Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-06 / 258. szám

2014. NOVEMBER 6., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 5 Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. november 5.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 299,78 318,32 CIB Bank ____________296,63 321,35 Ci tibank_____________296,75 321,91 Erste Bank 300,42 317,72 FHB Bank___________300,23 318,17 K& H Bank 300,34 317,64 MKB Bank___________299,23 318,37 OT P Bank _________300,59 317,91 Raiffeisen Bank 306,36 312,54 Juncker: a sajtó ne fukarkodjon a bírálatokkal az európai bizottság elleni mél­tánytalan támadások a jövőben nem maradnak válasz nélkül - ígérte szerdán, a brüsszeli testü­let első tanácskozását követően Jean-Claude Juncker, a bizottság új elnöke. Visszautasította Juncker emel­lett azt a sokszor hangoztatott bírálatot, hogy a bizottság brüsz- szeli bürokratákból áll. „Nem bürokraták bandáját vezetem, hanem egy 28 politikusból álló testületet” - nyomatékosította az új bizottsági elnök. Ugyanakkor leszögezte: nem az a típus, aki megremeg a kormányfők társa­ságában. Ironikusan azt is meg­jegyezte, mivel ő maga képtelen önkritikára, szeretné, ha a sajtó nem fukarkodna a bírálatokkal. Juncker jelezte azt is, számára a szociális dimenzió ugyanolyan fontos, mint a gazdasági. ■ Almasokk: túl bő a termés kárenyhítés Hó végén jöhet az uniós kifizetés az orosz embargó miatt Pálinkás: több jut majd k+f+i-re, és átláthatóbb lesz a pénzek elosztása Az almatermelés alakulása 1 (ezer tonna) 1999 445 2000 ‘ 2003 | 2004 ' 2007 j 2008 [ 2011 |2012 1 2013 . 2014 71 ’ (Az átlagtermés 500 ezer tonna) FORRÁS: KSH, FM 695 508 670 ■ti 569B 1183 651 570 30-800 Az idén mintegy 800 ezer tonna alma termett Magyarországon. Az étkezési almából kellene több, mert azt jobban el lehet adni a piacon Mintegy 200 ezer tonnával több alma termett az idén a korábbi évekhez képest, az értékesítést nehezíti az orosz embargó is. A nemzeti keres­kedőház már mintegy 100 ezer tonnányi mennyiséget vásárolt fel a termelőktől. Éber Sándor „Ebben a hónapban akár már kifizetések is lehetnek az orosz embargó kapcsán létrehozott uniós zöldség-gyümölcs támo­gatási keretből, ami az almater­melőket is érinti” - nyilatkozta lapunknak az FM parlamenti államtitkára. Nagy István el­mondta, októbertől regisztrál­hattak a termelők kifizetésekre, most bírálják el a beérkezett pá­lyázatokat. Oroszország augusz­tus 6-án rendelte el az egyes ag­rártermékeket érintő behozatali tilalom életbe lépését. „Az embargó nem elsősor­ban a magyar export azonnali problémája, mivel a kivitel visz- sza is esett a Oroszország felé” - mondta lapunknak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmakö­zi Szervezet (FruitVeB) elnöke. Mártonffy Béla szerint az orosz tilalom miatt az Európában bent maradt termékek erős kínálati piacot hoztak létre, ami lefelé húzta a magyar termékek ér­tékesítését is: még a hagyomá­nyos exportterületeken sem tudtunk annyi almát eladni, mint korábban. Közölte, az EU-nak az alma többlettermését kezelő első in­tézkedése sikertelen volt, a for­rások alacsony mértéke és a túl­jelentkezések miatt. A második intézkedéscsomag már lehetősé­get nyújt Magyarország és más tagállamok számára az alma túl­kínálat kivonására. így mintegy 7 ezer tonna felvásárlására és értékesítésére (többek között szo­ciális, gyermekétkeztetési céllal) kerülhet sor. Az idén a szokásosnál (ez évente mintegy 500 ezer ton­na) mintegy 40 százalékkal több, 780-800 ezer tonna al­ma termett Magyarországon. Európában is mintegy 2 mil­Ivóléprogramot terveznek „az iskolagyümölcs program­ban jelenleg is kapnak almát a gyerekek az elsőtől a hatodik osztályig" - mondta lapunknak Nagy István. Az államtitkár sze­rint érdemes megfontolni ennek a programnak a kiterjesztését. Jelenleg egy ivóléprogram elin­dítását gondolkodnak azokból a gyümölcsökből, amelyekből többlettermés van. EZEKET LESŰRÍTVE adnák ivóié formájában nemcsak a gyere­keknek, hanem akár a szociális és egészségügyi intézmények­ben az időseknek is. Az alma felvásárlási és piaci átlagára (forint/kg) Év Piaci Felvásárlási átlagár átlagár 2002 122,6 11,5 2005 119,4 25,1 2007 204,0 56,4 2008 236,4 17,4 2009 184,7 12,9 2010 185,0 32,8 2013 249,0 33,8 FORRÁS: KSH lió tonna plusz termés van almából. Nagy közölte, a Ma­gyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. mintegy 90 ezer tonna ipari feldolgozásra al­kalmas léalmát és mintegy 10 ezer tonna étkezési almát vá­sárol fel a magyar termelőktől megszüntetve a túlnyomást a piacon. A tervezett mennyiség több mint felét felvásárolta a társaság. Az ipari almát kilón­ként 20 (az őstermelők kom­penzációs felárat is kaptak), az étkezésit 35 forintért vették meg. A terméktanács koráb­ban kivitelezhetetlennek és a piacgazdasággal ellentétesnek tartotta a felvásárlásokat, a többlettermés egy részét pedig kapacitás hiányában feldogol- gozhatatlannak tartották. Nagy emlékeztetett, korábban egy magyar ember évente mint­egy 30 kiló almát evett, jelenleg 15 kilót, ezért ösztönöznék a bel­ső fogyasztást. A FruitVeb 2020­ra mintegy 10 kilóval emelné az éves fogyasztást. „Az alma fogyasztói ára most 15-20 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban” - mondta az alma népszerűsítés­ben több akcióval is résztvevő, a termelőktől több tízezer tonnát felvásárló CBA kommunikációs igazgatója. Fodor Attila elárulta, az alma forgalma 10-15 százalék­kal növekedett az elmúlt hetek­ben az elmúlt évhez képest. Egyelőre még nem tudni, mennyi pénz juthat a 2020-ig tartó uniós ciklusban a magyar zöldségrgyümölcs ágazatnak. Mártonffy lapunkkal tudatta: mintegy 500 milliárdos fejlesz­tésre lenne szükség az egész ágazat számára, beleértve töb­bek között a logisztikát, a feldol­gozást is. Ebből mintegy 230- 250 milliárd forint lenne az uniós forrás. A FruitVeb elnöke szerint a magyar almatermesz­tésben is szerkezetátalakítás szükséges. Jelenleg ugyanis 70 százalékban ipari almát ter­melnek, az étkezési alma ará­nyát 50 százalékra növelnék. Ehhez javítani kell a minősé­get, új korszerű fajtákat, mo­dern termelési technológiákat kell honosítani, a fagyvédelem érdekében jéghálókat kell léte­síteni, s megfelelő tárolási ka­pacitást kell kialakítani. Már­tonffy szerint a magyar alma az orosz, a kínai és az arab piac felé nyithat a közeljövőben. „JELENTŐSEN TÖBB forrás jut kutatás-fejlesztésre és innová­cióra az elkövetkező időszak­ban” - hangoztatta tegnap a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal lét­rehozásával összefüggő feladatok ellá­tásáért felelős kormány- biztos. Pá­linkás József (fotónk) közölte, hogy létrejövő hivatala általános felelősséget visel a kutatás-fejlesztésért és innovációért (k+f+i). Létre­hozzák a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot is, amelyből az alap-, és alkalmazott kuta­tásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet. Az intézményrendszer válto­zatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintéze­tekben lévő kutatási műhelyek fenntartása továbbra az érin­tett fenntartók feladata lesz. ígérete szerint átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése. Kurucz Éva arról beszélt, hogy lezárult a társadalmi egyeztetés a k+f+i 2020-ig szó­ló fő irányairól. A kormányszó­vivő szerint a kabinet elé kerülő intelligens szakosodási straté­gia nélkülözhetetlen feltétele a következő hét évben a k+f+i-re fordítható, több mint 700 milli­árdos uniós forrás lehívásának, ez kétszerese a korábbi támogatási időszak keretének. Jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tu­dományos kutatásokra, amely a jövő évtől fokozatosan 1,8 száza­lék fölé emelkedhet. ■ É. S. Nyitni a cégek felé „AZ új felsőoktatási stratégia egyik célja, hogy a vállalatok na­gyobb mértékben tudják igénybe venni a felsőoktatási intézmé­nyek kutatási, fejlesztési kapaci­tásait” - mondta korábban la­punknak a felsőoktatási állam­titkár. Palkovics László szerint az egyetemek olyan kutatási kapaci­tásokkal és kapcsolatrendszerrel rendelkeznek amelyekkel a kkv-k nem, s ez bevételeket is hozhat. Egyes cégek akár szpon­zorálhatják is az egyetemeket. Visszavonták a javaslatot, nem lesz távközlési-intemetadó adótörvények A kormánypártok azt tervezik, hogy 200 ezer forintig nem változna a cafeteria adószintje A kormány kérésére visszavonta a jövő évi adóváltoztatások közül intemetadó javaslatát a gazda­sági bizottság. A kabinet eredeti szándéka szerint a szolgáltatók­nak az internetes adatforgalom alapján, minden megkezdett gi­gabájt után 150 forintot kellett volna fizetniük. Az összfelhábo- rodás miatt a Fidesz-frakció felső korlát bevezetéséről tett javasla­tot, de a több tízezres tüntetések után a kormányzat inkább visz- szakozott. „A Fidesz-KDNP javasolja, 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adószintje, maradjon az adóelőny” - közöl­te kedden Rogán Antal frakció- vezető. A béren kívüli juttatások területén sávos módosítást kez­deményeznek. A 200 ezer forint feletti résznél viszont csökkent­hető ez az adóelőny, és megvizs­gálják, hogy a béren kívüli jutta­tás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre le­hessen felhasználni. Az eredeti javaslat jelentősen növelte a cafe­teria adóterhét. „A fair bankokról szóló tör­vény a hitelfelvevőket védi majd, egyensúlyt hoz létre a bankok és a hitelfelvevők között” - kö­zölte a kormányfő a frakcióülés után. Orbán Viktor elmondta, a kormány sürgeti a devizahitelek forintosítását (az árfolyam lap­zártánkig még nem dőlt el), ami 200 ezer forint felett már csökkenthető lenne a cafeteria eddigi adóelőnye a szerdai kormányülés témája is volt. A Fidesz-KDNP azt javasol­ta, a fogyasztói kölcsönszerző­déseknél a bankok csak három­évente változtathassanak a ka­maton. Legkésőbb 2016. január 1. után nem maradhatna deviza­hitel, csak önként vállalva. „A bankok számítanak rá, hogy a devizahitelek forintosítá­sára piaci árfolyamon kerül majd sor. Az ügyfelekkel való elszámo­lás ezermilliárdosra becsült költ­ségét több száz millióval megnö­velik a lebonyolításhoz szüksé­ges munkaerő- és informatikai fejlesztési költségek” - mondta a Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente szerint a magyar bank­szektor mindig jogkövető volt, így visszafizetik az ügyfeleknek az árfolyamrésből fakadó ban­ki bevételeket és az egyoldalú, a gazdasági válság hatására végrehajtott kamatemeléseket. ■ É. S. A háztartások hitelállománya (milliárd forint) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. november 5.) _________________Dátum Újelsz.áf(Ft) Ma lmi búza_________2014. dec. 49800 Ma lmi búza index_____2014. dec. 49800 Ta karmánybúza______2014. dec. 45 0Q0 Ta karmánykukorica 2014. dec. 38 000 Takarmánykukorica-index 2014. dec. 38 000 Takarmányárpa______2014. dec. 41000 Ol ajnaprafotgó______2014. dec. 95000 Ol ajnapraforgó index 2014. dec. 95 000 Repce_____________2015. márc. 98000 FOR RÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. november 5.) □ €/Ft _ 3(gg B$/F> _ 2Tfl CHF/Ft TA“ /£ 1,2478 V V -0,0073 USD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom