Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
4 A HÉT TEMAJA 2014. NOVEMBER 23., VASÁRNAP fizetnivalók 2015 Nem lesz ingyen pálinkafőzés, és szinte minden szeszes italra újabb sarcot vetnek ki. Szigorodnak az áfabevallási szabályok. Önkormányzatoknak szabad a gazda, jön a települési adó. •• •• MIBE FOG EZ NEKÜNK KERÜLNI? ellenőrizhető és könnyen behajtható lehetne az önkormányzatok számára. A gépjárművek, a lakó- és egyéb ingatlanok, valamint a belterületi földek után ugyanis már így is fizetni kell és van, ahol a kutyák után is. Viccesen maradnak a macskák és mondjuk az úszómedencék, kérdés persze, hogy ezekből lehetne-e érdemi bevételhez jutni.” Kevés a megvalósítható ötlet a helyhatóságoknál Az általunk megkeresett ön- kormányzatoknál sem tudtak kiforrott ötletről beszámolni. Van, ahol azt mondták, idén nem is gondolkoznak ezen. Egy balatoni városban azt mondta az adóiroda vezetője, hogy hétfőn kell beszámolniuk a jegyzőnek, mit találtak ki. A macskákon kívül felmerült, hogy a diplomákra, a jogosítványokra és az egyedülállókra lehetne talán adót kivetni, de egyiket sem tartják életszerűnek, úgyhogy egyelőre nincs is igazán használható ötletük. Gémesi György, a Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége elnöke, Gödöllő polgármestere azt mondta: örül a lehetőségnek, de - ahogy a netadós megmozdulások is jelezték - a lakosság, egy-két kirívóan jómódú települést leszámítva, jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy érdemi terheket legyen képes vállalni. A települések többségén kizárt, hogy új adókat lehessen bevezetni. „Vannak azért olyan települések is, ahol a lakosság megengedheti magának, hogy hozzájáruljon a fejlesztésekhez - mondta Gémesi György. - Azt el tudom képzelni, hogy A héten elfogadta a parlament a jövő évi adótörvényeket. Az adórendszer alapjai nem változnak, továbbra is a fogyasztást sarcolja az állam a jövedelmek helyett. Az önkormányzatoknak jó hír, hogy mindent megadóztathatnak, amit csak tudnak. A nagy kérdés az, hogy mi az, amit még tudnak. Fábos Erika Az önkormányzatok adóirodáin lázasan számolnak és gondolkoznak. A törvény értelmében december elsejéig van lehetőségük elfogadni a településeken az új adórendeleteket. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak egy hetük van arra, hogy kitalálják, hogyan tudnak élni a lehetőséggel, amit a parlament a héten megszavazott számukra. Az eddigi adók mellé ugyanis 2015-től települési adót vezethetnek be a helyhatóságok. Bármit megadóztathatnak, amit az állam még nem adóztat, de csak a magán- személyek terhei növekedhetnek, mert szervezetekre vagy vállalkozásokra nem vethetnek ki új fizetnivalót. A cél az, hogy helyben keletkezzen az adóbevétel, amit helyben osztanak szét. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Emst&Young adószakértője, az APEH egykori elnök- helyettese azt mondta, ez nem jelent túl nagy mozgásteret az önkormányzatoknak és várhatóan csak a nagyobb települések tudnak majd élni vele. „A helyi adók sajátossága, hogy kistelepüléseken a lakosság teherbíró képessége és a kis közösségekből adódó személyes kapcsolatok miatt eddig sem volt jellemző, hogy helyi adót vetettek volna ki - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs. - Ami érdemben felmerülhet, az a termőföld adóztatása, de a mai piaci viszonyok és a mezőgazdaság jelenlegi helyzetében ez nem reális elképzelés. Másrészt az is furcsa lenne, ha az egyik településen kellene fizetni a föld után, a másik településen pedig nem. Ezenkívül talán nincs is olyan, ami közhiteles nyilvántartásból „Az intézkedések részben érthetők, mivel a személyi jövedelemadóból indokolatlanul sok pénzről lemondott az állam, az áfát már nem lehet tovább emelni, újabb réseket kell keresnie, ahol még lehet adóztatni. Az ágazati adók ezeket pótolják, de ahogy a korábbi esetekben is láthattuk, a cégek például az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is kénytelenek lesznek majd továbbhárítani, ami az árak i|i emelkedéséhez vezet, te- lát fogyasztóként ezt mi is negfizetjük. Arról nem is beszélve, hogy ezek a sávosan progresszív - vagyis a bevételek arányában emelkedő - adók nem tesznek jót a versenysemlegességnek és az sem szerencsés, hogy ezzel az adóztatást agresz- szív szabályzóeszközként működteti a kormány. Ez ugyanis elriasztja a befektetőket hazánkból. Ahogy az sem tesz jót a gazdaságnak, hogy az élőmunkát terhelő adók nem változ- f nak és jövőre is magasak maradnak.” fejlesztési célú adókat, hozzájárulásokat be lehetne így szedni. Vannak ugyanis olyan jogos lakossági igények, amelyekre jelenleg nincs forrás, de ha a közösség hozzájárulna, meg lehetne valósítani. Gödöllő esetében például egyhavi ezer forintos ilyen jellegű adó 120-150 millió forint bevételt jelentene, ami infrastrukturális fejlesztésekre elegendő lehet.” Hozzátette: a települések nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak. Elvették tőlük a teljes személy ijövedelemadó-bevételt és a gépjárműadónak is csak a 40 százaléka marad helyben. Úgy véli, a kormány is érzi, hogy mennyire szűkölködnek, ezért tette ezt a gesztust. Továbbra is az árakat adóztatja a kormány 2015-ben az adórendszer alapjai egyébként nem változnak. A személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, ló százalékos lesz, 27 százalék marad az általános áfa kulcsa, a társasági adó pedig - 500 millió forintos adóalapig - 10 százalékos, fölötte pedig 19. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint jól látszik, hogy a kormány a jövedelmet terhelő adók helyett továbbra is a fogyasztást adóztatja inkább. Ez adótechnikai értelemben ügyes. Olcsón behajtható, könnyen kalkulálható, átlátható és jól ellenőrizhető bevételekről van szó. Más kérdés, hogy az ország gazdasági teljesítőképességére nincsenek jó hatással, hogy stratégiai szektorokat szorongat az állam, ahogy az sem, hogy folyamatosak az adózással kapcsolatos törvényi változások és nincs kiszámíthatóság. Nem ez a rendszer a legbonyolultabb Az adórendszerünk tehát nem egyszerűsödött. A települési és dohányipari adóval már 65 különböző jogcímen szed az állam adót, ami a legtöbb a rendszerváltás óta. Vámosi-Nagy Szabolcs ugyanakkor azt mondja, ez érthető: minél fejlettebb egy társadalom, annál cizelláltabb és ezzel bonyolultabb az adórendszere. Például az, hogy az idei évben belekerült a családi adókedvezményről szóló rész a törvénybe, bonyolódott a rendszer, de igazságosabb is lett. Ez szerinte rá is fér, hiszen az egykulcsos személyi jövedelemadó ilyen szempontból sem tett jót a hazai adórendszernek. „Az csak politikai szlogen, hogy egyszerűsíteni kell vagy lehet egy adórendszert. Szakmai szempontból ez nem értelmezhető. Németországban például még sokkal bonyolultabb az adórendszer, de ettől nem rosszabb. Más kérdés, hogy 8-10 milliárd forintos bevételért érdemes-e újabb adónemet bevezetni.” A hiperek és az RTL szomorkodhatnak A KÖVETKEZŐ ÉVBEN SÓVOS, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteknek 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher, ami a nagy üzletláncokat és hipermarketeket érinti. A dohányipari vállalkozásoknak is különadót kell fizetniük, egészségügyi hozzájárulás címén, amiből 12-15 milliárd forintra számít az állam. A korábban a bankokra, távközlési cégekre és energiaellátókra bevezetett különadók is maradnak, a reklámadó legmagasabb kulcsát pedig 40-ről 50 százalékra emelik. A cafeteria 450 ezer forint felett változik a munkáltatók és munkavállalók tiltakozása elsodorta a nem pénzbeli juttatások (cafeteria) munkáltatói, kifizetői adó- és eho-kötelezettségének növelését célzó ötlet nagyobbik részét. A cafeteria rendszere 2015-ben úgy alakul, hogy 200 ezer forintig lényegében változatlan formában, elemekkel és adóterheléssel - azaz 35,7 százalékos közteherrel - lehet nyújtani, az egészség- pénztárak rosszul járnak, a 200 ezer és 450 ezer forint közötti béren kívüli juttatást ugyanis csak SZÉP-kártyán lehet a jelenlegi adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett viszont több lesz a fizetnivaló: több mint 51 százalékos adóterhet kell vállalni a munkáltatóknak. Drágábban szépülünk, de a kézműveseknek jó a környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre kiegészül bizonyos műanyag és vegyipari termékekkel - például a művirággal és tisztálkodási, szépségápolási cikkekkel -, valamint az irodai papírral. Ugyanakkor a kézműves termékeket előállító mikrovállal- kozások és kistermelők árui kikerülnek a termékdíj hatálya alól. Ugyancsak a kistermelőknek és kézműveseknek könnyítés, hogy mentesülnek a helyi iparűzési adó alól azok a szövetkezetek, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjainak történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik. A mézesek jól járnak, ám a sörösök rosszul AZ ALKOHOLOS ITALOK Után ÍS népegészségügyi termékadót kell majd fizetni, a pálinka és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italok kivételével. A legkevesebbet - literenként 20 forintot - az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, a legtöbbet a 45 térfogatszázaléknál nagyobb alkohoí tartalmúaknál, literenként 900 forintot. Kikerülnek viszont a termékadó-köteles cukrozott termékek köréből azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot. Jelképeset, de már fizetni kell a pálinkáért AZ uniós jogharmonizáció miatt változnak a pálinkafőzésre vonatkozó adószabályok is. Az évi 200 liter helyett már csak 50 liter pálinkát lehet otthonfőzni jövőre, és csak gyümölcstermesztők élhetnek ezzel a lehetőséggel. A felügyelet jogát átadják az önkormányzatoknak, ott kell bejelenteni a főzőberendezéseket és éves átalányadót, mindössze ezer forintot kell majd fizetni mindezért. A bérfőzetés drágul: a normál adó 50 százalékára kúszik fel a kulcs a jelenlegi nulla helyett, ez pedig azt jelenti, hogy egy liter 50 százalékos alkohol- tartalmú gyümölcspárlat esetében 835forint jövedéki adót kell fizetni. Friss házaspárok, gyerekesek előnyben AZ adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019- re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény. A házasság- kötést adókedvezménnyel ösztönzik jövőre. Két éven át havi 5 ezer forint adókedvezmény jár, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első házasságát köti. Részmunkaidőben is a maximális mértékű adókedvezmény jár jövőre is a kisgyermekes szülők foglalkoztatása után.
