Somogyi Hírlap, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-15 / 291. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. DECEMBER 15., HÉTFŐ Reménység: három családé a siófoki est teljes bevétele Pecáskánaán lesz-e a Balaton? horgászrend Drágább engedély a vitorlásoknak, pénzt hozhatnak a bojlisok is jótékonyság Jöjjön el a te országod címmel rendezte idei jótékonysági hangversenyét a beteg gyermekekért a nágocsi Reménység Alapítvány a siófoki Kálmán Imre Kulturális Központban. Helyi szakemberek bevonásával idén is tucatnyi család körülményeit, életvezetését megismerve választották ki azt a három siófoki családot, akik azt est végén átvehették a program teljes bevételét készpénzben, illetve a felajánlott tárgyi támogatásokat. Az alapítvány 2001 óta munkálkodik azon, hogy nehéz helyzetbe került, beteg kisgyermeket nevelő családokon segítsen. Pisti koraszülött kisbaba, jelenleg hat hónapos. Születése után két nappal tüdeje kilyukadt, és agyvérzést kapott. Egy hónapos korában ideiglenes sön- töt (agyvízlevezetőt) helyeztek az agyába. A mozgásfejlődésben elmaradt. Speciális szeretnék vinni a szülei, Székesfehérvárra. A gyermekorvos szerint ez a kezelés is segítheti Pisti fejlődését, emellett folyamatos kórházi kontrollra jár a család. Márk nyolcéves, és egy rendkívül ritka betegségben szenved. Az izmai egyáltalán nem fejlődnek, a csontjai azonban nőnének. Emiatt az egyik tüdeje egyáltalán nem működik. Márk veszélyes műtét előtt áll, melynek során megpróbálják majd felszabadítani az izmait. A kisfiú magántanuló, második osztályos, jól tanul. Szülei rendszeresen gyógytornára, fejlesztésre járnak vele. Klára 22 hónapos volt, ámi- kor furcsán, merevebben kezdett mozogni. Most négyéves. Beszédfejlődése megrekedt, és rohamosan kezdett nőni a hasa. Kétévi kezelés után sikerült meglelni a baj okát. A kislány az idegrendszert támadó gyermekkori rákban szenved. Tizenkét centiméteres daganat található a hasában, továbbiak vannak a gerincén és a nyakán. A kezelések otthoni kiegészítéséhez szülei egy félsteril szobáról álmodnak. ■ F. I Etelosztást szerveznek a Krisna-völgyből élelmiszer Harminc tonna tartós élelmiszert és 30 ezer adag meleg ételt oszt szét karácsony előtt a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. A szegényélelmezési misz- szió Somogybán is segít a rászorulóknak. Az Ételt az Életért Program decemberben tizenkét helyszínen, több tízezer adag ebéddel és élelmiszer segélycsomagokkal várja a leginkább rászoruló családokat. Kiemelt ételosztási programokat a fővárosban több helyszínen, valamint Marcali, Somogyvámos, Nikla, Horvátkút, Eger, Debrecen, Pécs, Szombathely, Miskolc, Szeged, és Kecskemét településeken tartanak. Somogyvá- moson mind a 650 helyi lakos számára tradicionális indiai meleg ételt szállítanak házhoz. Marcaliban, Niklán és Horvát- kúton december 22-én 150 adag babgulyást és kenyeret osztanak kis a rászoruló családok részére. ■ Szűcs T. Diszkriminatívnak tartja egy lapunkat megkereső, vitorlásról horgászó balatoni pecás, hogy januártól csak a nyílt vízre érvényes, azaz drágább horgászjegy megváltásával hódolhat szenvedélyének. A Népszabadság ugyanakkor arról ír: egy szűk, de anyagilag jól eleresztett és befolyásos rétegnek akarnak kedvezni a balatoni horgászrendnek ezzel a módosításával. Fónai Imre A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. azért döntött a | szigorításról, mert sok vitorlás | eddig csak a parti zónára érvényes engedélyt váltott, de feltehetően a parttól számítva 1500 méteren túl is horgászott. Januártól bárhol is teszik ezt, nyílt vízi jegyet kell váltaniuk. - Ez komoly megkülönböztetés, azonos vízterületre ugyanis még soha nem adtak ki úgy jegyet, hogy annak az ára a vízijárműtől függjön - vélekedett Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. előző vezér- igazgatója. A tisztéből egy éve, a balatoni halászat leállítását követően távozó szakember megerősítette: a parti és a csónakos pecások „rossz szemmel” néznek a vitorlásokra, mondván, „lerabolják előlük a süllőt”, és Füstös szerint ennek any- nyi alapja mindenképpen van, hogy elő-előfordult, amikor egy vitorlásról húsz pecabot is lógott a vízbe... A bojlis horgászat lehetőségeit is bővíti az új horgászrend, arra hivatkozva, hogy a telepítésre és a halőrzésre fordítható többletbevételt hozhat, élénkíti a horgászturizmust, ráadásul a „fogd ki és engedd vissza” jelszó révén a nagytestű pontyok a Balatonban maradhatJanuártól egy pecás évente legfeljebb száz halat foghat ki nak. Interneten lefoglalható bojlis helyeket jelölnének ki a tervek szerint, és 250 méter volna a horog, a csali behordási határa. A Népszabadság „a Balaton privatizációjáról” és „újabb fizetőképes csoport előnyben részesítéséről” ír az átlaghorgásszal szemben, Füstös Gábor annyit jegyzett meg erről, hogy „nagyon kíváncsi lesz a többi horgász reakciójára”... A korábbi halászvezér azzal egyetért, hogy januártól egy pecás évente maximum száz darab halat vihet haza és helyesli, hogy a legfrissebb elképzelések szerint mégsem 40, hanem 35 centi lesz a legkisebb kifogható süllőméret, hiszen „a hetvenes évek végén egy ilyen korlátozást már gyorsan visszavontak, mert a kifogott és visszaengedett süllők jelentős része elhullott”. Mézeskalácsfalu. Mézeskalácsfalu épült Kaposújlakon: édeskés illat lengte be a művelődési ház nagytermét vasárnap, mézeska- lácstésztából készültek a templomok, a házak s a kertek. A tárlaton minden ehető: a hóember, a karácsonyfa és a kisautó is.- Egytől egyig gyönyörű - dicsérte egy látogató a hagyományteremtő szándékkal megrendezett kiállítást. Cukorkával, dióval díszített háztetők, idilli téli hangulatot árasztó kertek és terek: látványos a bemutató, melyre közel 20-an jelentkeztek. Kézműves adventi vásár és fotókiállítás kapcsolódott a rendezvényhez: Kacs Dávid felvételeiből nyílt tárlat. Negyvenezer horgász - számuk meg sem közelíti az 1999-est rekordfogás volt 2013-ban, víz is van bőven a Balatonban, tovább emelkedhet tehát a horgászlétszám - vélekedik Füstös Gábor, hozzátéve, hogy a balatoni horgászturizmusfejlesztése témájában írt tanulmányából is kiolvasható: a kilencvenes évek végének felfutása után a következő évtized első éveiben a horgászlétszám hirtelen jelentősen csökkent. Ebben a horgászati lehetőségek beszűkülése is közrejátszott, így például a Balaton alacsony vízállása. Ezt követően némi növekedést lehetett kiolvasni az értékesített horgászengedélyek számából, majd 2007-től újabb csökkenést, később stagnálást, kivétel az elmúlt két év, amikor emelkedés tapasztalható. Az, hogy a becsült pecáslétszám még mindig nem közelíti meg az 1999-est sem, nyilván annak is köszönhető, hogy azóta a Balaton vízminősége jelentősen javult, ezzel párhuzamosan az eltartóképessége lecsökkent, és a halállomány számára ez a változás nem volt kedvező, magyarán egyszerűen kevesebb a kifogható hal. A becslések szerint amúgy ma 20 ezer az állandó és ugyanennyi a „szezonális”, azaz turistahorgász a Balatonon. S ahhoz mit szól, hogy „balatoni hal” elnevezés alatt ezen túl a balatoni vízgyűjtőről, a Balaton vízrendszeréről származó halat kell érteni, amint azt a minapi siófoki sajtótájékoztatón megtudtuk? - tettük fel a kérdést Füstös Gábornak. - A halastavi hal és a természetesvízi hal gasztronómiai szempontból ég és föld, arról nem is beszélve, hogy egyes fajokat a tógazdaságban nem is lehet megfelelő mennyiségben, minőségben előállítani - felelte. - De nem ez a fő probléma, hanem a busa! Olyan halgazdálkodásra van szükség, ami a Balaton ökológiai igényeit veszi figyelembe elsősorban, növeli a horgászfogásokat, és esetleg valamennyi halat a gasztronómiai számára is biztosít. Ilyen gazdálkodást alakítottunk ki, és működtettünk 2011 és 2014 között. Kereskedelmi halászat nem volt, az ökológiai célú halászat melléktermékeként kifogott hal került a piacra, miközben a horgászzsákmány jelentősen emelkedett: 2013-ban száz tonnával, 516-ról 628 tonnára, úgy, hogy még egész éven át halászat is folyt a Balatonon. Legelőször a 201ó-os fogás mutatja majd meg, hogy a halászat teljes leállítása valóban számottevően növeli-e a horgászzsákmányt. Az ex-vezérigazgató arra figyelmeztetett: a Balaton ivadék-eltartóképessége alacsony, ezt a táplálékbázist fogyasztja a busa is, ami a természetes szaporulatból fenntartandó fajokra végzetes lehet. - Márpedig a fajgazdagságot nem lehet pusztán telepítésekkel fenntartani, nem is tud a tógazdaság minden fajt előállítani amit pótolni kellene, például az idén elhullott gardaállomány pótlása sem lesz egyszerű. Ökológiai egységként kell tekinteni a Balatonra és a halállományára. Az ember nagyon sok tekintetben beavatkozott a múltban. Ezek közül az ívóhelyek elvétele volt a legsúlyosabb, azt követte az öntisztulást és lebontást elősegítő partszakaszok tönkretétele, majd kikövezése, és csak sokadik a sorban a halászat. Szerintem tehát nem lehet a halászat megszüntetésétől azt várni, hogy visszatér a Kánaán. ■ Fónai Imre Hatékony segítséget nyújtott a jégeső-elhárítás JÉGESŐ-ELHÁRÍTÁSI rendszer kiépítésére, bővítésére jövőre várhatóan 500 millió forint jut, a termelők összefogását szorgalmazza a kormányzat. Az országos lefedettség eléréséhez nagyjából 1,2 milliárd forintra lenne szükség, a dél-dunántúli régióban 24 éve működnek talajgenerátorok. A jégesőelhárítás jelene és jövője címmel Pécsen konferenciát szervezett a Magyar Meteorológiai Társaság, a Nefela dél-magyarországi jégesőelhárítási egyesülés és az MTA meteorológiai tudományos bizottsága. Huszár István, az egyesülés igazgatója lapunknak elmondta: a gazdaságos üzemeltetéshez legalább megyei szintben érdemes gondolkodni. Térségenként minimum 50-60 darab talajgenerátorra van szükség. Az országos lefedettség eléréséhez nagyjából 1,2 milliárd forint kellene, előreláthatóan Kelet-Magyarországon épülhet ki a dél-dunántúlihoz hasonló hálózat, kezdésként 80 generátort kívánnak munkába állítani. A Somogyot, Tolnát és Baranyát lefedő Nefela idei költségvetése közel 150 millió forint volt. Régiónkban 141 talajgenerátort üzemeltetnek - megyénkben 60 darabot -, s bár a biztosítók 2014-es adatai még nem állnak a rendelkezésükre, a legfrissebb becslések arról tanúskodnak: jó befektetés a megelőzés. Csak a mezőgazdaságban négy milliárd forint értéket mentettek meg a régióban, s ebbe nem számolták a hasonló nagyságrendű lakossági károkat. Somogybán a szokásosnál több - a tavalyi 52-vel szemben az idén 82 - beavatkozásuk volt. Korábban évente átlagosan 192 órát üzemeltek a berendezések, az idén 264 órát. Huszár István kiemelte: jó volna, ha minél több gazdálkodó és vállalkozás támogatná munkájukat. Azok is élvezik a rendszer előnyeit, akik nem fizetnek, ám a kiegyensúlyozott működés feltétele, hogy minél szélesebb körben segítsék a jégeső ellen működő csapatot. ■ H. M.
