Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-03 / 281. szám

KÖZÉLET ^O^^^ECEAdBE^^i^ZE^DA Simon Gábor februári kihallgatásakor ideiglenesen zárolták bécsi bankszámláját, közölte az ügyész­ség. Ehhez jogsegélykérelem kellett. A bíróság szeptember 1.0-én rendelte el a végleges zár alá vételt, a határozat november 17-én a másodfokú döntéssel lett jogerős. Több f ideszes politikus firtatta, az MSZP volt elnökhelyettese hogy fizetett 128 milliós adóhátralékot - talán nem zárolták a számláját? Az önkormányzatokra zúdul a segélyezés parlament A TÖOSZ szerint nem maradhatnak a települések magukra a szociális feszültségek kezelésében Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára szerint igazságosabb és átláthatóbb rendszer alakul ki Jövőre már a települések feladata lesz a szociális támo­gatások biztosítása, azok a települések kaphatnak állami segítséget ebben, amelyeknek nincs elegendő saját bevétele. Éber Sándor „Az állam által biztosított támo­gatási formákon túl az emberek szociális támogatása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz” - hangoztatta tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára a jövő évi költségvetést megala­pozó törvényjavaslat általános vitáját megnyitva. Tállai András elmondta, azok az önkormány­zatok, amelyeknek nem meg­felelő az „adóerő-képességük”, központi költségvetési forráshoz jutnak. A kötelező ellátások kö­zül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így. az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egysé­gessé válik. Tállai a rászorulók támogatási rendszerének meg­újítását igazságosabbnak, át- láthatóbbnak nevezte, amely „elejét veszi a segélyekkel való visszaéléseknek”. Az Emmi ille­tékes államtitkára azt mondta, 34 milliárd forint fog a települé­sek rendelkezésére állni a segé­lyezések kapcsán, és bevételeik alapján differenciáltan kapják meg a forrásokat. Czibere Károly államtitkár szerint 261 telepü­lés, zömmel város nem részesül ebből a támogatásból adóerő-ké­pessége miatt (32 ezer forint/fő/ év iparűzési adóbevétel felett). A jövedelemkompenzáló támo­gatásokat járási szintre emelik, az önkormányzatoknál pedig a kiadáskompenzáló támogatások maradnak, és alakulnak át tele­pülési támogatássá. „Semmiképpen nem támogat­ható, hogy a szociális feszültsé­gek és problémák kezelésében Plusz 15 milliárd kiadás az országgyűlés véglegesítette a költségvetési bizottság javasla­tait: az idei büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal nőhet. A többletekhez szükséges forrást az országvédel­mi alap előirányzatának 47,7 mil­liárdos csökkentésével teremtik meg, az alap így fennmaradó 52 milliárdos összege is képes bizto­sítani a 2,9 százalékos uniós módszer szerinti hiánycél teljesü­lését. A pluszkiadások közül az állam ellenérték nélkül átvállalja a MÁV által még 2011-ben kibo­csátott 35 milliárdos tőkeösszegű kötvénytartozását és járulékait Megemelték az Eximbank tőkéjét 20 milliárddal, 10 milliárdot kü­lönítettek el az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. állami megvásárlására. az önkormányzatok megfelelő mértékű állami támogatás nél­kül maradjanak” - nyilatkozta lapunknak az érdekvédő TÖOSZ elnöke. Schmidt Jenő szerint ez a kérdés nem oldható meg azokon a településeken sem, ahol van érdemi saját bevétel. De azokon a helyeken, ahol amúgy sincsen saját bevétel, csak a konfliktus további mélyítését eredményez­né, ha az állam látványosan ki­vonulna egyes szociális támoga­tások mögül. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem kezdeménye­zett szakmai egyeztetéseket. „A segélyezési rendszer döntő részét eddig is az önkormány­zatok működtették, így meg­nézhették eddig is, hogy ki az, aki valóban rászorult” - mond­ta a T. Házban Gőgös Zoltán. Az MSZP-s honatya szerint a mó­dosabb önkormányzatoknak ki kell gazdálkodniuk a segélyekre fordított összegeket, míg „a nem elég adóerővel” rendelkező tele­püléseknek pályázniuk kell, így egy újabb mutyinak ágyaznak meg. A jobbikos Hegedűs Lórántné szerint a rendszer átalakítása 600 ezer embert érint. Párttár- sa, Vágó Sebestyén szerint egyes emberek, akik valóban szociális ellátásra szorulnak a mindenna­pi létfenntartáshoz, elesnek bi­zonyos juttatásoktól. Úgy vélte, hogy például Borsod vagy Sza­bolcs megyében lázadások lesz­nek egyes településeken. HIRDETÉS HIRDETÉS „Magyarországon a legnagyobb jelentősége annak a felismerésnek volt, hogy az apigenin alkalmazása szinte exponenciálisan növeli a gyógygombák eredményességét, elsősorban rákbetegségek esetében. Számtalan tanulmány világított már arra rá, hogy az apigenin a természetben található egyik legjelentősebb rákellenes hatóanyag. Mivel a gyógyszergyárak nem tudják ezt a természetes hatóanyagot szabadalmaztatni, ezért valószínűleg soha nem lesz belőle regisztrált rákgyógyszer” - olvasható a kötetben. r Megjelent VARGA GÁBOR hatóanyag-kutató könyve: RÁK, DIABÉTESZ ÉS MÁS BETEGSÉGEK Könyvében Varga Gábor feltárja, hogyan kezdett el gyógygombákkal foglalkozni. Az apigenin és a gyógygombakivonatok kutatása és alkalmazása új perspektívákat nyitottak az egészségmegőrzésben. A kötetben állapotjavulásokról is olvashatunk, mintegy húsz történeten keresztül, végül pedig Varga Gábor tudományos cikkeit osztja meg az olvasóközönséggel. A könyv ingyenesen elérhető a WWW. gyógy go mbakonyv.hu wéboldalon, illetve nyomtatott formában megvásárolható a gyógygomba információs központokban. J! - íj ű j íj Ji íj ííjjjjjy :

Next

/
Oldalképek
Tartalom