Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-17 / 267. szám

2014. NOVEMBER 17., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP A fiatalkori elhízás a legfőbb veszély diabétesz világnap Az érintettek harmada nem tudja magáról, hogy beteg Junior Príma Primissima lett az egykori kaposvári egyetemista A 2-es diabétesz megfelelő észlelés esetén kezelhető, lassítható, sőt, akár vissza is fordítható, ehhez azonban a beteg fegyelmezettségére van szükség Huszonhárom éve november 14. a Diabétesz Világnap, ezen a napon született ugyanis a Nobel-díjas kanadai tudós, Frederick Banting, az inzulin felfedezője, s ezzel a cukorbe­tegek megmentője. Vas András- Ez most jó, 4,9! - mondta a ve­le szemben ülő, s láthatóan izga­tott asszonynak Felde Katalin, aki kaposvári dél-dunántúli dia­bétesz világnapon szorgalmasan ellenőrizte a vele szemben helyet foglalók vércukorszintjét. - Per­sze tudja, egy mérés, nem mérés! Sokaknál azonban már ez a szám is nagy szó. Főként a fia­taloknál probléma, hogy nem veszik komolyan az évente egy­szer, de lehetőség szerint kétszer ajánlott szűrővizsgálatokat, így a vércukorszintjükről sincs fo­galmuk. - Európában, ezen be­lül Magyarországon is az embe­rek harmada nem tudja magá­ról, hogy cukorbeteg - állította Pogátsa Gábor, az MTA doktora, a budapesti Szent János kórház professzora. A professzor szerint a fiatalok között a legdrámaibb a helyzet, a szinte mozgásmentes életmód miatt drasztikusan nő a diabéteszesek, illetve a betegség­gel fenyegetettek száma a har­minc év alattiak között.- Az úgynevezett 1-es típusú diabétesz egy autoimmun beteg­ség, a 2-es viszont a nem megfe­lelő táplálkozásból és életmódból fakad. Jellemzően a fiatalkori el­hízásból következik, s igen ko­moly szövődményekkel járhat, hiszen a diabétesz tönkreteszi a kis- és nagyereket: előbbi pél­dául nagyjából öt évvel a beteg­ség diagnosztizálása után szem­vagy vesebetegségekhez, utóbbi viszont komoly szívbetegségek­hez, akut infarktusveszélyhez vezethet. A 2-es diabétesz azon­ban megfelelő észlelés esetén ke­zelhető, lassítható, sőt, akár visz- sza is fordítható, ehhez azonban a beteg és az orvos szoros kap­csolatára, s előbbitől fegyelme­zettségre, önuralomra, s komoly lemondásra van szükség. Sokan talán éppen emiatt nem vesznek tudomást a betegségük­ről: Magyarországon 800 regiszt­rált diabéteszes él, ám a számuk a szakemberek szerint bőven egymillió felett lehet. - Konkrét adataink nincsenek, csak annyi valószínűsíthető, hogy a somo­gyiak tizede cukorbeteg - mond­ta Ferkáné Pellérdi Zsuzsanna, a Magyar Cukorbetegek Kaposvá­ri Egyesülete (MCKE) vezetője. - Ami azt jelenti, hogy Kaposvá­ron nagyjából hétezer, a megyé­ben pedig több mint harminc­ezer diabéteszes élhet. És mivel a betegség önmagában nem jár fáj­dalommal, sokan nem is tudják, hogy érintettek. A gyerekeknél egyelőre az 1-es diabétesz a gyakoribb, ám a kor­határ folyamatosan csökken, ma már nem ritka az ötévesnél fiata­labb beteg. A diabéteszesek ki­lencven százaléka a 2-es típus­sal küzd, s bizony sokak számá­ra ez komoly anyagi megterhe­lést is jelent.- Ha a beteg három havi vér- cukorszint-átlaga nem megy 8 fö­lé, akkor ingyen, vagy minimá­lis térítésért kaphatja a gyógy­szert, ellenkező esetben viszont rendesen fizetnie kell - magya­rázta Ferkáné Pellérdi Zsuzsan­na. - Az 1-es típusúaknak az in­zulin ingyen jár. A fiataloknál a szülők felelős­sége sem elhanyagolható, hiszen az életmódját ők alakítják a gyer­mek életmódját. Emellett a házi­orvosok és iskolaorvosok tehet­nek sokat a betegség mihama­rabbi kiszűréséért: a kövér gye­rekeket rendszeresen ellenőriz­tethetik, főként azokat, ahol a szülők is túlsúlyosak. És persze meg kell tanítani a családoknak az egészséges táplálkozást, vala­mint elmagyarázni a mozgás fon­tosságát. Mindkettő jelentősen csökkenti a cukorbetegség koc­kázatát: remélhetőleg nem kell majd rettegni, hogy éhgyomorra 6, vagy étkezés után másfél órá­val 8,5 feletti a vércukorszint - ha mégis magasabb, ideje orvos­hoz fordulni... siker A hétvégén adták át az idei Junior Príma Primissima-dí- jakat a magyar színház- és film­művészet kategóriában. A díja­zottak közé bekerült Lovas Ro­zi, a Kaposvári Egyetem színész szakán két esztendeje végzett fi­atal művész is. A kategória dí­jazottjairól neves szakemberek­ből álló zsűri döntött, a grémi­umnak tagja volt többek között a Kossuth-díjas, Nemzet Színé­sze Molnár Piroska, a kaposvá­ri Csiky Gergely Színház koráb­bi művésze is. Lovas Rozi mellett öt fiatal színész, egy rendező és egy táncművész érdemelte ki az elismerést, s a vele járó kétmil­lió forintot. Az idén 28 éves egykori kapos­vári színihallgató 2007-ben kezd­te meg tanulmányait a somogyi megyeszékhelyen, Mohácsi Já­nos osztályában végzett 2012- ben, s még tanulmányai alatt be­mutatkozott több darabban is a Csikyben: főszerepet játszott az elmúlt évek egyik legsikeresebb stúdiódarabjában, a Tisztogatás­ban - a fiatal Aliidét alakította Sofi Oksanen művében -, vagy éppen A kézben, Háy János Lo- vasi András zenéjével színpadra adaptált művében. Diplomázás után a Miskolci Nemzeti Szín­házhoz szerződött, ma a Pesti Magyar Színház művésze, emel­lett több filmben is kipróbálhatta magát, a Szász Attila rendezte A berni követben például az egyko­ri kaposvári Kulka Jánossal ját­szott együtt. A Kaposvári Egye­tem korábbi színészhallgatói kö­zül legutóbb Grisnik Petra érde­melte ki a Junior Príma Primissi- ma-díjat: 2011-ben vehette át az elismerést. ■ A. V. Az alkotó géniusz: fotóról készült pasztellkép a barátról lechner-kiállítás Centenáriumi tárlat az Iparművészeti Múzeumban, három alkotást indítottak útnak Kaposvárról Az idén száz esztendeje halt meg Lechner Ödön, a szecessziós ma­gyar építészet legnagyobb alak­ja, s a centenárium alkalmából Lechner, az alkotó géniusz cím­mel kiállítás nyílik az Iparmű­vészeti Múzeumban - melyet cseppet sem mellékesen szin­tén ő tervezett. A tárlaton Lech- nerhez személyesen kötődő tár­gyak, építészeti tervek, prezen­tációs rajzok, kerámiadíszek, fo­tók, meg nem valósult ideák raj­zai mellett az építésszel kapcso­latos festmények is helyet kap­nak. Többek között Rippl-Rónai József portréja, mely nem sok­kal Lechner Ödön halála előtt készült. A pasztellképet két má­sik alkotással együtt a kaposvári Rippl-Rónai múzeum kölcsönöz­te ki a kiállításra.- A portré mellett két Lech- ner-toronyvázlatot küldtünk Bu­dapestre - mondta Géger Melin­da művészettörténész -, mind­egyik a Rippl-Rónai Ödön-gyűj- temény része. Mint Horváth János Milán művészettörténésztől, Rippl-Ró­nai legismertebb kutatójától megtudtuk, a vázlatokat Lech­ner Ödön a Japán kávéházban készítette. A budapesti, András- sy úti egykori legendás kávéház­ban - ma könyvesbolt működik benne - hajdan a magyar mű­vészvilág egyik törzshelyének számított, legendás asztaltársa­ságok alakultak ki, s ilyen volt a MIÉNK képzőművészeti kör is, melynek Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Kemstok Ká­roly és Lechner Ödön mellett Rippl-Rónai József is tagja volt. A művészasztal Lechner kéré­sére az Andrássy útra néző ab­lak mögött volt, mert így amel­lett, hogy szorgalmasan rajzol- gatta építészálmait, figyelemmel kísérhette az utcán történteket is. Néhanapján Rippl-Rónai öcs- cse, Ödön is az asztaltársaság vendégének mondhatta magát, s az egyik ilyen alkalommal Lech­ner a kecskeméti víztorony ter­veit mutogatta barátainak, s ma­gyarázta annak különlegessé­geit, majd további terveket kez­dett skiccelni, melyeket végül Rippl-Rónai Ödönnek adott. - Rippl-Rónai Józsefet és Lechnert a megnemértettségük hozta ösz- sze - mondta Horváth János Mi­lán. - Mindegyikük úttörőnek számított idehaza a maga terüle­tén, s nagyon sokat kellett küz­deniük, hogy elfogadtassák ma­gukat. Igaz, amikor Rippl haza­tért Párizsból, Lechner már befu­tott építésznek számított, viszont átérezte a festő helyzetét. Nemcsak a Japánban, de az Oktogonon, az Abbáziában is egy asztaltársaságnak számí­tottak - Grünwald Ödönnel, Szi­nyei Mersével, Fényes Adolffal, Bihari Sándorral -, de több kö­zös munka is összekötötte őket: például a Nagymező utcai Ernst gyűjtöttek volna, hiszen több programjuk is fut, mely anyagi támogatást kíván.- az országban már több helyen sikerült létrehoznunk a látha- tó-tapintható emlékművet - ma­gyarázta -, mely az adott tele­pülés főtér-makettjét jelenti bronzból, s szeretnénk, ha Ka­posváron is lenne ilyen. Valaho­vá a Kossuth tér környékén állí­tanánk fel. Emellett karácsony előtt a hagyományoknak megfe­lelően szegény családokat is szeretnénk megsegíteni több- százezer forint értékű adomány­nyal, s a keddi klubülésen kifi­zettük négy tehetséges, de ne­héz sorsú kaposvári diák nyelv­vizsga-költségeit is. Több ilyen programunk akad még, ám ezekhez segítség, támogatás kell, s ilyen lehetőség lett volna ez az aukció is. Mert önma­gunkban nem tudjuk megválta­ni a világot... Múzeum, melynél Lechner ter­vezte az előcsarnokot, Rippl a színes üvegablakokat.- Jó barátok voltak, ezért is ha­tározta el Rippl, ahogyan a Nyu­gat nagyjait, Lechnert is megraj­zolja - folytatta Horváth János Milán. - Csakhogy majdnem le­maradt róla, amikor ugyanis ne­kiállt volna, Lechner már na­gyon betegeskedett, így nem is tudott elmenni hozzá. Végül Má­té Olga fotóművész adott egy ké­pet Ripplnek Lechnerről, ez alap­ján készült a pasztellkép. Mely szinte tökéletesen meg­egyezik mindazzal, amit Krú­dy Gyula írt „Lechner bácsiról”: „ezüstszakállú, bohókás tekin­tetű, igen finom fekete kabát­ban megjelengető úriember (...), muzeális megjelenésű férfi volt; akár a művészkávéház kiraka­ti ablakánál ült, kimosolygott az Andrássy út járókelőire, va­lamint helyeslőleg bólintott a kö­rülötte helytfoglaló ifjú művész­nemzedék fel: mindig volt vala­mi a magatartásában, mintha az imént lépett volna ki egy klasszi­kus olajkép rámái közül.”- A fotón jellegzetes zsidó fej­védő volt Lechneren - tette hozzá a művészettörténész. - Egy anek­dota szerint az építész annyira ragaszkodott ehhez a sapkához, hogy még a fodrásznál sem vette le, így kellett őt megnyími. Ter­mészetesen az 1913-as Rippl-ké- pen is így látható... ■ A. V. Önmagukban nem tudják megváltani a világot; mindössze egyetlen kép talált gazdára az aukción tizenkilenc, Afesfo/c Városa Fesztiválokon korábban díjazott alkotást ajánlott fel aukcióra a kaposvári Rotary Club. A szerve­zet szombaton a Szín-Folt Galéri­ába várta a nagyközönséget, a bevételből pedig saját karita­tív-humanitárius programjait sze­rette volna finanszírozni. a kezdési időpontban azonban mindössze ketten nézegették a 18 festményt, illetve az egyetlen kisplasztikát, s kicsit késve is csak egyvalaki csatlakozott az aukcióhoz, nem véletlenül jelen­tette ki Kopa János professzor, az RC kaposvári alapító elnöke, kissé csalódott az érdektelenség miatt. Pedig az alkotások között több ismert festő munkája is he­lyet kapott, az RC eladásra kí­nálta többek között Ikafalvi Far­kas Béla, Szabados János, Sző­ke György, Horváth János Milán, Vörös András, Gáspár András, Csicskár Erzsébet festményeit, A bevételt karitatív-humanitárius programokra szánták vagy éppen Csikós Nagy Márton szobrát. Az összkikiáltási ár 1,37 millió forintot tett ki, ám a megfelelő érdeklődés hiányában már az is sikernek tekinthető, hogy Elekes Gyula székelyudvar­helyi festőművész Szkíta vadász című képe ötvenezer forintért vevőre talált.- nem tudtuk, mennyi pénze van az embereknek ilyesmire - jegyez­te meg Kopa János -, illetve, hogy mennyire kelendő a kortárs kép­zőművészet. Eredendően há­rom-öt kép eladásában bíztunk, ma azonban csak ennyire futotta. az alapító elnök hozzátette, ezúttal nem konkrét eseményre

Next

/
Oldalképek
Tartalom