Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-21 / 271. szám
2014. NOVEMBER 21., PENTEK MEGYEI KORKÉP 5 Vétójog csak a főpolgármesternek a többség mindent visz „Alig bővültek a településvezetők jogai a korábbiakhoz képest” Területkorlátozás: így használhatók télén a teraszok Kaposváron ► Folytatás az 1. oldalról A vétójog csak a főpolgármesternek jár. - A polgármestereknek eléggé szűkösek a lehetőségeik, a „vidéki vétójog” csupán arra terjed ki, hogy amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást - idézi a jogszabályt egy, a közigazgatásban az elmúlt évtizedekben sokat tapasztalt somogyi szakember. - Három napon belül élhet ezzel a jogával a településvezető, és egy ügyben csak egyszer. Siófokon 1994 óta először változott a felállás: a fideszes többség mellé független polgármestert választottak a város szavazói. Nyomban el is kezdte a többség visszavenni azokat a jogokat, amiket korábban a testület a településvezetőre testált. Szerződéskötés és megszüntetés, változtatások a hivatali személyi állományban - sok más mellett a jövőben szándékaik szerint ez csak testületi döntéssel történhet. Merthogy „a képviselő-testületnek van polgármestere és nem fordítva”.- Önálló döntésekre a polgár- mester csak a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) alapján jogosult, magyarán, ameny- nyit az, vagy úgy is lehet fogalmazni, hogy amennyit a képviselő-testület megenged neki e téren - magyarázza az általunk megkérdezett közigazgatási szakember. - Vita legfeljebb csak azon lehet: év közben, folyamatban lévő ügyben megváltoztathatja-e a testület a korábbi döntését. Intézményvezetők felett az alapvető munkáltatói jogokat (kinevezés, felmentés, fegyelmi) is a testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat (fizetésemelés, szabadság, továbbképzés) a polgármester. A köztisztviselők felettese a jegyed is együttműködésre „ítéli” a feleket az esetben, ha „véletlenül” nem ugyanolyan színezetű a polgármester és a testületi többség. Orbán Viktor fordította le nemrég, hogy mi a demokrácia lényege: a néptől, a nép által, a népért. Vagyis a nép azt üzeni a voksaival ilyenkor: így kell együttműködnötök. Ha ezt megérti mindkét fél, akkor valósul meg az, hogy a „népért”. Máskülönben aligha, (fi) Polgármesteri szék Kaposváron ző, azé pedig a polgármester. A korábbi önkormányzati törvényhez képest keveset bővültek tehát a polgármesteri jogkörök. Átruházott hatáskörben egészen szélesek is lehetnek a jogosítványai - feltéve, ha a testület így dönt. Kisebbségben a polgármester - ismerős szituáció volt ez nemcsak Esztergomban, hanem jóval kisebb léptékben például Ba- latonszemesen, vagy Ádándon is „A választópolgári akarat semmibevétele”- ott, ahol a kormánypártnak van polgármestere, annak testületé is van, de ahol nem kormánypárti a polgármester, ott a testületnek van egy polgármestere, akit többségből megpróbálnak kordában tartani -felelte Tétényi Éva arra a kérdésünkre, hogy szerinte a képviselő-testületnek van polgármestere, vagy fordítva. Az esztergomi expolgár- mesterfüggetlen településvezetőként ezt megtapasztalhatta az elmúlt négy évben. Tétényi úgy véli: ha a képviselő-testület „uralkodik", az a választópolgári akarat és az önkormányzatiság semmibevétele, hiszen igya nép hiába szavazott a változásra.- a változtatás éppen azt szolgálná, hogy a lakosok érdekeit képviselő képviselők és a polgárok által közvetlenül választott vezető, a polgármester, a hivatal jegyzőjével, mint a törvényesség őrével együtt, egymást kiegyensúlyozva, ellenőrizve végezzék a munkájukat - így Tétényi Éva. - A törvényalkotó feltételezte, hogy a nép által választott vezető szava, irányítása a képviselők számára nyilvánvaló, hiszen a népképviselet így érvényesülhet egy demokratikus jogállamban. azt a korábbi esztergomi polgármester sem látja másként: dönthet úgy a többség, hogy az elmúlt négy évben. E két somogyi község közös jellemzője volt, hogy több vizsgálat is indult a polgármesterrel szemben, Ádándon bírósági per is, a különbség: Szemesen újraválasztották október 12-én a településvezetőt, Ádándon nem. Balaton- lellén Kenéz István vívta harcát kisebbségben, az új ciklusban azonban fordul a kocka és meg is jegyezte a városvezető: reméli, a város épülésére fordíthatják Tétényi Éva semmilyen jogot nem hagy a polgármesternél, minden a testületé, a bizottságoké. - Esztergomban például a közterület-használati engedélyeket, a tulajdonosi hozzájárulásokat, a behajtási engedélyeket is a testület és az illetékes bizottság adta meg, a polgármester csak aláírta. A megoldás az egyeztetés lenne - ha hajlandó rá a másikfél. A FŐPOLGÁRMESTERI vétójoggal kapcsolatban Tétényi azt mondta lapunknak: - A polgármesterek lobbizzanak azért, hogy ez őket is megillesse, az azonos jogok jegyében. Jól működő, alulról építkező demokráciára lenne szükség, sok független, a saját lakóhelyéért tenni akaró képviselővel, önálló döntési kompetenciával, gazdasággal rendelkező önkormányzatokkal. az elmúlt négy évben a vitákra elfecsérelt időt. Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós esetében fordított előjelű a változás: eddig az „övéi” voltak többségben, október óta nem. A legideálisabb a fonyódi Hídvégi lózsef helyzete volt, neki szintén fideszesként csak pártbéli képviselői voltak, de a legutóbbi szavazáson a fonyódi választók több- színűbbé tették a testületet. ■ Fónai Imre üzemeltetés - Abban természetesen partnerek vagyunk, hogy a kaposvári vendéglátóipari egységek minél tovább üzemeltethessék a teraszaikat, de abban nem szeretnénk partnerek lenni, hogy raktárnak használják azokat, így fogalmazott Kéki Zoltán címzetes főjegyző, amikor a városi közgyűlés elé terjesztette a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet módosítástervezetét. ■ A kaposvári önkormányzat a télen is rendet szeretne a belvárosban, ezért köti a helyi rendelet korlátokhoz a vendéglátók teraszainak használatát. A korábbi évek tapasztalatai is erre ösztönöznek. A főjegyző szerint a problémát az okozta, hogy eleget téve az üzemeltetői kéréseknek I tavaly engedélyezték több nagyobb alapterületű fedett vendéglátó terasz működését a téli időszakban is. A kikötés az volt, hogy a teraszokat valóban használják. Az ellenőrzések során azonban úgy tapasztalták, hogy a teraszokat a vendégek egyáltalán nem használták, azok hónapokon keresztül üresen álltak, sajnálatos módon csak bútorok és el nem bontott szerkezetek tárolására szolgáltak.- Ezért az idén télen területkorlátozással szorítanánk . rá az üzemeltetőket, hogy csak annyit használjanak a teraszokból, amennyire tényleg szükségük van, legföljebb ötven négyzetmétert - foglalta össze a rendeletmódosítás lényegét Kéki Zoltán, melyet a közgyűlés végül tizenhét igen szavazattal jóváhagyott. ■ Márkus Kata A tizennyolcas szoba titka a kollégium harmadik emeletén iparista klub A pécsi ipari szakközépiskolás múlt köti össze az öttucatnyi kaposvárit, akik rendre összejönnek nosztalgiázni Régi képek is előkerültek a legutóbbi összejövetelen, és persze a kötelező ugratások sem maradtak el- Dehogy vagyok villanybohóc!- vágott vissza tettetett felháborodással Róna László, amikor Zsilléné Kiss Éva az iránt érdeklődött nála, ő is erősáramú elektrotechnikusként végzett-e?- Gépész volnék - jelentette ki büszkén, majd elnevették magukat. Merthogy az Iparista Klubban nem az számít, ki, milyen szakirányban végzett, hanem hogy hol: a pécsi Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskolában. Mely két éve ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját, s a centenárium alkalmából az alma mater egykori kaposvári tanulói elhatározták, megszervezik öregdiák klubjukat. Azóta- ahogy magukat nevezik - az Iparista Klubnak köszönhetően olyanok alkotnak összetartó társaságot, akik korábban a korkülönbség miatt talán még sohasem találkoztak. Sokan nem is tudták egymásról, ki a zipernowskys, s 30-60 évvel ezelőtt a legendás piros-kék szalagos tányérsapkát viselhette.- Vezetékhuszárok - bökött oda még egy sutkát Róna László az elektroműszerészként végzettek beszélgető csoportjához, aztán büszkén hozzátette: - Látja, Rosta professzor úr is gépésznek mondhatja magát... A nevezettet ma történészként ismeri a köz, kevesen tudják róla, hogy a pécsi ipariban érettségizett, ahonnan a Műegyetemre vezetett az útja, csak ezután kötelezte el magát a történettudomány mellett.- Matematikából, magyarból volt a felvételi a Zipernowskyba, illetve egy szakmai feladatból - emlékezett vissza Rosta István. - Egy acéllemezt kellett S-alakúra kalapálnom. Abban az időben, a hatvanas évek elején ez lehetett az egyik állandó feladat, többen is hasonló belépőre esküdtek. No, és arra, keveseknek sikerült: a kalapács éles felével kellett volna ütni a lemezt, mely így felmelegedett, s hajlani kezdett.- Az apámtól tudtam, hogyan kell csinálni, ő is zipernowskys volt- büszkélkedett Kiss János. Sok kaposvári családban apá- ról-fiúra szállt a pécsi iskola elvégzésének hagyománya, - a Gépész 1962-es indulásáig a városban nem volt ilyenre lehetőség -, az ismert Lucz-famíliá- ból például szinte mindenki ott érettségizett. Bogdán Endre, a hazai autómodellezés koronázatlan királya a matúráig nem jutott el ugyan, de büszke rá: az alapokat Pécsen tanulta meg. - Annak idején egy év szakmai gyakorlat után lehetett csak elkezdeni az iskolát, akkora volt a túljelentkezés: kétszáz helyre hatszázan pályáztak - mondta. - Kiesett 12 hónap a tanulásból, s nem tudtam visszará- zódni. A barátaim a kaposvári szakmunkásképzőben esztergályosnak tanultak, hívtak, jöjjek inkább haza. És a Pécsen tanultakkal színjeles lettem... Nemcsak emiatt nem felejtem el az ottani időket: a kollégium harmadik emeleti 18-as szobája egy keresztutcára nézett, s a szemközti házban minden este megcsodálhattunk egy bögyös hölgyet... Az ominózus szoba titka ma már az egyik legkedveltebb sztori a klubban - ahogy a Leövey lánygimnázium fruskáival eltöltött teadélutánok, mecseki séták, tánciskolák -, ahol vegyes társaság gyűlik össze minden alkalommal. Nem Rosta profesz- szor az egyetlen „pályaelhagyó”: a hajdani kaposvári zipemows- kysok között akad ma érsebész, rendőrkapitány, ügyvéd, tanár, cégvezető, a „villanybohócok” másutt is hasznosítható tudásanyagot és -mennyiséget szívtak magukba.- Nem volt túl sok szabadidőnk - jegyezte meg Róna László. - Hat nap iskola, ebből szombatonként reggel héttől délutánig műhelygyakorlat. Évente ötször jöhettünk haza, akkor szinte csak zipernowskysok zsúfolódtak fel a vonatokra. Dombóváron, és Szigetváron át is lehetett jönni. Aamikor hazaértünk, az állomáson mindenki a fejébe csapta az iskolai egyensapkát, hogy lássaák, melyik iskolába járunk... ■ Vas András >
