Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-03 / 281. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2014. DECEMBER 3., SZERDA Végre nevetni fognak az emberek? belső hang Áttörik az autizmus falát a barcsi Szivárvány központ gyógypedagógusai Csoportos foglalkozás a barcsi intézményben. Sokszínű és változatos világot mutatnak meg a gyerekek Nem az Esőember: másfajta érzékenység szükséges a gyerekek megértéséhez Egy kisbajomi férfi szerint megverték a rendőrök, mert haragudtak rá ► Folytatás az 1. oldalról- Az egész utca látta, hogy bán­tak velem, amikor kocsiba ültet­tek, és átszállítottak a nagyatá­di kapitányságra. Már az autó­ban elkezdtek szidni, hogy mit képzelek. Mihelyst beléptünk a rendőrség épületébe, az egyik rendőr ütni kezdett, a többi meg nézte. Nekicsapott a falnak, pe­dig hátgerincsérvem van. Ököl­lel ütött, a szemem alatt duzza­nat keletkezett. Sérüléseim let­tek, azóta táppénzen vagyok, a kezemet nem tudom felemelni rendesen. A férfi szerint két házzal ar­rébb történt egy betörés, de ő ár­tatlan ebben, még nem volt bün­tetve, mint mondta, nem lopás­ból él. Szerinte a rendőrök bosz- szúból verték meg, mert hara­gudtak rá, miután többször tett feljelentést ellenük. Azt nem tud­ta megmondani, mi volt a konf­liktus oka a rendőrökkel. Az ügyről megkérdeztük a So­mogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószolgálatát. Orbán Zoltán sajtóreferenstől megtud­tuk: november 26-án a kisbajomi házban a tulajdonos akadályozta a házkutatást. Hogy milyen ügy­ben jártak ott a rendőrök, arról a nyomozás érdekeire hivatkoz­va nem szolgáltatott információt. Az egyenruhások többször fel­szólították a férfit, hogy a rend­őri eljárást ne akadályozza, azon­ban ennek nem tett eleget, ellen­állt. A rendőröknek testi kény­szert kellett alkalmazniuk ve­le szemben, majd jogszerűen, a rendőri intézkedéssel szembe­ni elégedetlenség szabálysérté­se miatt előállították a nagyatádi rendőrkapitányságra. A rendőr­ség ezért helyszíni bírságot sza­bott ki, ő egy nyomtatványon az aláírásával hitelesítetve elismer­te a szabálysértést. Szabadon bo­csátásakor írásban nyilatkozott arról, hogy a rendőri intézkedés során nem szenvedett sérülést, panasszal nem élt. Később a férfi levelet küldött a kapitányságra, melyben az ügyében eljáró intéz­kedő rendőrt a sérelmére elköve­tett bűncselekménnyel vádolta meg, ezért a nagyatádi rendőrka­pitányság az ügy iratait átküldte a Kaposvári Nyomozó Ügyész­ségnek. Úgy tudjuk, a férfi nem lett gyanúsítottja a lopási ügynek. ■ K.G. Rendkívül gazdag belső vi­lága van az autizmussal élő embereknek. Segítséggel ki tudják fejezni az érzéke­lésből és észlelésből fakadó problémáikat. Jeki Gabriella- Az a legszörnyűbb szabály, hogy csináld ezt, csináld azt. Elég baj az, hogy vannak emberek, akik parancsolgatnak. - Ezeket a gondolatokat akár mi is meg­fogalmazhattuk volna, de autis- ta kisfiúk mondták ki bölcsen. A csendes kis szobába a barcsi Szi­várvány Egységes Gyógypeda­gógiai és Módszertani Központ autista csoportjának tagjai jár­nak délelőttönként. Van, akivel egyénileg foglalkoznak, mások­kal csoportban, olyanok is akad­nak, akikhez a tanár utazik vi­dékre, mert a hétköznapokban ugyanolyan iskolába vagy óvo­dába járnak, mint más, „egész­séges" társaik. A csoportban leg­inkább fiúkkal találkozunk.- Hű, te mekkora vagy! - néz fel rám Dani, utalva szembetűnő magasságomra. - Ha sokat eszek én is így megnövök? Később is emlegeti a „nagysá­gomat”, és azt hajtogatja, hogy bizony, ő is ilyen magas szeretne lenni, ezért mindent meg is tesz majd. Dani két évesen még nem beszélt és imádta a fedőket pör­getni. Autizmusát öt évesen di­agnosztizálták. A sok szabályt nehezen viseli, de rendkívül jól megfogalmazza az érzéseit, „ba­romi tudatos”. Az autista csoportfoglalkozás minden alkalommal a gyertya | ceremóniával kezdődik: a cso- j port tagjai egy égő gyertyát ad­nak körbe, közben bemutatkoz­nak. így tudatosítják egymás­ban a másik nevét és a köszön­tés, köszönés fontosságát. A fiúk­ról első látásra senki nem mond- I ja meg, hogy autisták: Marcin például csak teljes ragaszkodás látszik a tanítónőjéhez. Mint ki- | derül, kevés embert visel el ma- | ga körül. A kis csapat minden nap vé­gez szituációs gyakorlatot, kár­tyákon látható arcokról olvas­sák le az érzéseket. A dühtől el­torzult arcú és kézzel is fenyege­tő férfira azt mondják, hogy éne­kel, az izzadó tenyere tiszta baci- I lus vagy hogy gúnyolódik. a társadalom egy része az au- tizmustgyakran a népszerű Esőember című filmben látottak­kal azonosítja, pedig széles ská­lán mozog a megjelenése, nincs két egyforma autista ember. So­kan járnak a többi gyerekkel megegyező általános iskolába, mert jól kommunikálnak, meg­felelő az intelligenciájuk, akik külsőre is ugyanolyanok, mint bármely másik kisgyerek. A fej­lesztés egyik fő célja az önálló­ságelérése.- gyakran rácsodálkozom, hogy az autista gyerekek mennyire máshogy érzékelnek - mondja Papp Tünde, pszichopedagó- gus-gyógypedagógus, akinek a- A legújabb kutatások sze­rint az autisták 70 százaléka épelméjű - mondja Bodgámé Nagy Krisztina autizmus szakos gyógypedagógus, az együttneve- lési munkaközösség vezetője. - A szülők másfél éves korban kez­dik észrevenni a gyerek viselke­gyerekek szociális és kommuni­kációs készségeinek fejlesztése a fő feladata. - Nehezen szervezik mega bonyolultabb cselekvése­ket, amelyeket mi könnyedén el­sajátítunk, emellett másképp gondolkodnak, másként látják a világot, sokszor mindent szó sze­rint vesznek. egy ilyen gyereket közben rend­kívül sok frusztráció érhet, ha nem megfelelő környezetben nö­vekedik. Ennek egyik alappillére a család, a másik pedig az isko­la, ahol nagyon fontos az integ­ráció mikéntje, a megfelelő tár­gyi és személyi feltételek.- A TAPASZTALATAI M OZt mutat­ják, hogy az emberek igen bevé­désén a tüneteket. A kommuni­kációjuk eltérő: nem tudnak be­széddel információt felvenni, szo­ciális készségeik hiánya miatt nem tudnak kapcsolatot teremte­ni, viselkedésszervezési gondja­ik vannak, olyan egyszerű napi rutinban mint az öltözködés. set tudnak az autizmusról, ezért gyakran kevesebb empátiát mu­tatnak - teszi hozzá a gyógype­dagógus. -Aztlátom, hogye gyerekeknek a segítéséhez más­fajta érzékenység szükséges, va­lami olyan többlet, amit nem le­het a könyvekből megtanulni. Amit ismerünk, azt közelebb en­gedjük magunkhoz, és hiszem, hogy ezáltal mi magunk is gaz­dagodunk, hiszen képessé vál­hatunk egy színesebb, szeretettel telibb világ befogadására. AZ autista gyerekek általában szakmát, érettségit szereznek, de az sem kizárt, hogy eljutnak a diplomáig; alkalmazkodnak a „normál” világhoz. Hozzáteszi: az autista gyere­kek beszéd nélkül nehezen ér­tetik meg magukat, ezért is­merjük félre őket. Az autisták jobb híján sírnak vagy kiabál­nak ilyenkor, gyakran mene­külnek a csend világába vagy egyszerűen nem hajlandó­Történetek a való életből Ricsi fiatal kora ellenére egy igazi közlekedési szakértő. Mű­vei is e téma köré szerveződ­nek: láthatunk tőle részletekbe menően megfigyelt, és aprólé­kosgonddal kidolgozott villa­mosokat, buszokat, metrósze­relvényeket. Ismeri Magyaror­szág teljes közlekedési hálóza­tát, menetrendjét és gépparkját. Minden vágya, hogy minél erő­sebb, felelősségteljesebb, jobb emberré, felnőtté váljon. Töké­letes és megbolygathatatlan rendszerben lát. „Nem szomor- kodom, meg pityergek, erős fiú vagyok. De tudod, a buszok mega villamosok még nálam is erősebbek, mégis összetörnek. Szerinted létezik a világon olyan dolog, ami sohasem törik össze?” Misi másodikos autodidakta elektronikai műszerész. Emel­lett szívesen foglalkozik a köz­lekedési eszközökkel, illetve a járműirányításszervezeteivel. Itt lelhető fel rendszerint állan­dó motívuma: az Angry Birds mókás figurái, melyek állandó kapcsolatban állnak egymás­sal, illetve az említett járművek­kel, elektronikai eszközökkel. „Azért jobbak az Angry Birds-ök az embereknél, mert nekik képességeik vannak, az embereknek meg csak munká­juk....” bence a feltaláló, innovatív szemléletű alkotó. Élénk fantá­ziája és fejlett kézügyessége se­gíti őt abban, hogy egyszerű eszközök felhasználásával elő­állítson szinte bármit: gépeket, járműveket, mechanikai eszkö­zöket. Egy kiállításra frappáns, humoros képet készített Viccvá­ros címmel. „Ha ő lenne a pol­gármester. .. ” valószín űleg egy egész más világot álmodna szá­munkra. Az alkotómunkához a következő gondolatot fűzte: „Szerinted végre nevetni fognak az emberek?” ak enni. Az intézmény ellátá­si területén egyre nő az autis­ták száma, életkoruk 5-15 éve­sig terjed. Ma még nem egyér­telműen bizonyított, hogy mi okozza; valószínű, hogy a ge­netika nagy szerepet játszik benne. Pályázati forrás: megújul a jutái kultúrtiáz Se háza, se hazája: úgy érzi, a bankok üldözöttje... soMOGYsziL Az idős ember kezességet vállalt a vőjének, most meg rajta kérik számon a devizahitelt beruházás Megkezdődött a ju­tái kultúrház felújítása: a mun­ka közel 40 millió forintba ke­rül, melyet pályázati forrásból fedeznek.- Szűk volt az épület - mondta Major János polgár- mester. - Az átalakítás révén csaknem harminc négyzetmé­terrel lesz tágasabb, s a prakti­kus beosztással kényelmeseb­ben férhetnek el majd a ren­dezvények résztvevői: az iskola és civil szervezetek is ünnep­séget szoktak tartani az épü­letben. Az alap betonozása már zajlik, s később a tetőt is fel­újítja a kivitelező. Várhatóan a kora tavasszal fejezik be az építkezést. ■ Harsányi M. A somogyszili Barcza János at­tól tart, hogy rövidesen földön­futóvá válhat. Azon töpreng, a híd alá nem mehet, mert az az államé, de az erdőben sem buj­doshat, mert szerinte ott is rá­találna a bank. A jelek szerint rajta nem segíthet sem az ár­folyamgát, sem a végtörlesztés, sem a forintosítás. 2006-ban vett fel devizahitelt a veje, aki­ért kezességet vállalt a banki szerződésben. A vő tanár volt, jól keresett, éveken át tisztes­ségesen törlesztett, a bankhoz jött meg a fizetése. Nyolcvan- ezer forint volt a havi részlet, aztán a kamatok meredeken emelkedtek, végül már havon­ta 120-140 ezer forintot kellett volna leadnia, de erre már nem volt képes. Ráment a házasság is, a bajban azonban az após maradt, mert kezesként rajta kérték számon a hitelt: - Ren­geteg felszólítás jött a banktól. Amíg tudtam, dolgoztam, de leszázalékoltak, majd nyugdí­jas lettem. Régóta megszoktam a munkát, úgy nőttem fel, hogy aki nem fél a dologtól, ami itt a téesz időkben főként a háztá­jit jelentette, az tud gyarapod­ni: lehet háza, autója, nyaraló­ja, ha ezért 12-14 órát is dolgoz­tunk naponta. Most egy élet munkáját vennék el egy em­bertől, mert jogosan vagy jog­talanul, de szerintem kisem- mizik a devizahiteleseket. Azt Barcza János bajban van olvastam, hogy régen a maffia Olaszországban a szegénység­ből élők soraiból indult el, má­ra azonban fordult a kocka, és a gazdagok sarcolják a szegé­nyeket... Nehéz annak a sorsa, aki ke­zességet vállalt: hiába ment el Léhmann György neves siófo­ki ügyvédhez, aki rápillantva a papírokra, csak annyit kér­dezett tőle, hogy mit akar, ha aláírta... Barcza Jánost a bank után a végrehajtó is elkezdte fenyegetni. Még a külterületi földjeit is elvették tőle, ám ami­kor rájött, hogy ezt jogszerűen nem tehetnék meg, visszakö­vetelte és kapta is, de még ne­ki kellett fizetnie az eljárásért, panaszolja. A fiának köszönhe­ti, hogy végül nem kellett ki­költöznie a házából, mert az ár­verésen a fiú vásárolta meg az épületet, hogy maradhassanak a szülei. A faluból voltak néhá- nyan, akik ráígértek volna a li­cit során, de Barcza János bará­tai rászóltak az illetőkre, hogy ezt mégsem illene tenni egy fa­lubelivel... - A vöm azóta alkal­mi munkákból él, felelősségre nem vonják, de én nem is őt hibáztatom. Az én nyugdíjam 33 százalékát levonja a bank, a létminimum alá szorítottak le. A feleségemnek sincsen 30 ezer forint nyugdíja. Ahogy a költő mondja: se házam, se ha­zám... ■ K.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom