Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2014. NOVEMBER 16., VASÁRNAP PANORÁMA 3 Egy messzi-messzi üstökösön világegyetem Magyarok is közreműködtek a Rosetta űrszonda tervezésében Bár tegnap hajnalban meg­szakadt a kapcsolat a Rosetta űrszonda Philae nevű lan­dolóegységével, a szakértők szerint az európai összefo­gással megvalósult űrprog­ram elsődleges küldetése így is sikeresnek nevezhető. Reichert Gábor „Landoltam! Az új címem: 67P!”- üzente szerda délután 5 óra körül több európai nyelven - köztük magyarul - a világnak a Rosetta űrszonda Philae névre keresztelt landolóegysége. Óriá­si hírt közölt ez a két egyszerű mondat, amelyek az Európai Űr­ügynökség (ESA) által üzemel­tetett Twitter-csatornán voltak olvashatók: azt ugyanis, hogy a kontinens számos kutatóinté­zetének összefogásával létreho­zott műszer több mint tízévnyi kozmikus vándorlás után elérte úti célját, a Csurjumov-Geraszi- menko üstököst. Sőt, nemcsak elérte, hanem - a történelem so­rán elsőként - le is szállt rajta, hogy különböző méréseket hajt­son végre a felszínén. S, hogy ez miért olyan nagy szenzáció? Mi­vel a tudományos konszenzus szerint az üstökösök jelen voltak a naprendszer keletkezésének pillanatában, olyan informáci­ókat hordozhatnak magukban, amelyek közelebb juttathatják az emberiséget a világegyetem- benne pedig önmaga - létre­jöttének megértéséhez. A Rosetta-missziót 1993-ban hagyta jóvá az ESA, az űrszon­da megtervezése és megvaló­sítása pedig 2003-ig tartott - mondta pénteki előadásán Spá- nyi Péter mérnök, aki az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársaként működött közre a szerkezet fedélzeti szá­mítógépének kidolgozásában. A rosette-i kőről - amely annak idején az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsát jelen­tette - elnevezett eszköz 2004. március 1-jén indult útjára Francia Guyanából. Hosszú és viszontagságos Utazása során végrehajtott több „hintama­nővert” - vagyis előbb a Föld, majd a Mars gravitációs len­dítőhatását kihasználva nyert energiát a továbbhaladáshoz -, elhaladt két kisbolygó mellett, hogy aztán két és fél évnyi hi­bernáció után idén augusztus­ban elérjen a mintegy 4x3x2,5 kilométer átmérőjű, a felvételek tanúsága szerint leginkább egy gumikacsára emlékeztető for­májú Csurjumov-Geraszimen- ko üstököshöz.- A Rosetta űrszonda több szempontból is „világelsőnek” nevezhető - vélekedett Spányi Péter. - Egyrészt valóban azért, mert ez idáig egyetlen űrprog­ram sem jutott el addig, hogy a mag körül keringve, testkö­zelből tanulmányozhasson egy üstököst. Abban a tekintetben is egyedülálló, hogy űreszköz ilyen hosszú ideig soha nem volt még hibernálva, vagyis re­pült minden ellenőrzés nélkül a célja felé. És azért is uniká- lisnak tarthatjuk a Rosettát, mert ez a világ „legkörnyezet- tudatosabb” szondája, hiszen a napelemeken kívül semmilyen más energiaforrást nem hasz­nál - ismertette a szakember. Ez utóbbi tulajdonság azért szá­mít különösen fontosnak, -mert a Rosetta a Nap-Föld távolság ötszörösét tette meg, míg elérte az üstököst, ebben a messze­ségben pedig a felvett napener­gia csak az egyhuszonötöde a Föld közelében vételezhető ter­mészetes „hajtóanyagnak”. S bár egy ideig minden rend­ben zajlott, úgy tűnik, mégis a napenergia hiánya lesz az, ami véget vet a közeli meg­figyelésnek. A landolóegység ugyanis először visszapattant a „gumikacsa fejéről”, mivel a szerkezetet az üstököshöz rög­zítő szigonyok nem működtek megfelelőképpen. Emiatt pedig olyan szögben landolt, hogy a napelemei nem tudtak elég­séges energiát vételezni, így a műszer tápegységei tegnap hajnalban lemerültek. Az ESA németországi irányítóközpont­jának bejelentése szerint jelen­leg már nincs kapcsolatuk a leszállóegységgel, melynek ak­kumulátorai 60 órára elegendő energiát biztosítottak. A Philae így hibernált állapotba került, és így is marad, ameddig az üstökös nem kerül közelebb a Naphoz. Az ESA reményei sze­rint két hónap múlva sikerül­het az újraindítás. Péntek éjszaka még sikerült kapcsolatba lépni a Philae-vel, és egy próbafúrás adatait még leküldte a Földre. Spányi Péter szerint a landolás óta eltelt há­rom nap alatt is felbecsülhetet­len értékű adatok juthattak el a földi irányítóközpontba, így az űrszonda elsődleges küldetése mindenképpen sikeresnek ne­vezhető. Arról nem is beszélve, hogy, bár a landolóegységgel megszakadt a kapcsolat, az úgynevezett orbiter továbbra is az üstökös körül kering, amely további fontos információkat továbbíthat az otthoniaknak. Az adatok kiértékelésére még várni kell, könnyen elképzel­hető azonban, hogy egy néhány év múlva megjelenő tanulmány a Rosetta által megszerzett is­meretek alapján talál választ arra a kérdésre, hogy hogyan kerültünk ide, és mit is kere­sünk az univerzumban. Magyar tudóscsoport tervezte meg a Philae „agyát” és „szívét” A landolás alkalmából tartott sajtótájékoztatón Nagy János, az MTA Wigner Fizikai Kuta­tóközpont munkatársa el­mondta, hogy a kutatóköz­pont és az SGFKft. szakembe­rei fejlesztették ki a leszálló- egység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép feladata akkor kezdődött, amikor a Philae szerda reggel levált a Rosettá­ról. A komputer irányította a landolást, az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérelte a mérőműszereket, kontrollálta az energiaellátást és a hőmér­sékletet. A számítógép hozta létre a rádiókapcsolatot az űr­szondával a mérési adatok to­vábbítására és a földi irányító­központ parancsainak fogadá­sára. ZÁBORI BALÁZS, a MTA Ener- giatudományi Kutatóközpont munkatársa elmondta, az in­tézet a leszállóegység SESAME mérőrendszerének részét ké­pező pordetektor és a mágne­ses tér, valamint a sugárzási jellemzők vizsgálatára szolgá­ló műszerfejlesztésében vett részt, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egye­tem űrkutató csoportja pedig a Philae energiaellátó rend­szerének tervezésében és meg­építésében működött közre. Úton a Rosetta űrszonda Philae névre ke­resztelt landolóegysége az üstökös felé. A különleges leszállóegység agyát magya­rok fejlesztették. JEGYZET TAKÁCS ZOLTÁN Légvárak A „MEGMENTETT devizahitele- seket persze nem vigasztalja, de a péntek esti Gera-gól kis­sé azért dobott az utóbbi idő­ben kissé nyomott közhan­gulaton kis hazánkban. Még akkor is, ha a józanabbak látták, hogy valódi helyzete csak a finneknek volt ezen az Európa-bajnoki selejtezőn. HOGY MENNYIRE kell a népié­leknek a magyar nemzeti lab­darúgó-válogatott sikere, azt jól mutatja, hogy ezen az egy mérkőzésen többen voltak, mint az elmúlt forduló ösz- szes első osztályú bajnokiján együttvéve. Közröhej, hogy minden NB I-es drukker befért volna az új debreceni stadionba vagy a Fradi-aré- nába. Az pedig már tényleg az unortodoxia csúcsa, hogy a héten bejelentették: 9 mil- liárdból kap új, tizenötezres csodastadiont a Videoton is. MINDEZEN infrastrukturális fejlesztésekkel amúgy az ég­világon semmi baj nem lenne akkor, ha a kormány kiemelt fontosságúnak nyilvánított futballreformja nem a tudo­mányos légvárépítés kate­góriájába tartozna. Ahhoz ugyanis nem kell különösebb szaktudás, hogy belássuk: jelenleg reménytelen kor­osztályok szaladgálnak a ma­gyar pályákon, ezért minden pénzt az utánpótlás-képzésre kellene fordítani. A MODERN futballban ugyanis a tökéletes fizikai állapot és technikai tudás alap, ezeken túl átlagon felüli gondolko­dás- és futássebesség kell a sikerhez. Ha szétnézünk a ho­ni pályákon, akkor azt látjuk, hogy kinél az egyik, kinél a másik van rendben, de együt­tesen senkinél. Márpedig csak lelkesedéssel olykor le­het szép eredményeket elérni (lásd feröeri siker a görögök otthonában), de tartós siker­korszakra így nincs remény. így hát hiába vagyok most boldog ezzel a finnek elle­ni „csodagyőzelemmel”, ha a lelkem mélyén pontosan tisztában vagyok vele: a lég­várak előbb-utóbb mindig leomlanak. BÁR NE lenne igazam. Katalin hercegné még mindig túl vékony trónörökös Az orvosok szerint már jól van, és a pocakja is gömbölyödik ENSZ: felére csökkentik a kenyai élelmiszeradagot Katalin hercegné egyre jobban néz ki, sokat mosolyog, de még mindig nagyon törékeny, pe­dig már a 16. hétben jár. Egyre több nyilvános rendezvényen vesz részt, ami a brit alattvalók számára két szempontból is jót jelent. Egyrészt újra megcso­dálhatják kedvencüket, Vilmos herceg feleségét a különböző magazinokban, másrészt pedig fellélegezhetnek: Katalin újra a régi, túljutott az első három hó­nap kínzó tünetein. A herceg és felesége legutóbb a Royal Variety Performance évről évre megrendezendő idei előadásán voltak jelen. A Royal J Variety Performance a brit szó- I rakoztató ipar egyik legpatiná- A hercegné legutóbb egy fekete, földig érő csipkeruhában tündökölt sabb rendezvénye, amelynek fellépői a brit királyi család legmagasabb rangú tagjai előtt mutathatják be produkciójukat. Az előadást rendszeresen meg­tekinti II. Erzsébet királynő is. A hercegné egy fekete, földig érő csipkeruhában tündökölt, és nem csupán megjelent, de egész este beszélgetett a'vendégekkel és a fellépőkkel is. Katalin, a kis György herceggel sem hízott, szinte csak annyit, amennyi kisfia súlya volt. Ebben közre­játszott, hogy koraterhességi szindrómával küzdött akkor is, ahogy most. Ez az első hónapok­ban hányással és komoly súly­vesztéssel is járhat, ami a babá­ra nézve is kockázatos lehet. ■ FELÉRE KÉNYSZERÜL csökken­teni mintegy félmillió, többsé­gében Szomáliái és dél-szudáni menekült élelmiszer-fejadagját az ENSZ Élelmezési Világprog­ramja (WFP) a fogyatkozó for­rások és a világban jelenleg tapasztalható humanitárius válságok nagy száma miatt - je­lentette be a világszervezet szó­vivője pénteken New Yorkban. Farhan Haq elmondta, hogy bár az Élelmezési Világprogram mindent megtett ennek elkerü­lésére, nem maradt más lehető­sége, mint napi ezer kalóriára csökkenteni a Kenyában befoga­dott félmillió menekült élelmi­szeradagját. A szóvivő kifejtette, hogy a kenyai programnak 15,5 millió dollárra lenne szüksége sürgősen az ellátás 2015 január­jáig való biztosításához. Az Élelmezési Világprogram havi 9700 tonna élelmiszert oszt szét a Kenyában lévő mintegy 500 ezer menekült között. A me­nekültek gabonafélét, hüvelyese­ket, növényi olajat, tápanyagban gazdag kukorica-szója keveréket és sót kapnak, napi és fejenkénti 2100 kalóriányit. A kisgyerekek, a terhes nők és a szoptató anyák különleges élelmiszereket kap­nak, nehogy alultápláltak legye­nek. Az ENSZ jelenleg öt nagy humanitárius válságot kezel, a Szíriáit, az irakit, a dél-szudánit, a közép-afrikai köztársaságbelit és a nyugat-afrikait. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom