Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2 KÖZÉLET 2014. NOVEMBER 9., VASÁRNAP Idegen eredetű kártevő ellen kérik a lakosság segítségét HÍRSÁV Egymilliárdos pályázat óvodákra egymiluárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok idén az óvodai helyek bővítésére, jövő szeptemberre pedig 4 ezer új óvodai hely létesül uniós és hazai forrásból. A területi aránytalanságok miatt jelenleg nem jut minden kisgyermeknek férőhely, hiába csökkent a gyermekszám az elmúlt 15 évben. Haladékot kaptak a britek NAGY-BRITANNIÁNAK BE kell fizetnie azt 2,1 milliárd eurót az uniós költségvetésbe, amit az áfa- és a GNI-alapú befizetés korrekciója indokol. A tagállamok pénzügyminiszterei felkérték a Bizottságot, hogy a következő napokban tegyen javaslatot az érvényes rendelet módosítására, aminek értelmében „kivételes körülmények” esetén az érintett tagállamoknak folyó év december 1. helyett csak a rákövetkező év szeptember 1-ig kellene rendezniük az EU-val szemben a számlát. Megölhették az Iszlám Állam fejét egy irak területén végrehajtott amerikai légicsapásban állítólag találat érte az Iszlám Állam radikális szunnita terrorszervezet több vezetőjét. A szóban forgó vezetők között van feltehetően a terrorszervezet első embere, Abu Bakr al-Bagdadi is - jelentette az A-Hadath tévé. Iraki hivatalos biztonsági források egyelőre nem erősítették meg az al-Arabíja televízióhoz tartozó tévéállomás hírét. Repeszgránátot találtak a Keletinél több fontos csomópontot és épületet, köztük a Keleti pályaudvar irányító központját is kiürítették egy szovjet repeszgránát miatt, amelyet földmunkák közben találtak szombat délelőtt Budapesten, a Kerepesi út és az Asztalos Sándor utca sarkánál. A gyújtószerkezetet a helyszínen eltávolították és megsemmisítették, a robbanótestet pedig későbbi megsemmisítésre elszállították. Kiosztottak a Hazam-dijakat. A XXI. Század Társaság által alapított, a magyar kulturális és tudományos életben kiemelkedő szerepet játszó személyeknek szóló Hazám-díjakat szombaton osztották ki Budapesten. Ezúttal Szigeti László, a Kalligram Könyv-és Lapkiadó igazgatója, Solymosi Frigyes kémikus, Pogány Judit színművész, Sajdik Ferenc karikaturista, Vekerdy Tamás pszichológus, író, pedagógus, a posztumusz Hazám-díjjal elismert Hovanyecz László újságíró özvegye, Tünde asszony, Marosi Ernő művészettörténész és Perényi Miklós gordonkaművész (balról jobbra) vehette át a József Attila Hazám című verséről elnevezett díjakat a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen. Ottan: az EU kísértette valhat gondolatok A miniszterelnök írása az unióról a saját weboldalán Orbán Viktor kormányfő szerint az Európai Unió számára ma az a kérdés, hogy bekerül-e a világ- történelem elhibázott utópiáinak sorába. „Ha nem vigyázunk, az unió újabb tanulságos példájává válhat az elhibázott utópisztikus kísérleteknek. A mi felelősségünk, hogy ez ne következzen be” - fogalmazott a miniszterelnök Helmut Kohl volt német kancellár új kötete alapján született írásában, amely szombaton jelent meg saját weboldalán. A kormányfő szerint a volt kancellár Aggodalom Európáért - felhívás című könyve magyar olvasóknak is fontos útmutatása, hogy a kis tagállamok ugyanannyit érnek, mint a nagyok. „Kohl kancellár úrral együtt vallom, hogy Európa legfőbb értékei a nemzetek, méghozzá a sokszínű nemzetek. Európában a nemzetek a valóság, az Európai Egyesült Államok az utópia. Mert több ezer éves nemzeti gyökerek vannak, amelyeket elvágni egyenlő lenne az öngyilkossággal” - írta Orbán Viktor. Meggyőződése - folytatta -, hogy a nemzeteket jobban be kell vonni az EU munkájába, ugyanis „évtizedes intézmények nem érvényteleníthetik az emberi együttélés évszázados kereteit”. Eleve kudarcra van ítélve szerinte, ha Európát nemzeti sajátosságok nélkül akarják létrehozni. A magyarok így egyetértenek Helmut Kohllal: „nem akarunk önálló, bürokratikus, központi irányítású mamutintézményt” - tette hozzá. A miniszterelnök hangsúlyozta: az intézményesült Európa nem távolodhat el a tagállamoktól és a polgároktól, „mi itt, Európában mindannyian egy keresztény gyökerű érték- és kultúrközösség részei vagyunk”. Megjegyezte, a volt német kancellár bátran kimondja: Európa nem néhány álmodozó ideája, nem poézis, nem folklór. „Nem az álmodozók építik Európát, ezért mi sem lehetünk hurrá-európaiak”. A kormányfő osztja Helmut Kohl azon meglátását is, amely szerint a béke és a szabadság Európa lételeme, egyúttal az előfeltétele minden másnak: demokráciának, emberi jogok védelmének, jogállamnak, társadalmi stabilitásnak, jólétnek. Orbán Viktor álláspontja is az, hogy az EU-t nem valamilyen utópikus rögeszme, hanem egy nagyon is valós, gyakorlati cél hívta életre: a béke megteremtésének igénye. Éppen a XX. század veszélyes és bukott utópiáival szemben született meg az európai egység nagyon is gyakorlatias gondolata - írta. Hozzáfűzte, hogy „a könyv olyan pontokon is segítségünkre siet, ahol talán nem is várnánk”. Ma ugyanazon politikai erők képviselői aggódnak Magyarországnak „az európai értékektől történt elfordulása” miatt, akik - mint ahogyan az a Kohl-kötetből is kiderül - kormányzásuk idején rövid távú pártpolitikai előnyök oltárán feláldozták Európa gazdasági-pénzügyi stabilitását és külpolitikai megbízhatóságát is - írta Orbán Viktor. AKI DUZZADT, lárvákkal teli szelídgesztenyerügyeket talál, valószínű, a Magyarországon is gyorsan terjedő gubacsda- rázs nyomaira bukkant. A növényorvosi kamara azt kéri, ha valaki fertőzött hajtásokat vesz észre, jelentse náluk. Eddig kevéssé közismert kártevő terjed Magyarországon is. A szelídgesztenye-gu- bacsdarázs Kína területén őshonos, de manapság már világszerte előfordul. Az idegen eredetű rovart Japánban már 1941-ben leírták, majd egyre több országban bukkant fel, így Koreában, az Egyesült Államokban és Olaszországban is. A rovar a szelídgesztenye rügyeiben él, sokáig rejtett életmódot folytat, az emberek jellemzően már csak akkor veszik észre a nyomát, amikor az egy centiméteresre duzzadt rügyekből kirepül, j a fertőzött hajtásokon pedig ott marad a röpnyílása. Ekkor már késő védekezni a kártevő ellen. Amit tenni lehet, a fertőzött ágrészek levágása és elégetése. ■ Sikeres a gyed extra: 15 ezer anyuka dolgozik AZ INTÉZKEDÉS hatására szeptemberben már csaknem 15 ezer édesanya dolgozott gyed vagy gyes mellett heti több mint 30 órában - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Január 1-je óta a kisgyermekes édesanyáknak már nem kell lemondaniuk az anyasági juttatásokról, ha a gyermek- | nevelés mmellett dolgozni is szeretnének. Korábban a gyed alatt egyáltalán nem tudtak munkát vállalni a nők, a gyes mellett pedig csupán heti 30 óránál kevesebbet. Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos, arra hívta fel a figyelmet, hogy szeptemberben a munkahelyvédelmi akció keretében már több mint 40 ezer ember után vettek igénybe járulékkedvezményt a gyesről vagy gyedről visszatérő szülők munkáltatói. ■ ■ „Ha nem vigyázunk, az unió újabb tanulságos példájává válhat az elhibázott utópisztikus kísérleteknek.” Mihail Gorbacsov szerint új hidegháború küszöbén állunk évforduló Huszonöt évvel ezelőtt omlott le a berlini fal, de az ünnepségen sok bírálat is elhangzott Az 1989-ben Moszkvának tett ígéretek megszegésével, a bizalom lerombolásával vádolta a Nyugatot és elsősorban az Egyesült Államokat Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár, arra figyelmeztetve, hogy a világ egy újabb hidegháború küszöbén áll. Gorbacsov a német fővárosban, a berlini fal ledöntésének 25. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon arról beszélt, hogy a nyugati országok a hidegháború vége és a Szovjetunió szétesése után meg- részegültek vélt győzelmüktől, és hasznot húztak Oroszország gyengeségeiből. „Az utóbbi hónapok eseményei egy rövidlátó politika következményei, amely arra irányult, hogy kész tények elé állítsa (Moszkvát) és figyelmen kívül hagyja más partnerek érdekeit”- mondta a 83 éves Gorbacsov. A volt szovjet pártfőtitkár akinek nyitási politikája jelentős mértékben hozzájárult nemcsak a berlini fal ledöntéséhez, de a Szovjetunió széteséséhez is- azt mondta, a világ egy újabb hidegháború küszöbén áll. Egyesek szerint az már el is kezdődött. A Szovjetunió első és utolsó elnöke - aki a közelmúltban még Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta - egyúttal úgy vélte, hogy fel kell oldani az Oroszországra az ukrán válság miatt kivetett nyugati gazdasági szankciókat. Az európai egyesülés jelképének nevezte a berlini fal ledöntését Angéla Merkel német kancellár szombaton. Egy másik nyilatkozatában ugyanakkor a kancellár arra figyelmeztetett, hogy bár 1990-ben Európában legyőzték a kommunizmust, a kontinens technológiailag lemaradt az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest, és ebből a szempontból teljesen ki van téve a két másik régiónak. Ezért Merkel szerint a kontinensnek „meg kell ráznia magát”, hogy cégei a szoftver- és chipgyár- tásban és az internetes kereskedelemben is fel tudják venni a versenyt az amerikai és ázsiai vállalatokkal. ■ A 83 éves Gorbacsov is beszélt a németországi ünnepségsorozaton Magyar résztvevők A berlini/ö/ leomlásának történelmi jelentőségét méltatta az amerikai és a francia elnök. Barack Obama és Francois Hollandé egyaránt üzenetben fordult a német néphez abból az alkalomból, hogy Németország vasárnap ünnepli a fal leomlásának évfordulóját. Berlinben ünnepélyes megemlékezést tartanak a 25 évvel ezelőtti eseményekről. A német kormány Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar és a berlini Konzerthaus zeneigazgatóját kérte fel az évfordulója alkalmából rendezett ünnepség megszervezésére.
