetleg elmennek valamilyen koncertre. Az viszont biztos, hogy karácsonyfát állítunk, azaz valami lesz majd az otthoni hangulatból, annál biztosan több, mint a helyieknek, akik ilyenkor jellemzően valamelyik gyorsétteremben. vacsoráznak: egy japán évfolyamtársam szerint náluk a tipikus karácsonyi menü a KFC-ből kerül az asztalra... Az egyetemista lány szerint sokkal jobban megadják viszont a módját a szilveszternek és az újévnek: a házaknál nagytakarítást rendeznek, szokás nanga- dzsót - afféle üdvözlőlapot - küldeni a közeli rokonoknak, barátoknak, január elsején pedig a legtöbb japán meglátogat valamilyen szentélyt.- Nem vallási okokból, inkább ez afféle szokás, mint Magyar- országon a pezsgőzés - jegyezte meg Hrabovszky Dóra. - A láés a családdal megünnepeljük a karácsonyt. Rengeteget gondolunk a szeretteinkre, akikkel most nem lehetünk együtt, így lesz egy kis honvágyunk az otthon maradt családtagok miatt. a szintén egykori barcsi Vincze Gergő tíz éve él Angliában és ez idő alatt háromszor jött haza karácsonyozni. Ahogy mondja, inkább a család utazik hozzájuk látogatóba, unokatestvérenyok szépen kicsípik magukat, kimonót vesznek, s amikor szilveszter éjfélkor 108-at harangoznak a szentélyek, megindul a tömeg. Az óév utolsó napja pedig családi ünnep, mindenki hazamegy a szüleihez, s nem jellemző a szilveszteri partizás. Úgy terveztük, kihasználva az iskolai szünetet, elmegyünk Tokióba, de a helyiek lebeszéltek róla, állítólag teljesen kihalt a város ilyenkor A japánoknál december 31- én kezdődik el az olyasfajta több napos, nagy kajálási időszak, ami nálunk karácsonykor zajlik. Az egyik jellemző étel a tosikosi- szoba, mely egy tésztaféle, ami a hosszú életet szimbolizálja, de jelzi a szokás „lazulását”, hogy azt mondták, ehetünk helyette spagettit is. A hagyományos újévi kaja az oszecsi/ha úgy tetszik, afféle japán hidegtál: különféle halételek, édesburgonya, fura japán zöldségek. Nagy bulira nem számítunk, a japánoknak az ünnep „ereszd el a hajam” része a karuta nevezetű kártyajáték: a lényege, hogy szétszednek két és nagyszülőket beleértve. - úgy ünnepiünk, mint otthon és sok magyar ismerősöm van itt. Háromezren élünk Cambridge-ben - meséli. -Itt az a szokás, hogy az angolok, akikből egyébként nem túl sok van, elköltik ilyenkor két-három havi fizetésüket. Ezt a szokást nem vettem át, mi inkább szerényebb, de praktikus dolgokkal lepjük meg egymást. J. G. részekre verseket, és össze kell párosítani a lapokat... Hasonlóképpen sok furcsasággal kellett megküzdenie Lászlónak is, aki hét évvel ezelőtt költözött ki barátnőjével Ausztráliába, Brisbane-be, a nyugati parti Que- ensland fővárosába.- Bár hiányzik a család, a karácsony nem visel meg annyira, mintha valamelyik európai országban élnénk, s nem tudnánk a szeretteinkkel ünnepelni - magyarázta -, itt ugyanis ilyenkor tombol a nyár... Ez volt a legfurcsább, harminc fokban várni a Jézuskát. Ja, és karácsonyfa sincs, legalábbis a klasszikus, errefelé ugyanis nem honos a fenyő. Az auszik az ilyenkor virágzó fákat nevezik karácsonyfának, illetve kapható műfenyő. Ja, és szaloncukor sincs, bár állítólag akad egy-két magyar család, ahol múlt századi receptek szerint maguk főznek. László elmondása szerint klasszikus ausztrál karácsonyi szokásokról nem is lehet beszélni, a rengeteg bevándorló ugyanis mind megtartotta az otthoni hagyományokat. - Még az ételeknél sem kellett megváltoztatni semmit - tette hozzá -, hiszen éppen a rengeteg nemzetiség miatt, minden kapható, a legrosszabb esetben némi utánjárással beszerezhető. így aztán nem kellett lemondanunk a hazai ízekről, a barátnőm töltött káposztát és Újházy-tyúkhúsle- vest főz, eszünk rántott húst és halat is. Az ajándékozási szokásokat viszont átvettük a helyiektől, itt inkább apróbb figyelmességeket adnak egymásnak, nem látni laptévével rohangáló embereket. A helyi magyarok ösz- sze szoktak jönni ilyenkor, év végén, pogácsázással, bejglivel, egyfajta gyümölcsös kaláccsal, ami helyi jellegzetesség, s persze borozhatással telik az a néhány óra, de sokan nem tudnak eljönni, ugyanis a karácsony már az iskolai nyári szünet és a szabadságolások idejére esik, amikor sokan elutaznak: jóné- hányan például haza, Magyar- országra, bár ez elég költséges túra. Akik maradnak, belevetik magukat a partyszezonba: egy társaságon belül szinte minden este rendez valaki összejövetelt, a nagy meleg miatt jellemzően medencés bulikat, már, ha akad ilyen a kertben. Általában akad... Nem kell ennyi ismeretlen szokással szembesülnie a Németországban dolgozó magyaroknak, hiszen az év végi ünnepek jellemzően úgy zajlanak, mint idehaza. J Mivel nincs olyan messze a család, rengetegen hazautaznak ilyenkor - mesélte Kammer István, aki egy balatoni településről vágott bele a német kalandba három éve, s azóta hentesként dolgozik egy nagy cégnél Bajorországban. - Akik valamiért, jellemzően kényszerűségből, a munkájuk miatt mégsem mennek haza, próbálnak minél kevesebbet gondolni rá, hogy a legnagyobb családi ünnepből maradnak ki. A kollégákkal össze szoktunk jönni szenteste, főzünk valami magyarosat, általában töltött káposztát vagy halászlét, megiszunk néhány sört, és beszél- gétünk, kártyázunk. És persze mindenki próbál valahogy kapcsolatba lépni az otthoniakkal, skype-olunk, telefonálunk, vi- berezük. Huszonötödikén és huszonhatodikén próbálunk valami közösségi programot keresni, hogy ne legyünk annyira egyedül, esetleg elmegyünk focizni, teniszezni. Arról szó sem lehet, hogy beüljünk valahová, hiszen a többség az útiköltség megspórolása miatt nem ment haza néhány napra, s bizony egy sörözőben vagy kávézóban gyorsan el lehet tapsolni, amit így összeku- porgatott az ember. A németekkel ilyenkor még nehezebb vegyülni, mint általában, náluk is családi ünnep a karácsony, bár a szomszédok hozzánk mindig átjönnek, s hoznak egy tálca plátz- chent, amolyan aprósütiket. Az egyetlen, ami miatt szeretem a német karácsonyt, a nagy kirakodóvásárok: nagyon hangulatosak, s a miénk, a nürnbergi a világon az egyik legnagyobb. Persze inkább csak sétálgat az ember, mint fogyaszt vagy vásárol, mert nem a magyar pénztárcához szabták az árakat. És még csak nem is a magyar vendég- munkásokéhoz...
