Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-07 / 259. szám

2014. NOVEMBER 7., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 5 Tudományünnep szép sikerekkel somogyi tudósklub Tizenöt éves előadás-sorozattal őrködnek az értékek felett A tudománytörténész szerint a somogyi tudományos élet szép eredményeket mondhat magáénak, ahhoz képest, hogy Kaposvár nem hagyo­mányosan egyetemi város. Márkus Kata Rosta István, a Kaposvári Egye­tem professor emeritusa ezt a Magyar Tudomány Ünnepe kap­csán mondta ezt lapunk kérdésé­re. A professzor a Somogyi Tudós­klub ülésén ugyanis a hazai tu­dományos élet kiemelkedő kép­viselőiről, néhány jeles évfordu­lóról tartott előadást.- Hogy milyen a somogyi tu­dósélet, az attól függ, hova mér­jük - mondta érdeklődésünk­re Rosta István. - Ahhoz képest, hogy a somogyi megyeszékhely, Kaposvár nem hagyományosan egyetemi város, a somogyi tudó­sok munkája és a megye tudo­mányos élete szép eredményeket hoz. Nyilván nem mérhető Sze­gedhez, Debrecenhez, Budapest­hez, Pécshez, hiszen ezek hagyo­mányosan régi egyetemi váro­sok. S ahhoz, hogy egy megyé­nek, egy városnak tudományos élete legyen, fontos az egyetem jelenléte. A Kaposvári Egyetem pedig, ha a jogelőd intézménye­ket nem számolom, 14 éves múlt­ra tekint vissza. Ez nagyon rö­vid idő, s ha ehhez a rövid időhöz mérem, akkor szépen alakul So­mogy tudományos élete is. Rosta István a Magyar Tudo­mány Ünnepe kapcsán - melyet 1997-től évente novemberben tartanak hazánkban - annak a véleményének is hangot adott: a Rosta István professzor: fontos, hogy a megyének tudományos élete legyen, Kaposvárnak szép eredményei vannak Bárány Róbert volt a második magyar Nobel-díjas, 1914-ben kapta meg a kaposvári Polgári Casino, a Keresztény Értelmiségiek Szö­vetségének Kaposvári Csoport­ja és a Somogyi Tudósklub több más civil szerveződéssel és in­tézménnyel közösen évről-évre magyar tudománytörténeti elő­adássorozattal emlékezik a Ma­gyar Tudomány Ünnepére. A honfoglalástól és az államalapí­tás időszakától már a XVIII. század végéig jutott el a soro­zat. Az idén azonban jeles év­fordulók vannak, s Rosta Ist­ván az Együd kulturális köz­pontban csütörtökön beszélt arról is, hogy Bárány Róbert kapta az 1914. évi orvosi No- bel-díjat. Bárány ti magyar No- bel-díjasok sorában időrendben a második volt. tudomány most is azon a piedesz- tálon van, mint korábban. - Bár az is igaz, hogy sok áltudomány is van manapság - mondta. - S azt is hibának tartom, hogy sok esetben tudomány szóval ruház­nak fői olyan dolgokat is, ami pél­dául nem más, mint praktikum, s nem feltétlenül tudomány. Nem szerencsés tehát, ha a tudomány fogalmát nagyon kiterjesztik. S bár számos áltudományos dolog is beférkőzik a mai világba, én mégis azt hiszem, egészében vé­ve az a bizonyos piedesztál meg­van. Megvan a magyar tudo­mánynak a rangja és elismertsé­ge is. A Somogyi Tudósklub elő­adássorozatának éppen az a lé­nyege 15 éve, hogy bemutassa a magyar tudomány szép eredmé­nyeit. Meglátásom szerint arra vi­szont nagyon kell ügyelni, hogy a magyar tudomány eredménye­it felnagyítani legalább akkor hi­ba, mint kisebbíteni. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a realitá­sok talaján beszéljünk róla. An­nál is inkább, mert nincs is szük­ség a magyar tudomány eredmé­nyeinek felnagyítására. A tudománytörténész a mai generáció feladataként említette, hogy a fiatal magyar tudósok jár­ják be a világot, de az volna a jó, ha vissza is térnének.- Nem baj, ha elmennek ta­pasztalatot gyűjteni, a nemzet­közi mobilitás mindenképpen jó - tette hozzá Rosta István -, de a végcél jó volna, ha a hazajövetel lenne. Hogy aztán itthon gazda­gítsák a magyar tudomány eddig is szép eredményeit. S hát ebben azért pillanatnyilag vannak még hiányosságaink - mondta a tudo­mánytörténész. Kölyöközön a barcsi állatmenhelyen gazdira várva Csaknem húsz kiskutyát dobtak ki mindössze egyetlen hét alatt Mindössze egy hét leforgása alatt összesen tizenkilenc kö­lyökkutya került a Barcsi Ter­mészet- és Állatvédő Egyesület menhelyére. Az elmúlt szombaton a Rákó­czi utcában akadtak az önkén­tesek hét kis kutyára, amelye­ket egyszerűen bedobáltak a házak udvarára. Mindegyeiket egy-egy portára. Másnap, vasárnap egy hely­re, három alomból, hat kölyök került. A csütörtökön aztán újabb hat kidobott kiskutya ke­rült a civil szervezet menhelyé- nek. Récsei Viktória elnökségi tag elmondta: a kölyköket min­den nap, naponta háromszor kell etetni, ezért nagyon hálá­sak a konzerv adományokért, amelyeket kaptak. ■ J. G. Kidobott kiskutyák. Megszaporodtak a kölykök a barcsi menhelyen Villanyoszlopnak ütközött egy személyautó baleset Villanyoszlopnak üt­között egy utó Somogyszobon, csütörtökön reggel. A jármű az árokba csapódott, sofőrje meg­sérült. Bázelné Mihályka Sza­bina megyei katasztrófavédel­mi szóvivő közölte: a nagyatá­di tűzoltók kiemelték a sérül­tet az autóból, s a mentők kór­házba szállították. ■ Harsányi M. Piac a helyi termelőknek: az év végére elkészül az átalakítás beruházás Látványos a barcsi belvárosi piac felújítása, a tető- szerkezet átalakítási munkála­tok már javában zajlanak. Az épület a tervek szerint a jövő év elején a megújult külsővel fogadja majd a vásárlókat. A te­tőfelépítmény cserének a cél­ja, hogy az árusító rész zárt le­gyen. Eddig ugyanis a középen megemelt tető alatti szabad te­rületen beesett az eső és a hó, most ez lemezborítású lesz. A H-Bon Mérnöki Iroda tervei alapján vegyes fa és acél szer­kezetű új tető készül, melynek kivitelezését a barcsi Bau-Lizé- na Kft. nyerte el. A helyi vállal­kozó már bontja a tetőszerke­zetet. ■ Jeki G. Új tetőszerkezetet kap a piac Önállósodás: víz ellen is küzdött a Kötél életmentők Fél évvel ezelőtt kezdte meg önálló beavatkozói munkáját a Kaposvári Önkén­tes Tűzoltó és Életmentő Egye­sület (Kötél). - így erősítik Ka­posvár és környékének bizton­ságát, ám ha szükség van rá­juk, az ország bármely pont­ján mentik a lakosságot és ér­tékeiket - tájékoztatott Bázelné Mihályka Szabina megyei ka­tasztrófavédelmi szóvivő. A Kötél 16 éve őrködik a tér­ség tűzbiztonsága felett. Az el­múlt hat hónapban 74-szer ri­asztották őket, ■ Harsányi M. HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNET Kis magyar groteszk Helyszín: egy vidéki kisváros kór­házának betegfelvétele Időpont: négyes ünnep közepe 16 óra 30 perc. Előzmény: a közép­korúférfi már több, mint egy he­te alig eszik, fájdalmai vannak, lázas, legyengült, kimerült, álta­lános rosszullétről panaszkodik. A saját kérésére kihívott mentő beszállítja a kórházba, ahol egy kedves, türelmes barna hölgy vérnyomást mér és EKG vizsgála­tot végez. jó negyedórás várakozás (mezte­lenfelsővel) után jön a doktor úr:- Mit kell amputálni? Majd vtes- gál, előbb fekve, közben kérdez:- Van felesége? - Van - Hány éves? - Most lesz 50, 65-ös. - Aha, van bélmozgás - és a dok­tor úr az ápoló, betegkísérőt is odahívja meghallgatni - tehát a beteg nem mondott igazat, ami­kor az állította, nem tud enni. Beteg: - Az anyósom hozott egy kis rántott levest, abból ettem há­rom-négy kanállal. Doktor: - Anyós is van? Hány éves? Beteg: - Pontosan nem tudom, még nincs 70. Doktor az ápolóhoz: - Látod így kell nősülni, hogy idősebb legyen a feleség, mint a férj. Az ápoló most is és minden adan­dó alkalommal készségesen jót nevetett, derült főnöke viccein. A doktor úr pedig annyira igyek­szik poénkodni, hogy közben el­felejt a betegre figyelni. Beteg: - Nem úgy van, én vagyok idősebb ötvenyolcas, Ő hatvan­ötös. Doktor :- Engem ne fárasszon számokkal ilyenkor. Ezután újra az ápolóhoz fordult a beteg tenye­rét tapogatva.- Látod milyen érdes a tenyere? Beteg: - Biztos nem attól, hogy irodában ülök. A vizsgálat folytatódik, most már állva. A betegnek előre tartott kézzel faltól-falig kell menni, mi­közben a betegkísérő ezen is jó­kat mulat.' A doktor úr egy idő után megállítja a beteget, majd újra az ápolóhoz fordul: - Látod, ez az oka: Nem tud úszni, de majd megtanul a beteg kétségbe­esetten: - Emberek, rajtam akar­nak nevetni, mikor meg se tudok állni? Fogja a torkát, nagyot nyel, mert kiszáradt a szája. Erre ápoló a doktor úrnak:- Látod fáj a torka. A doktor úr elkéri az ápoló mobil­telefonját és annak alapképemyő megvilágításával (nem zseblám­pa funkció) nézi a beteg torkát. Ezután felajánlja: - van vizünk és enged egy pohárba a melegvi­zes csapból. Miután a beteg ezt visszautasítja, kap hidegvizet. A doktor úr tovább humorizál: - A négyes ünnep kellős közepén állapítsam meg, hogy mi a maga baja? Majd miután megsimogatja a be­teg arcát, így folytatja: - Öreg­apám mindig azt szokta monda­ni, hogy ha egy nő kifestve megy orvoshoz, az biztos nem beteg. Látod ő is frissen van borotválva. A beteg előző nap borotválkozott, amikor még viszonylag jól érezte magát. Ezután a doktor úr és az ápoló kedélyes társalgásba fog, mintha a beteg ott se lenne. Doktor: - Egy kis bor innál? Eset­leg pálinkám van még fönt az emeleten. Majd azt iszunk. Ápolá - Amúgy is jobb lesz, ha hozol egy kis pálinkát, mert lesz a kukoricaszedés. Doktor úr a beteghez: - Mást nem tudunk tenni, felvetetjük a pszichiátriára. Beteg: - Minek mennék oda, van ott elég hülye ember. Doktor: - Szóval maga szerint a pszichiátrián soka hülye ember? Beteg: - Felöltözhetek? Doktor: - Persze Ezután doktor úr ápolóval el­megy, körülbelül fél óra múlva jönnek vissza.- Itt a papír, nem tudom felvenni az osztályomra, mert mindent rendben találtam. Beteg: - Nem bírok elmenni a buszmegállóig olyan gyenge va­gyok. A doktor úr hátat fordít, elmegy. A beteg 5-6 megállással, pihenő­vel este hat után ért a buszmegál­lóhoz, ahonnét a következő busz három és fél óra múlva indul. Egy közeli ismerősét tudta telefo­non elérni, így került az ő segítsé­gével haza, jó egy óra múlva. NÉV ÉS TELEFONSZÁM A SZERKESZTŐSÉGBEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom