Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-07 / 259. szám
2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK GAZDASÁG - KÜLFÖLD 7 f "* MM HM Még sokan várhatnak a rendeletre elszámoltatás A problémamentes forinthiteleseknek nem sok pénz járhat vissza A jegybank első rendelete a devizahitelesek többségénél nem alkalmazható, a zömében problémamentes forinthitelek után viszont egyáltalán nem biztos, hogy jár visszatérítés. A devizahitelesek számára kellemetlen meglepetés lehet, hogy számos korábban kapott kedvezményt beszámítanak majd az elszámolásnál. Hermán Bernadett Lassan tisztázódik, mi lesz a devizahitelesekkel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy rendeletet már elfogadott kedden a problémamentes adósok hiteleinek elszámolásáról. Azt azonban, hogy pontosan mi szerepel ebben a jogszabályban, még nem lehet tudni, sem a Magyar Közlönyben, sem a jegybank honlapján nem közölték a rendelet szövegét. Az MNB statisztikái szerint 2014 első félévének végén meglévő valamivel több mint 6400 milliárd forintnyi háztartási hitelből 3820 milliárd forintnyi volt a probléma- mentes, elvileg tehát a hitellel rendelkező adósok többségével az első rendelet alapján fognak elszámolni a bankok. A gyakorlatban viszont a kártérítésre valóban jogosult adósok többségét csak a később kiadandó rendeletek érintik majd. Az egyes hiteltípusoknál KOVÁCS LEVENTE, Cl BankSZÖvetség főtitkára szerint a hitel- intézetek arra számítanak, hogy piaci árfolyamon váltják át a devizakölcsönöket forintra. A magyar bankszektor mindig jogkövető volt, így visz- szafizetik az árfolyamrésből fakadó banki bevételeket, s az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. A devizahitelesek annyi pénzt fognak visszakapni, hogy - nagy tömegben - legalább úgy, sőt sokkal jobban fognak járni, mintha egykoron forintban vették volna fel a hitelt. Az elszámolás bekerülési költsége nagyjából ezermilliárd forint körül lehet. ugyanis a problémamentes hitelek aránya eltérő. A támogatott forint lakáshiteleknél a legjobb a helyzet, ezek 92 százaléka tartozott július végén ebbe a kategóriába. Tekintettel viszont arra, hogy a támogatott forint lakáshitelek aranykora 2004. májusa előtt volt, így a mintegy 820 milliárd forintos állomány jelentős része eleve nem tartozik az elszámoltatással érintett varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz interjújában kijelentette: a kormánynak a Kúria döntése nyomán meg van kötve a keze a hitelek forintosításánál: az ügyfeleknek kell viselniük az árfolyamkockázatokat, a forintosítás ezért várhatóan piaciárfolyamon, vagy ahhoz közeli szinten történik majd meg. A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER hozzátette, a forintosításhoz a devizatartalék egy részéhez is szükség lesz, ami nemcsak a forintárfolyamára lesz hatással, hanem a korábbi kedvező árfolyamszint miatt jelentős nyereséget is jelent majd a jegybanknak. hitelek közé. A többi támogatott kölcsönre is jellemző volt, hogy a kamatukat önkényesen nem nagyon tudták változtatni a bankok, hiszen a rátákat kormányrendeletben szabályozták, a kamatperiódusuk pedig általában ötéves volt. A piaci forint lakáshiteleknél is elég magas a problémamentesek aránya, félévkor a 660 milliárd forintos állományból 82 százalékot tett ki. Ez a hiteltípus viszont jellemzően 2010 második felétől terjedt el, addig az állomány 100 milliárd forint körül volt. Ezeknek a lakáshiteleknek egy jelentős részénél lehet ugyan számolgatni, de nem biztos, hogy érdemes. Az állományban 2012 elején volt egy nagyobb felfutás, amikor a végtörlesztés kapcsán 312 milliárd forintnyi kölcsönt vettek fel a háztartások a devizahitelek kiváltására. A végtörlesztőknek viszont a kedvezmények miatt nem igen jár már vissza a bankoktól kártérítés. A forint lakáshitel-kamatok ráadásul jellemzően csökkentek az elmúlt két és fél évben, így egyoldalú kamatemelés miatt nem sokan lehetnek jogosultak visszatérítésre. A deviza lakáshiteleknél már komolyabb kártérítésekről lehet szó, visszajár az adósoknak az árfolyamrés és - mivel a bíróságok most már jogerősen is tisztességtelenné nyilvánították a legtöbb hitelintézet egyoldalú szerződésmódosításait - a kamat- és díjemelésekkel beszedett pénz is. A deviza lakáshitel-állománynak azonban a félév végén már csak a fele volt problémamentes, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig csak 34 százalék volt az arány. Majdnem 2 ezer milliárd forintnyi deviza jelzálog- hitel pontos elszámolását tehát csak a későbbi rendeletek szabályozzák majd. A hatályos törvényből annyit lehet már sejteni, hogy az ilyen adósoknak valaha adott kedvezményeket beszámítják majd a visszatérítésbe, és csökkenti a visszájáról az árfolyamgát során elengedett követelésrész is. Kérdés tehát, mennyit kapnak majd a mintegy 1000 milliárd forintosra becsült kártérítési összegből a most nehéz helyzetben lévő deviza jelzáloghitelesek, és mennyi üti majd azok markát, akik az elmúlt években már lezárták a hiteleiket. A deviza alapú személyi hitelesek többsége például túl van már ezen, ez az állomány Autósok reményei a deviza gépjárműhitelek többsége még mindig megvan, jelenleg 170 milliárd forint körül van a bruttó, és 150 milliárd forint körül a nettó állományuk, ezek csaknem háromnegyede viszont problémamentes. Hogy ezek az adósok mennyi kártérítést kapnak, az szintén kérdéses. A sajtóban megjelentek olyan cikkek, hogy a felvett hitel összegének akár a felét is visszakaphatja egyautós, ez viszont a jegybanki statisztikák szerint igencsak kérdéses. az mnb adatai szerint ugyanis a svájci frank alapú autóhitelek átlagos kamata nem emelkedett a válság óta, az árfolyamrés pedig ennél jóval kisebb Összeg lehet. gyors ütemben fogy, az félév végén alig 33 milliárd forintnyi ilyen kölcsön volt már csak a hitelintézeteknél. A válság előtt viszont az állomány ennek a tízszerese volt, az azóta törlesztett mintegy 300 milliárd forintnyi kölcsön után pedig szintén járhat néhány tízmilliárd forintnyi visszatérítés, mivel a bankok időközben körülbelül 2 százalékponttal emelték a kamatokat. Piaci árfolyamú forintosítást várnak Több ezer izraeli tarthat titkos pénzeket Svájcban nyomozás Az izraeli adó- I hatóság vizsgálata nyomán 5 letartóztattak tizennégy izraelit, akik egy svájci bankba menekítették pénzüket a helyi adóhatóság elől - értesült egy izraeli lap. Több ezer lehet azoknak a száma, akik svájci bankszámlákon olyan pénze- ! két tárolnak többszáz millió j euró értékben, amelyekről nem számoltak be az adóhatóságnak, s akik közül több százan lebuktak egy frissen nyilvánosságra hozott vizsgálat során. Az ügy úgy robbant ki, hogy 2013. végén titkos adóügyi nyomozás kezdődött két izraeli ellen, akik merevedési zavarral küszködök számára rendelőintézet-hálózatot működtettek külföldön. Az adóhatóság tudomására jutott, hogy titokban egy tel-avivi luxusszállodában találkoznak bankárukkal. A pénzügyi megbeszélés előtt felszerelték a szállodát kamerákkal. ■ Összehangolt terrorakciók Egyiptomban ROBBANTÁS Néhány órán belül három robbantásos merényletet követtek el Egyiptomban, legkevesebb három ember életét vesztette, tizenöten pedig megsebesültek - jelentette csütörtökön az egyiptomi sajtó. A korai órákban két házi készítésű robbanószerkezet lépett működésbe Kairóban, az egyik a főváros északkeleti részén, az el-Kubba elnöki palota kö- j zelében, a második pedig az el-Marg metróállomáson. Az j államfő által csak ritkán felkeresett palota közelében elkövetett robbantásban egy nő köny- nyebb sérüléseket szenvedett, a metrómegállóban ketten sebesültek meg. Szerda késő este i' egy vonaton elhelyezett bomba legkevesebb három ember halálát okozta az északi el-Menú- fíja tartományban. Az állami televízió szerint az utasok két robbanószerkezetet találtak a vagonokon, és ezt jelentették is a biztonsági erőknek, amint a vonat beérkezett Menúf város pályaudvarára. ■ MTI Ismét több élelmiszert vásároltak kereskedelem Nőtt a különbség a tehetős és a szegény települések között Konzulátus lesz az ukrán főkonzulátus Nyíregyházán A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint szeptemberben 4,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,4 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,9, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 7,6 százalékkal emelkedett az értékesített mennyiség. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) ehhez hozzátette, hogy az előző hónapokban kisebb volt a növekedési ütem, szeptemberben viszont az év elejéhez hasonló bővülést mért a KSH. A részleteket szemlélve szembetűnő a kereskedelmi szövetség szerint, hogy az élelmiszervásárlások növekedési üteme csak fele a kiskereskedelem egészének. Az iparcikkek piaca hullámzik, szeptemberben azonban az üzemanyag fogyasztással együtt felfelé húzta a mérleget. A kereskedelmi volumennövekedést a GDP és a reálkeresetek b ővülése segítette, ugyanakkor a szeptemberi megugrásban szerepet játszhatott az iskolakezdéssel kapcsolatos nagyobb költekezés is, valamint az alacsony infláció - állapította meg az OKSZ, amely szerint az év végéig feltehetően az eddigi irányzatoknak megfelelően - kisebb-na- gyobb hullámokban - bővülni fog a fogyasztási cikk piac, így éves összesítésben 3 százalék körüli növekedés várható. A GfK piackutató tanulmánya szerint ugyanakkor a vásárlóerő megoszlása továbbra is nagyon egyenlőtlen. A leggazdagabb hazai településen élők a magyar átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer eu- róból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak. Magyarországon a leggazdagabb és a legszegényebb települések listáján nem történt lényegi változás az elmúlt egy évben, de az olló tovább nyílt. Az élen állók és a legelmaradottabbak vásárlóerő-indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137-re emelkedett. A lista első öt helyén Telki, Paks, Üröm, Buda- jenő és Csopak áll. A legkisebb a vásárlóerő Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében, az ott élők a 4950 eurós magyar átlag 73,2 százalékából gazdálkodhatnak. ■ D. K. A kiskereskedelmi forgalom volumenindexe (kiigazítatlan nyers adat, az előző év azonos időszaka = 100) A vasárnapi kelet-ukrajnai választások után egyre több ösz- szecsapásról érkezik jelentés a szakadár megyékből. Tegnap az ukrán hadsereg tankokkal ostromolta Donyeck egyik külvárosát, Jaszinovataját. Ki- jevben azt közölték, hogy a reguláris erők csak visszalőnek, a provokációknak nem engednek, ami azt feltételezi, hogy nem kezdtek hozzá területek felszabadításához. Az ukrán külügyi szóvivő tegnap légi felvételeket mutatott be bizonyítékként. Jevhen Perebijnisz szerint szerdán az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területről lőtték egy í donyecki iskola sportpályáját, két futballozó diák halálát okozva, négyen pedig megsebesültek. A szóvivő azt is bejelentette, hogy konzulátussá minősítik le Nyíregyházán az ukrán főkonzulátust, a folyamat az év végéig zárul le. Azt egyelőre nem tudni, hogy a lépés létszámcsökkentéssel jár-e, de valószínű, hiszen Kijev az intézkedést költségcsökkentéssel magyarázta. Az EU kül- és biztonság- politikai főképviselője, Federi- ca Mogherini szerint annyira rossz a helyzet, hogy szükség lesz újabb szankciókra Oroszország ellen, mert nyomásgyakorlás nélkül nem hajlandó folytatni a párbeszédet. ■ MW A végleges megoldási tervről a Magyar Bankszövetséggel is egyeztet a kormány
