Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-19 / 295. szám

2014. DECEMBER 19., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 „Nem az újság drága, a pénzünk kevesebb” ötórai tea A szerkesztőségünkben találkoztak újra az egykori középiskolai osztálytársak Több mint kétéves múltra te­kint vissza a Somogyi Hírlap „Ötórai tea” rendezvénye, amely azért jött létre, hogy minél jobban megismerjük olvasóink véleményét. Ahogy Ficsór János, lapunk főszer­kesztő-kiadóvezetője fogalma­zott: örülünk a dicsérő sza­vaknak, de lehet kritizálni is, hiszen ebből (is) tanulunk. Fenyő Gábor- A nagy cégek úgy tudnak a leg­inkább megmaradni a piacon, ha keresik a lehetőséget az együtt­működésre, egyesítik az erőiket, fuzionálnak - kezdte bevezető­jében Ficsór János. - A nyomta­tott sajtóban a Somogyi Hírlap mindig ahhoz a cégcsoporthoz tartozott, amely a legnagyobb Magyarországon; ilyen volt az Axel-Springer, most a Media- works az első. Két és fél hónap­ja volt az átadás, amit dióhéjban tudni kell: 63 terméke van a pi­acon, 700 alkalmazottat foglal­koztat. A Somogyi Hírlap és interne­tes testvére, a Sonline.hu szá­mára mindig is az olvasó az el­ső: nem befolyásolni, hanem tájé­koztatni akar.- A mi feladatunk, hogy pár­tatlanul, korrekt módon tájékoz­tassuk az olvasóinkat - folytat­ta. - Nyereséges vállalkozás va­gyunk, nem hiányoznak a politi­kai pénzek. Számunkra az a leg­fontosabb, hogy megőrizzük füg­getlenségüket, ami sok médiá­nak nem sikerül. Itt nincs cenzú­ra sem a szerkesztőségben, sem a budapesti központban: olyan műhely, ahol a pártok akaratától függetlenül önállóan dolgozhat­nak és alkothatnak a kollégák.- Eligazodni az informá­ció-rengetegben, szétválogatni és megszűrni a híreket, hiszen sok nem a valóságot tartalmaz­za, vagy nyomást akar gyakorol­ni az olvasóra; leginkább így le­hetne összefoglalni a mi hitval­lásunkat - folytatta Czene Attila felelős szerkesztő. - Ahogy szok­tam mondani, a baloldaltól jobb­ra, a jobboldaltól balra állunk. A hatalom nem szereti, ha kérdése­Jó hangulatban telt a Somogyi Hírlap ez évi utolsó ötórai teája. Olvasóink megosztották velünk véleményüket a lapról, szóltak az őket érdeklő témákról két teszünk fel neki, de hát éppen ez a dolgunk. A Somogyi Hírlap ugyanak­kor nemcsak hírt ad, beszámol a somogyi emberek mindenna­pos gondjairól, hanem segíteni is akar. Sok szegény él a megyénk­ben, s egy-egy ilyen cikk után a Somogyi Hírlap olvasói telefonál­nak, jelentkeznek, hogy szeret­nének segíteni. Az Ötórai teán szóba kerültek a lap előfizetői is.- Általános jelenség Európa szerte, hogy csökken az előfize­tők száma - vette át a szót Har- ján Sándor terjesztési vezető. - Az biztató, hogy egyre keveseb­ben kénytelenek lemondani az újságot. Az idén már csak fele annyian tették, mint egy évvel korábban, s jövőre ez a szám még kisebb lesz. Az új évben mérsé­kelt áremelkedés várható, s mivel számunkra az olvasó a legfonto­sabb, így plusz szolgáltatások­kal próbáljuk majd ezt ellensú­lyozni. Mindettől függetlenül saj­nos el kell fogadnunk azt, hogy a nyomtatott sajtó idővel prémium termékké válik. Ezt az is alátá­masztja, hogy a lemondások zö­me anyagi okok miatt történik.- Mivel napilapról van szó, így a Somogyi Hírlapnak már kora hajnalban ott kell lennie az előfi­zető postaládájában - tette hozzá Ficsór János. - Sokan korán kel­nek, indulnak dolgozni, s nem kevés azoknak a száma sem, akik ingáznak. A kézbesítőink egy nap átlagban kétezer kilomé­tert tudnak le, hogy mindenki­hez időben odaérjenek. Bajók András kaposvári ta­nár, közlekedési mérnök és Ba- cza Barbara kaposvári gyógype­dagógus a Somogyi Hírlap és a Sonline kapcsolatát boncolgatta. Általános tendencia, hogy a fiata­labb korosztály az internetet búj­ja, az újságot pedig az idősebbek lapozgatják. Jó lenne rálelni a kö- zépútra... Molnár József kaposfői parket­tázó - aki egy saját készítésű ve­gyes pálinkával lepte meg szer­kesztőségünket - dicsért ben­nünket.- A jegyzetek nagyon találó- ak, véleményt tükröznek. Sze­rintem ezeket mindenki elolvas­sa - mondta a Kaposfőről érke­zett olvasónk. Benei Tibor kaposvári nyugal­mazott tűzoltó is azt hangoztat­ta, hogy nem csalódott az újság- (írók)ban: ő azt tapasztalta, hogy soha nem elferdítve, félremagya­rázva jelentek meg azok a cik­kek, amelyek az ő szakterületé­ről szólnak.- Sok sms-t kapunk, ám az igazsághoz tartozik, hogy egyre durvább hangvételűek. Viszont sokban olyan témalehetőség rej­lik, amelyből később cikk készül - reagált Czene Attila. Szabó Ottóné nyugdíjas, Kutas­ról érkezett, s igencsak felkészült az Ötórai teára. Nemcsak a saját és férje véleményét tolmácsolta, hanem a szomszédokat, a utca lakóit is megkérdezte, miről be­széljen majd. A sporttudósítások kapcsán került terítékre a (korai) lapzárta, hiányolta a piaci körké­pet (a hirdetések miatt vált ideje múlttá), s azt kérte tőlünk, hogy még több kedvezménykupon le­gyen lapunkban, amit minél több településen lehet érvényesíteni. Illyés András demográfus, nyugalmazott kaposvári sta­tisztikus - aki Szabó Ottóné középiskolai osztálytársa volt, s öt év után a Somogyi Hírlap szerkesztőségében találkoztak újra - elhozta azokat a cikke­ket (nem kevés volt...), amelyek a több évtizedes dicső tekés pályafutásáról íródtak. Mint mondta, a Somogyi Hírlap, il­letve annak elődje, a Somogyi Néplap is kellett ahhoz, hogy ilyen sikereket érjen el. Arról nem is szólva, hogy nyugdíjas­ként milyen jól esik időnként az egykori cikkek feleleveníté­sével kicsit nosztalgiázni. Az Ötórai teát Molnár József találó mondata zárta, amely így szólt: nem az újság lett drágább, hanem a mi pénzünk lett keve­sebb. Tökéletes végszó... ILLYÉS ANDRÁS demográfus, nyugalmazott kaposvári statisz­tikus: - A szüleim is járatták a Somogyit, gyerekkorom óta én is az olvasók táborát gyarapí­tóm. Akkoriban a sport kötött le: minden érdekelt, de elsősor­ban a teke, melyet negyven évig űztem. Szerencsés voltam: szá­mos díjat nyertem, nemzetközi versenyen is szerepeltem, s a Somogyi Hírlapban a mai napig elolvasom a sporttudósításokat. Úgy gondolom, a lényeges gaz­dasági-, politikai-, társadalom- politikai témákról beszámol a lap, sokoldalúan mutatja be az élet változásait. Bevallom: min­denevő vagyok, azaz szinte va­lamennyi cikket elolvasom. BACZA BARBARA kaposvári gyógypedagógus: - Oktatás, gazdaság, sport: ezeket a témá­kat szinte minden alkalommal elolvasom. Ha a munkámmal kapcsolatos írást találok a So­mogyi Hírlapban, feltétlenül megnézem, fogékony vagyok a szakma újdonságaira. Szerin­tem a lap érezhetően nyit a fia­talabb korosztály felé, a Vasár­napi Somogyi Hírlapban is szá­mos olyan cikk látható, mely a tizen- és huszonéves korosztályt célozta meg. Nagylányom álta­lában a sporthíreket olvassa át elsőként, s azt kifejezetten jó ötletnek tartom, amikor fiata­loknak szóló oldalt állítanak össze, s ők is írhatnak cikket. benei tibor kaposvári nyugal­mazott tűzoltó: - Bár a megye- székhelyen élek, de a közeli és távolabbi somogyi települések helyzetére is kíváncsi vagyok. Tetszenek azok az írások, amely egy család, falu életét tárja az olvasók elé, s rajtuk keresztül megismerhetjük a közösség életét, terveit. Szim­patikusnak tartom a lap szer­kezetét, jól áttekinthető, azt gondolom, hogy a bel- és kül­politikától a gazdaságon, a pénzügyeken át a kultúráig a helyi és a nagyvilág aktuális információit tartalmazza A lap internetes hírportáljára, a Sonline.hu-ra is gyakran rá- kattintok. molnár József kaposfői par- kettázó: - Amikor reggel felke­lek, szinte azonnal kezembe ve­szem a Somogyi Hírlapot, hétvé­genként a Vasárnapi Somogyi Hírlapot is. Feleségem és az anyósom is rendszeres olvasója a lapnak, több mint 40 éve va­gyunk előfizetők, már akkor is járattam az újságot, amikor Ka- posfüreden éltünk. A kisvállal­kozások kilátásairól, a gazda­sági folyamatokról szóló cikke­ket egytől egyig megnézem, amúgy az újságot az elejétől a végéig átolvasom. A külföldi sztárok magánéletével kapcso­latos írások kevésbé kötnek le, de nyilván ennek is megvan az olvasótábora. szabó ottóné kutasi nyugdí­jas: - Betűről betűre elolvasom az újságot, melyre a ,70-es évek elejétől előfizet a család. Ragaszkodom a laphoz, nem tudnék lemondani róla, hiszen szinte mindent megtalálok, ami foglalkoztat. Tősgyökeres kutasiként a falu, s a környék híreit megnézem, régebben kedveltem a piaci körképet, mely pontosan felsorolta a leg­frissebb árakat. Ez szerintem hasznos volt és a városban élők közül is sokan átfuthatták a táblázatot, ezt újra rendsze­resen megjelenthetnék a lap­ban. A politika kevésbé érde­kel, annál inkább a falusi, vá­rosi közösségek sorsa. bajók Sándor kaposvári tanár, közlekedési mérnök: - Elégedett vagyok a lappal, különben nem lennék az előfizetője. Van egy régi szokásom, s gondolom, hogy nem csak én vagyok ezzel így: majdnem állandóan az új­ság végén, a sporttal kezdem az olvasást. így alakult ki, fiatal koromtól a sporteredményeket nézem át alaposan. Különösen közel áll hozzám a futball, ko­rábban rendszeresen kijártam a Rákóczi-meccsekre, s persze más sportágak változásait is figyelemmel kísérem. A gazda­sági és a gépjárműtechnikai cikkek mellett az interjúk, ripor­tok is érdekelnek, színvonalas­nak tartom az újságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom