Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-19 / 269. szám

3 2014. NOVEMBER 19., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP A somogyi falvakban meggondolják a földadót ► Folytatás az 1. oldalról A magánszemélyek a szakem­berek szerint már nem terhel- hetőek tovább. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnö­ke a kistelepüléseken egyedül a földadót tartotta elképzelhe­tőnek, melyet akár sávosan is ki lehetne vetni, például csak 20 hektár fölött, hektáronként úgy ötezer forintot. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szö­vetsége szerint tovább ronta­ná a mezőgazdaság teljesítmé­nyét a földadó, ráadásul éppen a kevésbé tehetősekre lehet­ne csak kivetni, hiszen nem terhelhetik azokra, akik sa­ját földjükön őstermelőként, vállalkozóként gazdálkodnak, ahogy az állam tulajdonában lévő földekre sem. Érinti azt a sok százezer embert, aki kár­pótlással, szövetkezeti vagyon­nevesítéssel szerezte földtulaj­donát.- Nem sokakat érintene - mondta Tóth Péter -, a nem ide adózó cégekre vetnénk ki, tő­lük szeretnénk pluszbevételt. A gépeikkel, kamionjaikkal tönkreteszik a földútjainkat és a belterületi utakat, s semmit sem tehetünk ellenük. A helyi gazdálkodókat mentesítenénk az adó alól. ■ Hat somogyi településből mindössze egy vetette el egyértelműen a földadó bevezetését. Az általunk megkérdezett somogyi településvezető több­sége hasonlóképpen gondol­kodott. Varga György, Török- koppány vezetője is elismerte, noha főállású gazdálkodóként mindkét oldalról érintett, nem zárkózik el a kérdéstől.- Egyelőre nem került szó­ba a földadó - állította -, ám elképzelhető, a hónap végi testületi ülésen felmerül. A feltételrendszert még nem is ismerem, de szerintem, ha ná­lunk lesz földadó, hat-hét vál­lalkozót érinthet. Schmidt Je­nő hektáronként 5000 forint­ról beszélt, ez nekünk több millió forintos pluszbevételt hozna, más kérdés, megéri-e, azt is meg kell nézni, más vo­nalon mit veszíthetünk. Csaknem ugyanennyi föld- tulajdonost érintene a földadó Várdán is. Varga András pol­gármester szerint, ha bevezet­nék, csak az ötven hektárnál nagyobb területen gazdálko­dókra vetnék ki.- A jövő héten dönthet a testület a kérdésben, jóma­gam támogatnám a bevezeté­sét - jelentette ki. - Pótolni kellene az iparűzési adó azon részét, melyet elvesznek tő­lünk, illetve állandó problé­mát és költséget okoz a dűlő- utak rendben tartása, a ren­geteg sár eltakarítása, melyet felhordanak a mezőgazdasá­gi gépek. Babócsán Péter István pol­gármester szerint bizonyosan nem lesz földadó, ha az önkor­mányzaton múlik.- Egyszerűen nem terhel­hetőek tovább az emberek - mondta. - Ha központilag el­rendelik a bevezetését, meg­tesszük, de magunktól bizto­san nem. ■ Vas A. Kométa-jövo: magyarázkodás beszámoló A felügyelőbizottság nem úgy értékelt, mint a cégvezetés A piacszerzés az egyik legnehezebb feladat manapság a cégek, így a kaposvári Kométa számára is ► Folytatás az 1. oldalról Hogy nem tudtuk üzembe he­lyezni a tisztítót, ez éves szin­ten 72 milliós többletköltséget jelentett. Ha ezzel, s valameny- nyi nem tervezett tétellel kor­rigálva vesszük figyelembe a tényadatokat, akkor csaknem 18 milliárddal meghaladja a ta­valyit az árbevételünk, s a ter­vezettet is tíz százalékkal. Az üzemi eredmény tekintetében van még mit tennünk, ez el­marad 55 millióval a tervtől. S ugyan a veszteségünk 366 mil­liós, de ha a nem tervezett téte­leket itt is figyelembe vesszük, akkor csak 61 millió a veszte­ségünk, ami alacsonyabb a ter­vezettnél. Ez mind magyará­zat tudom, de erről beszélni kell mindenképpen, hogy lát­ható legyen, miért tartunk itt- mondta a gazdasági igazgató. A munkaerőhelyzetről szól­va Prohászka Balázs elmondta, hogy tavaly hét fővel növelték az összlétszámot, ám az idén már 40 fővel, és 42 kölcsönzött munkaerőt is igénybe vesz a cég. - Ám ez nem elég. Nehéz­séget okoz, hogy a környéken kevés a szakember, kell még munkaerő - közölte. Pintér Attila (MSZP) azt rótta föl a cégvezetésnek, miért nem vesznek részt a Dél-dunántú­li sertésprogramban. S mikor­ra tervezik az alkalmazotti lét­szám növelését, folyamatos szinten tartását? Prohászka Balázs szerint a Kométa a sertésprogram kez­deményezői között volt, aktí­van részt is vett abban koráb­ban, túlzás tehát azt monda­ni, hogy nem vesz részt benne.- A sertésprogramban aktív résztvevőkre van szükség és sok pénzre - mondta. - A Ko- métának a saját tevékenységét kell ebben az évben rendbe ten­nie, s ebben jó úton haladunk. Passzívabbak lettünk, s ami­kor a cég tevékenységét rend­be tettük, akkor foglalkozha­tunk a sertésprogrammal sok­kal mélyebben. Tavaly télen va­lóban volt fluktuáció a létszám tekintetében, volt egy növeke­dés, amit nem tudtuk tartani. Ebben az évben nem küldtünk el dolgozót, csak fegyelmi vét­ség miatt. Viszont folyamato­san vesszük föl a dolgozókat, hirdetünk. A jövőben nem szá­molunk fluktuációval, hanem növekedéssel. Ami viszont határozott nézet- különbséget eredményezett a képviselők között, az a cég mű­ködéséről készült felügyelő-bi­zottsági jelentés. Felder Frigyes (LMP) idézett először a felügyelő-bizottsági jelentésből: „az első félévi üzle­ti terv nem valósult meg. Az ér­tékesítés, eredményesség nem javult.” Mihalecz András (Fidesz) ugyanakkor örömteli beszámo­lóról beszélt, ami növekedésről szólt, nem csökkenő pályán van a Kométa, hanem optimizmus­ra okot adó pályán. S kezdenek szakemberhiánnyal küzdeni. - Nehézséget jelent ugyanakkor a piacszerzés - mondta. - Jó len­ne, ha a nagyáruházakban nem külföldi termékektől roskadoz­nának a polcok. Ha ezt a segít­séget megkapná minden ma­gyar társaság, a felszívóhatás is nagyobb lenne. A beszámoló te­hát pozitív, de a hozzászólások­ból az látszik, hogy ami jó, az egyeseknek rossz. Pintér Attila erre azt mondta, hogy csak a felügyelő-bizottság szavait idézték, s erről a teljesít­ményről meg kellene győzni a felügyelő-bizottság tagjait is. Szita Károly ekkor állt elő az­zal a javaslattal, hogy a jövő­ben a többi gazdasági társa­sággal együtt tárgyalják a Ko­méta beszámolóját is, hogy ne legyen hátránya a cégnek eb­ből. - Nem véletlenül küldtük ki zárt anyagként a beszámo­lót - mondta. - Azt viszont látni kell, hogy a kialakult helyzet jól mutatja, valami nincs rendben a szakképzéssel: ha van 2100 munkanélküli miközben cson- tozót, hentest keres a Kométa, és nem talál. Annak ellenére, hogy képezünk ilyen szakem­bereket, és tanulószerződésük is van. Kritikám van a vízmű fe­lé is. Már akkor meg kellett vol­na állapodni a vízművel, ami­kor elkezdték a tárgyalásokat. Az emlegetett sertésprogram­mal kapcsolatosan pedig Pintér Attila felé fordulva mondta Szi­ta Károly: kopogtasson a kollé­gájánál az egyetemen! - A hu­nyó ott van - mondta -, sokkal nagyobb hatékonyságot várok tőlük. Mindezeket figyelembe véve osztom tehát azoknak a vé­leményét, hogy rengeteg még a tennivaló. Ám elindult a Komé­ta egy olyan úton, ami megadja azt a lehetőséget, hogy ne csak egy húsüzem maradjon az or­szágban. ■ Márkus Kata JEGYZET m gáldonyi mKL Am MAGDOLNA Büszkébben adóznánk az adózással a nyolcva­nas évek közepe táján talál­koztam először, akkor már pedzegették, hogy nem le­szünk tovább „adók nélkü­li” ország, de még igen ke­veset tudtunk arról, hogy mi vár ránk. Nos, egy Finn­országból hazatért asszony beszélt arról, tanúja volt, amikor a házigazdái kitöl­tötték az adóbevallásukat. Azt állította, hogy élvezet­tel tették, jó mulatság volt. Azzal is eldicsekedtek neki, hogy annak idején az álta­luk befizetett adóból meny­nyit költöttek a Finlandia Palota (1971-ben készült el) építésére. Úgy látszik a kormányuk pontosan el­számolhatott a költségek­kel, különben honnan tud­ták volna. hát én azóta is ilyen közös­ségi élményre várok, egé­szen 1988. január elseje, a személyi jövedelemadó szü­letésnapja óta. ITT van példának okáért a Kométa, amit ugye jól meg­mentettünk, több milli­árd forint közpénzt ka­pott a cég, mi másból mint a befizetett adónkból. Azt is mondta a politika, hogy több száz kaposvári polgár­társunk munkahelyének megmaradásához járulunk hozzá. Kíváncsi lennék, hogy a társaság hogyan sá­fárkodott a forintjainkkal, de az elszámolás az üzleti titkok homályába vész. Hol­ott a cég, és akik megsza­vazták neki a támogatást, tudhatták, hogy a közpénz­zel nyilvánosan el kell szá­molniuk. Legalábbis Finn­országban így csinálják. mi tagadás, szívesen men­tegetném nemcsak a Komé- tát közpénz helyett inkább vásárlással, az legalább egy átlátható üzlet, de sokadma- gammal nem tudom megfi­zetni a termékeinek az árát. Elmarad hát a közös büsz­keség, hogy milyen jó hely­re került a pénzünk, és még jól sem laktunk. Boldog ebélet három lábbal sors Lufi az operáció után is teljes életet élhet Az ingázók igényeihez alkalmazkodik a vasút Túl van az operáción és már lá­badozik Lufi, a másfél éves keve­rék szuka a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület menhelyén. Ahogy arról korábban a Somo­gyi Hírlap beszámolt, az eb egyik mellső lábát valaki vagy valami félig levágta, az állatorvos a teljes amputáció mellett döntött.- Lufi nagyon vidám és ele­ven, most a lábadozását töl­ti egy másik sérült kutyával együtt - mondta Biczák Balázs menhelyvezető. - Szépen gyó­gyul és nagyon vidám, eleven állat, jó látni az életkedvét a mindennapokban. Az állatorvos hozzátette: a ku­tya három lábbal is teljes életet tud élni. ■ J. G. Vidámság a köbön: az operáció nem vette el Lufi életkedvét menetrend Rövidebb menetidő, sűrűbb vonatközlekedés jellem­zi a december 14-től életbe lé­pő vasúti menetrendet. A MÁV kommunikációs igazgatósága a somogyi tervekről kedden tájékoztatta lapunkat: a Buda- pest-Nagykanizsa-Gyékényes vonal Siófok-Szántód-Kőröshegy szakaszán a pályafelújítás foly­tatódik, február 16-tól a Lep- sény-Siófok szakasz átépítése is elkezdődik. A Baté-Kaposvár el­ágazáson a nyári pályafelújítás eredményeként Dombóvár-Ka- posvár között a vonatok menet­ideje 4-5 perccel csökken. December 14-től Budapest- Dombóvár között a személyvo­natokat korszerű, légkondicio­nált FLIRT motorvonatokból ál­lítják ki. A Kaposvár-Fonyód vasútvonalon a jelenlegi menet­rendi szerkezet marad, az isko­lába és munkába járók igényei­hez alkalmazkodva, kisebb me­netrendi módosításokkal - kö­zölték. A Pécs-Kaposvár-Keszt- hely-Tapolca viszonylatban köz­lekedő vonatok az eddigiekhez hasonlóan, kissé módosított menetrend szerint közlekednek elő- és utószezonban, valamint nyáron naponta, azon kívül hét­végén Pécsre, illetve Pécsről. A Dombóvár-Gyékényes vonalon a jelenlegi ütemes menetrendi szerkezet marad, a megyében vonatok megszüntetésére nem kerül sor. ■ Harsányi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom