Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-19 / 295. szám
7 BELFÖLD - KÜLFÖLD mttSMKBKSM W W& I SSS SKI MMI MSI JIIMIiH =*/- ü A földön dőlhet el a harc iszlám állam Nem zárnák ki az USA erőinek szárazföldi bevetését Az Iszlám Állam fegyveresei a nem legkorszerűbb fegyvereket is bevetik, a gerillaháborúban mégis nehezen megállíthatóak 2014. DECEMBER 19., PÉNTEK ■Mwmm n Hipmi mm mnmm Amerika-Kuba: nyitás ötven év mosolyszünetet követően közeledés A kubai-amerikai kapcsolatok javulásának valódi előnyei akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne, vagy jelentősen enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben - nyilatkozta Horvát János volt havannai magyar nagykövet az MTI-nek. A Fehér Házban szerdán azt sem zárták ki, hogy ötven évnyi szembenállás után Barack Obama elnök Havannába látogat, és az USA hamarosan nagykövetséget nyit Havannában. Horvát emlékezteti: 2013 óta Kanadában titokban tárgyalt a két fél. A demokraták mindig hangsúlyozták az elszigetelés haszontalanságát, Carter elnök és főként Bili Clinton idején mégis újabb és újabb elszigetelő törvények születtek. Horváth szerint fontos szerepet játszott Ferenc pápa is, mert mindkét félre nyomást gyakorolt. ■ Fogadtak, hogy lemond a királynő karácsonykor spekulánsok Beszüntette az egyik nagy brit fogadóhálózat a tétek elfogadását, hogy II. Erzsébet királynő bejelenti lemondását, mert gyanúsan megugrott a fogadások száma. Udvari források cáfolták, hogy erre készülne az életének 89. esztendejében járó királynő a december 25-i hagyományos karácsonyi beszédében. Az illetékesek közölték: II. Erzsébet 1953-ban, megkoronázásakor esküt tett arra, hogy akármeddig éljen is, életét alattvalói szolgálatának szenteli. ■ II. Erzsébet nem mond le Az USA vezette légi csapások után megakadt az Iszlám Állam terjeszkedése. A terrorszervezet felszámolásához a szárazföldön a jelenleginél erősebb fellépésre lenne szükség. Bár Barack Obama amerikai elnök nem kíván harcoló csapatokat vezényelni Irakba, a Fehér Ház javaslatára év elején a kongresszus elfogadhat egy olyan jogszabályt, amely nem zárná ki a szárazföldi erők bevetését. Tar Gábor Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térnyerése miatt az iraki válság fokozódása az USA legfőbb konfliktus - megelőzési prioritásának számít majd 2015-ben - derül ki a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa (Coun- cil on Foreign Relations - CFR) nevű amerikai szervezet héten bemutatott jelentéséből, amely több mint 2000 kormányzati tisztviselő, illetve külpolitikai szakértő véleményén alapszik. Egy évvel ezelőtt az iraki válságot a CFR felmérése még csak mérsékelt kihatásúnak tartotta az amerikai érdekek szempontjából. Egy év alatt azonban sok minden megváltozott Irakban, ahonnan több mint nyolc év után 2011 végén vonultak ki az amerikai csapatok. Az Iszlám Állam (IS) ugyanis idén nyáron kiterjesztette ellenőrzését Irak, illetve Szíria területének jelentős részére. Becslések szerint mintegy Nagy-Britannia nagyságú területet ellenőriz a szervezet Szíria keleti, illetve Irak északnyugati részein, ahol mintegy 8 millió ember él. Szakértők szerint az IS nyáron megtapasztalt igen rövid idő alatt történő jelentős mértékű térnyerésével a jövőben már nem kell számolni. Az IS nyári sikereinek oka ugyanis az volt, hogy műveletei váratlanul érték az amúgy is szétzilált állapotJELENLEG MINTEGY 3 ezer amerikai katona tartózkodik Irakban, a létszám egy napokban meghozott döntés értelmében 1500fővel bővül. Az amerikai katonák azonban harcokban nem vesznek részt, hanem csak az iraki hadsereg képzésével kapcsolatos tanácsadó feladatokat látnak el. A napokban azonban első ízben fegyban lévő iraki hadsereget, valamint akkor még a térségbeli országok között nem alakul ki egy egység az IS-szel szemben. Mára azonban az USA vezetésével egy több mint 60 országból álló nemzetközi koalíció jött létre, amelyben közel-keleti államok is részt vesznek. Az IS előretörésének meg- akasztásában jelentős szerepet játszott, hogy az amerikai légierő augusztus elejétől Irakban, majd szeptember végétől Szíriában bombázni kezdte az IS állásait. Szakértők szerint kérdéses, hogy az iraki, valamint a szíriai hadsereg, illetve a kurd önvédelmi erők (pesmergák) önmagukban képesek lesznek-e felszámolni az Iszlám Államot. A bagdadi kormányzat Washington veres összetűzésbe kerültek az amerikai katonák az Iszlám Állam csapataival szemben - legalábbis erről számoltak be iraki kurd médiaforrások, amit azonban a Pentagon nem kommentált. Eszerint a dzsihádista fegyveresek megközelítettek egy mintegy 100 fős amerikai bázist, amely önvédelemből felvette a harcot. álláspontjával szemben azt állítja, hogy nem kell éveket várni az Iszlám Állam legyőzéséhez. Barack Obama amerikai elnök ugyan még mindig kitart azon álláspontja mellett, hogy nem kíván amerikai szárazföldi csapatokat bevetni az IS ellen, azonban a legfrissebb hírek szerint a Fehér Ház egy olyan javaslatot kíván elfogadtatni a kongresz- szussal, amely az Iszlám Állam elleni fellépés során nem zárná ki a szárazföldi erők bevetését. A javaslatot várhatóan majd csak januárban nyújtja be a Fehér Ház a kongresszus elé, ugyanis addigra áll fel új ösz- szetételében a testület a novemberi félidős választások után. A választások eredményeképpen ugyanis a republikánusok a képviselőház mellett már a szenátusban is többségbe kerültek. Ez pedig megkönnyíti a Fehér Ház javaslatának elfogadását, miután a republikánusok a demokratákkal ellentétben nem ellenzik azt, hogy az amerikai katonákat a szárazföldön is bevessék az IS ellen. Az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságnak elnöke már korábban is azon az állásponton volt, hogy indokolt esetben a szárazföldi erőket is be lehetne vetni az Iszlám Állam erőinek felszámolására. Több lesz a katonai tanácsadó Tusk: új befektetési alapot kell létrehozni donald tusk, az Európai Tanács új elnöke abban bízik, hogy az állam- illetve kormányfőket tömörítő testület az Európai Stratégiai Beruházási Alap mielőbbi felállítását fogja szorgalmazni - mondta tegnap újságíróknak az uniós csúcsra érkezve a lengyel politikus. A volt lengyel kormányfő úgy vélte: javult a gazdasági helyzet a válság kitörése óta, de nyilvánvaló, hogy még „nem vagyunk biztonságban”. Mint fogalmazott: több befektetésre, struturális reformra és egészséges fiskális politikára van szükség. Úgy vélte, hogy a túlnyomó- részt magántőke mozgósításával számoló alap, amely összesen 315 milliárd euró beruházást vetít előre, lökést adhat a magán és a közberuházásoknak. ■ CIA-kínvallatás: értelmiségiek levele a kínvallatás igazolása ellentmond azoknak az értékeknek, amelyeken a mai Lengyelország alapszik - írták neves lengyel értelmiségiek abban a nyílt levélben, amelyet a 2000-es évek elején Lengyelországban működő állítólagos titkos CIA-börtönnel kapcsolatban tettek közzé csütörtökön. A 21 jogász, értelmiségi és egyházi személy - köztük Agnieszka Holland filmrendező, Andrzej Zoli, az alkotmánybíróság volt elnöke és Halina Bortnowska, a lengyel Helsinki Bizottság egyik alapítója - lengyel baloldali politikusoknak azokra a mentegetőző nyilatkozataira reagálnak, amelyek az amerikai szenátus jelentésének közzététele után hangzottak el. ■ MTI Csökkent a nők munkanélkülisége MAGYARORSZÁGON CSÖKKENT a legnagyobb mértékben a nők munkanélkülisége idén a többi uniós tagállamhoz képest - közölte a kormányszóvivő. Kurucz Éva elmondta: a mutató Magyar- országon 7,7 százalékot tesz ki, szemben a 10 százalékos uniós átlaggal. ■ MTI Leállítja az EU a Krímbe irányuló turizmust Vlagyimir Putyin nem tart palotaforradalomtól évértékelés Az orosz államfő a Nyugatot vádolta birodalomépítési tervei miatt szankció Újabb büntetőintézkedéseket fogadott el az egyoldalúan Ukrajnától egyoldalúan elcsatolt Krímmel és Szevasztopollal szemben csütörtökön az Európai Unió Tanácsa. Tovább korlátozzák a befektetéseket, szolgáltatásokat és a kereskedelmet az EU által Ukrajna részeként elismert, Moszkva elcsatolt területekkel szemben. Uniós állampolgárok és európai székhelyű vállalatok nem fektethetnek be pénzt a Krímben, nem vásárolhatnak ingatlanokat és cégeket. A turizmus is leáll: az unióban működő vállalatok nem kínálhatnak a Krímbe turisztikai szolgáltatásokat. ■ Az orosz elnök nem tart attól, hogy a Kremlben palotaforradalom buktatja meg. Vlagyimir Putyin tegnap évértékelő nemzetközi sajtóértekezletén a Reuters hírügynökség tudósítójának válaszolva azt mondta, mindenki megnyugodhat, az orosz lakosság támogatja a hatalmat. Az év egyik, ha ugyan nem a legjelentősebb sajtóeseményén Putyin több órán át válaszolt a kérdésekre. Az orosz államfő azt mondta: az olaj- és gázárak esése miatt, „ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozza az intézkedéseket. Kétségkívül Vlagyimir Putyin tegnap 1200 újságíró előtt több órán át értékelt korlátozásokra lesz szükség.” Ugyanakkor optimistán fogalmazott, mondván: nem kétséges, hogy Oroszország kilábal a nehézségekből. Ezt azzal indokolta, hogy a világgazdaság fennmaradó növekedési tendenciájához további energiaforrásokra lesz szükség. Azt állította, hogy a gazdaság problémáinak legfeljebb 25-30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak szankciós politikájára. Putyin a Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, például a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is „falépítés”. Az ukrajnai helyzetet szerinte az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Leszögezte, hogy teljesen kilátástalan Ki- jev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Uk- rajnára, ez árt Ukrajna államiságának és népének is. Putyin szerint Ukrajnában fegyveres államcsíny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet effajta kimenetelével. Most sem hagyták ki az újságírók, hogy a magánéletéről faggassák. Putyin, aki harminc évnyi házasság után tavaly vált el, közölte: két lányával és volt nejével is gyakran találkozik, minden rendben a családdal. ■
