Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. DECEMBER 21., VASARNAP • • karácsony Öröm, bánat, hit, szeretet, veszekedés, vásárlás, rohanás, zabálás, stressz. Mindennek megvan az oka, egyik sem baj, mert lehet tenni ellene. Egyszerűsítsen és tervezzen, mielőtt belerohan a sűrűjébe! UNNEPVARO TUDOMÁNY Azt hiszi, hogy valamit rosszul csinál, azért nem találta el idén sem az ajándékokat? Úgy gondolja, meg lehet úszni az ünnepet plusz kilók nélkül? Vagy azt hiszi, csak azért eszik sok édességet, mert így szokás? Nem, nem! Mindenre van valami magyarázat a karácsony esti veszekedéstől, az ünnepi túlköltekezésig. Inkább dőljön hátra nyugodtan, és ne hagyja, hogy a karácsonyi mítoszok elrontsák az ünnep hangulatát. Fábos Erika kodást, a döntéseink gyorsabbak és ösztönösebbek lesznek. Az andalító karácsonyi zenéktől közelebb érezzük magunkhoz, akiket szeretünk, és könnyebben veszünk még egy ajándékot. Az illatok is tudat alatt hatnak ránk, nem véletlenül használnak ilyenkor a karácsonyra jellemző fahéj-, szegfűszeg- és vaníliaillatokat az üzletekben. Meglepetés és öröm A közvélekedés szerint a meglepetés, a „vajon mit kapok” izgalma az egész ajándékozás lényege. Egy friss kutatás szerint azonban az emberek valójában nem szeretik annyira a meglepetéseket, ha ajándékról van szó. A Journal of Experimental Social Psychology című szaklapban megjelent tanulmány öt kísérlet eredményeit összegzi, és arra jutott: jobban örülünk annak, amire vágyunk, mint egy meglepetésnek. Ha tehát tudjuk, hogy valaki mit szeretne kapni, vagy célozgat rá, minek örülne, nem érdemes kreatívkodni és csak a meglepetés kedvéért mást kitalálni. Jobban fog örülni, ha teljesül az álma. Egyre lehangoltabb? Akik félnek a karácsonytól, gyakran félreértelmezik az ünnepet. Nem csoda, hiszen a fogyasztói kultúra azt sugallja számukra, hogy az ünnep középpontjában az ajándékozás áll. Ebből aztán könnyen lesz rivalizálás, hogy ki, kinek, mennyit vett, ami nyomasztó és ettől valóban teher lehet az ünnep. Az is természetes, hogy ilyenkor görcsösen jót és jól akarnak tenni az emberek, ezért pedig köny- nyen megijedhetnek a kudarctól. Mások az év végén összegeznek és értékelnek, ami ugyancsak lehangoló lehet, ha valaki arra figyel, mi nem sikerül neki az idén. Szóval ne essen kétségbe, inkább figyeljen rá, és keresse mások társaságát, inkább a sikereket és azt vegye számba, ami jó volt, úgy könnyebb elkerülni a kedvetlen és lehangolt napokat az év végén. Az ajándékkrízis okai Nehezen találja ki az ajándékot? Ez is jót jelent. A pszichológusok szerint éppen azért aggodalmaskodik az ember a tökéletes ajándék kiválasztásán, és azért nem tűnik semmi elég jónak, mert a megajándékozandóhoz fűződő kapcsolatát nagyon fontosnak tartja. „Minél inkább fontosnak érezzük a másik személyt, annál inkább azt szeretnénk, hogy az ajándékunk kifejezze ezt az erős kötődést. Azért szorongunk az ajándék kiválasztásakor, mert attól félünk, hogy az ajándék túl gyenge szimbóluma lesz annak, hogy milyen sokat jelent számunkra a megajándékozott” - mondta a Time magazinnak az ajándékozás pszichológiájával foglalkozó szakértő. Nem muszáj elhízni! Ha csak karácsony idején eszik többet, attól még nem fog elhízni. De ha karácsonytól újévig folyamatosan, úgy már igen. A dietetikusok szerint segíthet, ha ilyenkor is ötször étkezik, de vigyázzon, ha csak egy szaloncukrot, vagy egy szelet bejglit majszol el, már az is • étkezésnek számít. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének tanácsai között szerepel az is, hogy a kiadós étkezések között iktassunk be bármilyen mozgást, akár csak egy nagyobb sétát. Csodaszer lehet a kalcium is, ez az ásványi anyag ugyanis kedvezően befolyásolja a zsíranyagcserét. Ha ünnepek idején többet fogyaszt belőle, kicsit bátrabban bűnözhet. A legstresszesebb este Az ünnepi hajsza frusztrál. Ha mindent egy estébe próbál belesűríteni, vagy azt akarja, hogy legalább ez a pár nap tökéletes legyen, túlzottan a teljesítményre koncentrál, ebből lesz a veszekedés. Ettől ugyanis az ember egy stresz- szes, beszorult tehetetlenségi állapotba kerül, aminek az a vége, hogy felteszi a kezét: nem bírom tovább. A legkisebb hibára is nagyobb vehemenciával reagál. Érzékenyebb lesz a kritikára, ami vitát okozhat. Mindez pedig kedvetlenséghez vezet. A pszichológusok szerint jobb, ha úgy gondolja: ma este bárhogy jó lesz, hiszen együtt vagyunk, így megszabadulhat a teljesítménykényszertől és attól a stressztől amit okoz Nem tehet róla! Bagdy Emőke pszichológus szerint az édes íz tudat alatt a szeretetet jelenti. „Mind- annyian úgy kezdjük az életet hogy édesanyánk testéből táplálkozunk. Bizonyos ízeket már akkor megtapasztalunk. Magzatvizet nyelünk, a magzatvíz pedig édeskés. Sőt, az anyatej is az. Az édes íz és a szeretet ugyanazt jelenti. Az édes íz maga a szeretet. Amikor úgy érezzük, hogy senki sem szeret igazán, elkezdjük önmagunkat kényeztetni.” Persze van egy friss tudományos magyarázat is: a londoni Imperial College kutatói patkánykísérletekben fedeztek fel egy enzimet, amely azt érzékeli, mennyi glükóz, vagyis szőlőcukor érkezik az agyba, és hiány esetén arra készteti az állatot, fogyasszon több édes ételt. „Agyunk leginkább a glükózból nyeri az energiát, ám evolúciós múltunkban nehéz lehetett hozzájutni az édes ételekhez. Ezért mélyen gyökerezik a cukor- és keményítőtartalmú ételek iránti preferenciánk” - mondta James Gardiner, a kutatás vezetője, aki az eredményeket a Journal of Clinical Investigation című szaklapban tette közzé. Összevissza vásárol? A bevásárlóközpontok karácsonyi forgataga tudományos alapossággal van megtervezve a bevétel maximalizálására. A fő támadási felületet az érzékszerveink jelentik. A színek például becsapják az agyunkat: a karácsony színeként használt vörös stimulál, bátorít és energizál. Ha vöröset látunk, az gyengíti a higgadt, analitikus gondolPeru - ünnepi bunyó PERU HEGYI RÉSZEIN dívik Td- kanakuy ünnepe, amely karácsony első napjára esik. Ilyenkor a helyiek egy nagy össznépi fieszta keretében felpofozzák egymást, hogy aztán az új évet mindenki szeretetben kezdhesse. A verekedni készülők színes maskarába öltöznek, és a zsúfolt főtéren megnevezik, kit akarnak megverni. Az általában elfogadja a kihívást, és a falubeliek alkotta körben indulhat a pofongyár. Pár pofon után véget is ér az ünnepi bunyó, majd a küzdők végül megölelik egymást, és a haragnak vége. Japán - együnk csirkét japánban a népesség kevesebb mint egy százaléka vallja magát kereszténynek, így a karácsonynak nincs hagyománya. Ám az egyik gyorsétterem még a hetvenes években készített egy karácsonyi reklámot, ami - bár eredetileg a japánban élő amerikaiaknak szánták - any- nyira sikeres volt, hogy hagyománnyá vált ezen a napon rántott csirkét enni. A cég azóta minden évben többféle karácsonyi menüt dob piacra, az előrendeléseket nem árt már októberben elintézni, ha az ember biztosan nem akar lemaradni róla. Svédország - Donald grincs? Reszkessetek betörők? Ugyan! Svédországban a közszolgálati tévé 1959 óta minden egyes december 24-én délután három órakor leadja a Kalle An- ka och hans vanner önskar God Jul (Donald kacsa és barátai boldog karácsonyt kívánnak) című Disney-rajzfilm-összeállítást, aminek a megtekintése gyakorlatilag kötelező családi program mindenki számára. A nézettsége 3,5-4,5 millió, vagyis minden második svéd ezt nézi. Hogy miért és hogyan vált fél évszázad alatt svéd nemzeti tradícióvá a karácsonyi donaldkacsázás, igazán senki nem tudja. Finnország - szauna A finnek minden helyzetben, tehát karácsonykor is szaunáz- nak. Pontos koreográfia szerint zajlik ilyenkor ez a szertartás, általában a könnyű ebéd után, (vagy helyette) következik. aranyszabály, hogy csakis a délutáni szaunázás után jöhet a nagy karácsonyi lakoma és az ajándékozás. Finnországban hagyomány az is, hogy mindezeket követően a családok kimennek a temetőbe gyertyát gyújtani azok emlékére, akik már nem lehetnek velük, majd innen egyenesen az éjféli misére vezet az út. Mexikó - faragott retek Mexikóban a nyugati ünnepeket általában saját képükre formálják, igya karácsonyt is. Oa- xaca tartományban azzal kezdődik, hogy a városok teljes lakossága beburkol egy adag bu- nuelost (fánkszerű, olajban kisütött édesség), majd a tányért, amiről ették, a templom falához csapják, az összetört tányérral jelképezve az év lezárását. Ezután jön a Noche de Rábanos, vagyis a retek éjszakája, amikor a külön karácsonyra termesztett óriási (2-3 kilós, 50 centi átmérőjű) retkekből kifaragott szobrokat mutatják be a város főterén. Ukrajna - pókháló EGY RÉGI UKRÁN MESÉBEN egy szegény özvegyasszony és a lánya nem tudott még karácsonyfát sem venni, ám egyszer csak nőtt egy fenyő a kertükben. Ám akkor díszekre nem futotta, ezért a pókok karácsony reggelére teleszőtték hálóval, amit a felkelő nap első sugarai mind ezüstté és arannyá változtattak. A mese nyomán máig tradíció a pókháló alakú karácsonyfadísz elrejtése a fán, amit a gyerekeknek kell megkeresni. A hagyomány szerint, aki először talál rá, arra bizony jó szerencse vár az új évben.
