Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-21 / 271. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2014. NOVEMBER 21., PÉNTEK Mindenki kirúgva miután a svájci IV. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő-szenvedő FC Grenchen kilenc meccset bukott, a klub sportigazgatója besétált az öltözőbe, s közölte, hogy mindenki ki van rúgva, nso.hu. nálunk fordítva működik a dolog. A játékosok buktatnak meg edzőt, sportvezetőt, (fg) HÍRSÁV A Rotary négy diák nyelvvizsgáját segíti a rotary Klub Kaposvár több éves hagyományait folytatva az idén is átvállalja négy tehetséges, ám nehéz sorsú kaposvári diák nyelvvizsga költségeit. A klub ülésén Ko- pa János soros elnök adta át a Táncsics gimnáziumba járó diákoknak, Fekecs Anna, Huszics Noémi, Bogdán Patrik és Németh Laura Fanny a támogatást. ■ C. A. Gyakorlatoztak a siófoki tűzoltók ellenőrző gyakorlatot tartott a Kekecs K. Richárd tűzoltóparancsnok vezette siófoki állomány. A feltételezések szerint tűz keletkezett Földváron az írisz Ápolási Otthonban, száz idős beteget- kellett kimenteniük. ■ F. G. Szörpöt és lekvárt is készítenek a málnából négy fajta, háromezer málnatövet vásárolt a mernyei önkormányzat közel 360 ezer forintért. A növényeket helyben és Mernyeszentmik- lóson ültetik el a közmunkások: a gyümölcsből lekvárt és szörpöt is készítenek majd. ■ H. M. Félszáznál is többen ultiztak Somogyszobon ötvenheten ültek asztalhoz Somogyszobon a harmadízben megrendezett területi ultiversenyen, amelyet a somogyszobi Nagy István nyert. A második a barcsi Pressing László, a harmadik pedig a nagyatádi Sajni László lett. ■ Gy. J. Verseny a foglalkoztatásért somogyi gazdaság Erőlködnek a munkahelyteremtéssel, de gyengén fizet az ipar A versenyszféra adja országosan a foglalkoztatási növekedés döntő többségét. A gyakran csak bérmunkára szegődött somogyi nagy vállalatok némelyike ugyan felvett új dolgozókat, ám akárcsak a tőkeszegény kkv-szektor, alig minimálbér felett fizetnek az alkalmazottaknak. Harsányi Miklós- A jó ég tudja, hogy mi lesz az elküldött dolgozókkal - mondta egy Kaposvár közeli agrár- gazdaság vezetője. - A sertés- tenyésztést idén megszüntettük, ezután csak hizlalással és növénytermesztéssel foglalkozunk. Ez a döntés nyolc ember állásába került. Ez a választás maradt, nem akartunk veszteséget termelni. Mintegy tizenegy hónapja úgy nő a foglalkoztatás Magyarországon, hogy a növekedés döntő többségét a versenyszféra adja, hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára. A távirati iroda beszámolója szerint jók a munkanélküliségi és foglalkoztatási tendenciák, de uniós szinten messze nem tartunk ott, ahol szeretnénk. A 62-63 százalékos lakossági foglalkoztató ráta óriási eredmény, de az uniós elvárás 75 százalék. Szé- kelyfi József, az Iposz kaposvári elnöke szerint mielőtt bárki elájulna a csodásnak mondott A kéményseprőket is érintették a kormányzati intékedések. Kevesebb bér, rövidebb munkaidő számoktól, nem ártana alapos elemzéseken bemutatni: rendszerint a gazdaságilag fejlettebb, a somogyinál anyagilag erősebb térségekben javult a foglalkoztatás. Szerinte a döntéshozók önmagukat csapják be, ha az alkalmazottak széles körébe beleveszik például a közmunkásokat, illetve a különféle tanfolyamokra járó állástalanokat.- A foglalkoztatásban akkor tudunk áttörésről beszélni, ha enyhül az adózási szigor, kevesebb költség rakódna az élő munkaerőre, s elviselhetőbb az áfa mértéke - fejtette ki. - Ha így lesz, akkor a versenyszféra és a kkv-szektor helyben is több munkást alkalmazna, mint most. Komoly változást nem várok, szerintem a jövő évi adószabályok nem ebbe az irányba mutatnak. A nyár közepétől szemé- lyennként havonta 40-50 ezer forinttal kevesebbet visz haza öt kaposvári kéményseprő: a Somogy Kéményseprő-Mester Kft. dolgozóit négy órás munkakörbe helyezték. A rezsicsökkentés hatására visz- szaesett a cég forgalma, Farkas József ügyvezető igazgató szerint december közepéig kiderül, hogy munkatársai jövőre ismét nyolc órában dolgozhatnak. Kérdés: mit akar a kormány? Ha a szakma új feladatokat kap, akkor rendeződhet a munkások sorsa. Ojtó Lajos, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara alelnö- ke szerint a foglalkoztatás akkor mozdul el, ha a kkv-szek- toron kívül a nagyobb cégek megrendelése megugrik. Sándor Zoltántól, a kaposmérői Kenyérgyár igazgatójától tudjuk: náluk sem nőtt a dolgozók száma, folyamatosan 90-95 embert alkalmaznak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó gazdasági gondok kapcsán jelezte: egyrészt kevés a fiatal, gyakorlattal rendelkező szakember, másrészt a termelés nem emelkedik, a multik zöme is kenyeret, pékárut süt. Ilyen feltételek mellett aligha lehet fejlődésről beszélni, s azt se lehet elvárni, hogy a kkv-szektor rövid távon érdemben hozzájáruljon a munkahely-bővítéshez. Somogybán és Baranyában is jelenlévő Európa Pék Kft.-hez kapcsolódó cégcsoport nagyjából 300 dolgozónak ad kenyeret: az alkalmazottak száma stagnál. Septe József ügyvezető igazgató szerint előreláthatóan ez az állapot marad jövőre is. A képet árnyalja, hogy az elmúlt bő egy év alatt országosan közel 20 pékség ment tönkre. A foglalkoztatáspolitika felveti a kérdést: anyagilag menynyire becsülik meg a dolgozókat? A 124 dolgozót foglalkoztató barcsi Avermann-Horváth Kft. - ahol idén 22 dolgozót vettek fel, s hatan távoztak -, a fizikai dolgozók átlagkeresete nagyjából 25 százalékkal magasabb a minimálbérnél. Horváth Péter ügyvezető szerint a jövő évi 3-4 százalékos bérfejlesztésre van fedezet. Nagyjából 12 százalékkal emelkedett a Kaposvári Videoton létszáméi lománya^ a megyeszékhelyen és Marcaliban közel 1300 dolgozójuk van, továbbra is sok külsős munkavállalót alkalmaznak. Az átlagkeresetük nagyjából 10-15 százalékkal haladja meg a minimálbért. Okolábnyom: zoknival a környezetvédelemért Ökolábnyomunkat már nem terhelik a rossz zoknik, mert egy webáruház zoknicsere programot indított. Ennek lényege az, hogy az elhasznált, kilyukadt „ lábtyűket ” már nem kell a szemetesbe hajítanunk, hanem környezetvédelmi célokra is felhasználhatjuk. Az elkopott zoknikat összegyűjtik és újrahasznosítják: házak hőszigetelése lesz belőlük. A csereprogramnak bárki részese lehet, és a zoknijainak csomagját a Magyar Posta jóvoltából ingyenesen juttathatja el a szervezőkhöz. Ehhez e-mail címet kérnek, hogy értesíthessék őket a szállítási napokról és egyéb akciókról, ugyanakkor azt ígérik, hogy nem élnek vissza a szervezők adataival. ■ K. G. CIKKÜNK NYOMÁN Már rég vannak rangos egyetemeink A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva a Somogyi Hírlap 2014. november 7-i, pénteki számában a 3. oldalon, a lapszéli jegyzetben a szerző így írt. „Azt mondja Rosta István kaposvári tudománytörténész, hogy menjenek a fiataljaink külföldre tapasztalatokat szerezni, aztán jöjjenek haza. Miért tennék? Lesz itt rangos egyetem, netán kutatási központ, ahol kamatoztathatnák a megszerzett tudást?” Kedves újságíró! Nemcsak „lesz”, hanem már „van” is. Léteznek rangos egyetemeink: a 379 éves Eötvös Loránd Tudományegyetem, a 232 éves budapesti Műegyetem (ahol 1782-ben indult meg a világon elsőként az egyetemi rangú polgári mérnökképzés), a 100 éves Debreceni Egyetem, Pécs és Szeged közel 100 éves egyetemei, és a sort hosszan folytathatnánk, - megalapozott bizakodással tekintve a Kaposvári Egyetemre is. A 189 éves Magyar Tudományos Akadémiának nemzetközileg is elismert kutatóintézeti hálózata van. ló hírű a Szegedi Biológiai Központ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az MTA Atommagkutató Intézet úgyszintén. Alig múlik el úgy esztendő, hogy valamelyik matematikusunk ne kapna rangos nemzetközi elismerést. Agykutatóink világhírűek. Egy közelmúltbeli nemzetközi agykutató konferencián Bostonban a meghívott előadók több mint 10 százaléka magyar volt. (A magyarság a világ népességének csupán 0,2 százaléka. A népességi arányokat tekintve a „bostoni teljesítményünk” a világátlagnak ötvenszerese.) A legutóbbi napok eseménye, hogy a magyar tudósok ismételten nagy sikereket értek el az űrkutatáshoz szükséges eszközök fejlesztésében, használatában. (Rosetta-misszió). Ismerni kellene ezeket az adatokat a közgondolkodásban, a nagyközönség soraiban is. Ezért sokat tehetne a média! A magyar tudomány szép eredményeit felnagyítani is hiba volna, de kisebbíteni is kifejezetten káros lenne. A reális értékeléshez jó alkalmat ad évente a Magyar Tudomány Ünnepe. (Az ünnep kapcsán nem általában a fiatalokról beszéltem, hanem időszerűen a fiatal tudósokról.) Változatlanul az a véleményem, hogy a tudománynak jót tesz a nemzetközi mobilitás, és fiatal tudósaink tájékozódjanak a külföldi tapasztalatokról, de egy idő után jöjjenek haza. „Miért tennék?” Kérdezi Ön! Azért, amiért tette Apáczai Csere János, Bolyai János, Eötvös Loránd, Lenhos- sék Mihály, Szentágothai János és a többiek, - nagyon sokan. Miért jöttek haza? Talán azért is, hogy tudásukkal azt a hazát, azt a nemzetet szolgálják, amelyből származtak, és amelynek áldozatvállalásával tudták megszerezni az induláshoz szükséges alap- és szakmai műveltségüket. Lesz majd aki azt mondja: a hála nem gazdasági kategória! Gazdasági nem, de erkölcsi igen! Az erkölcs pedig része az életünknek, - sőt ....minden orsz ág támasza, talpköve...” - figyelmeztet rá Berzsenyi. Meggyőződésem, hogy közös erőfeszítéssel és pozitív életfelfogással, magyar érdekeinket szem előtt tartva, a fenti szemléletet kellene erősítenünk, mert ellenkező esetben Tompa Mihály szavaival: „Mint oldott kéve, széthull nemzetünk ...!" Ne hulljon szét! Prof. Dr. Rosta István tudománytörténész, professor emeritus (Kaposvári Egyetem) (Rosta István professzor minden mondatával egyetértek, különösen a felelősségről írtakkal. Hiszen olyan korban, amikor a gimnáziumok és az egyetemek a jövőjükért küzdenek, és sokak veszíthetik el az esélyüket arra, hogy a magyar tudományt is szolgáló tudáshoz jussanak, akkor a sajtónak minimum illendő sarkosan fogalmazni a magyar tudomány ünnepén. Mert ez a dolga. Gáldonyi Magdolna) I Havi bruttó átlagbér Somogybán | (forint) [
