Somogyi Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
A HÉT TÉMÁJA 2014. NOVEMBER 9., VASÁRNAP vásárlóerő Liechtensteinben 54 ezer 840 euró, nálunk pedig alig a tizede, 4 ezer 949 euró az egy főre jutó vásárlóerő. A horvátok, a szlovákok, a lengyelek és a csehek is több pénzből gazdálkodhatnak nálunk. •• MENNYIT IS ER A FIZETÉSÜNK? MAGYARORSZAG MEGYEINEK VÁSÁRLÓEREJE (2014) FORRÁS: GFK PURCHASING POWER EUROPE 2014 AZ EURÓPAI ORSZÁGOK RANGSORA (egy főre jutó vásárlóerő, 2013, euró) (D Liechtenstein MMHMHXni © Svájc ^^MIM 37153 (I) Norvégia 30 560 © Luxembourg HMM 28 851 ©Dánia '22044 © Ausztria MHB 21891 ©Németország HFÁH 21579 © Svédország MMI 21320 ® Franciaország f. 19643 @ Finnország MMI 19379 (22) Szlovénia : 1 9860 ® Szlovákia H 7537 (26) Csehország 7 002 (29) Horvátország H 5 231 ©Magyarország | 4949 /Európai\ dtldg ] Ukrajna 11641 13 H2 / ® Moldova 1322 Az európai vásárlóerő két százalékkal emelkedett 2014-ben. Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. Az egy főre jutó átlag vásárlóerő 4 ezer 949 euró, vagyis havonta 128 ezer forintot költhet hazánkban egy ember. Ez azt jelenti, hogy az európai átlag 37 százalékából gazdálkodhatunk. VR-összeállítás Az európai vásárlóerő 2 százalékkal emelkedett 2014-ben. Európa tíz legmódosabb országa a teljes európai vásárlóerő mintegy fele fölött rendelkezik, míg a legszegényebb Mol- dovában az egy főre jutó átlagosan elkölthető jövedelem az európai átlag egytizedét éri el. Magyarország továbbra is a 31. helyen áll megelőzve - többek között - Montenegrót és Romániát - derül ki a GfK legfrissebb európai kutatásából. A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti. A GfK Vásárlóerő tanulmánya az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét mutatja meg euróbán. A top 10 költi el az összes pénz felét Az Európa 42 országának lakossága összesen 8,83 ezer- milliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13 ezer 112 euro - közel négymillió forint - elméletileg elkölthető jövedelemből él. A tízes toplistában szereplő országok a teljes európai vásárlóerő közel felével rendelkeznek (4 ezermilliárd), ugyanakkor a lista alsó felében található Ukrajnában és Moldovában az egy főre jutó vásárlóerő nem éri el a kétezer eurót sem. A legszegényebb Moldovában az átlagosan elkölthető jövedelem 1322 euró, ami az európai átlag tizedének felel meg. Magyarország a tavalyi évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen. A németek négyszer annyiért vásárolhatnak, mint mi Az egy főre jutó nemzeti vásárlóerő 4949 euro, -másfél millió forint, ami azt jelenti, hogy az európai átlag 37,7 százalékából gazdálkodhatnak a magyarok. Ezzel az aránnyal egyre hátrébb szorulunk a kelet-közép-európai régióban, egyre több ország előz meg bennünket. 2004-ben a régióból Szlovénia vásárlóerő-indexe volt magasabb, 2014-ben viszont már Szlovénián kívül a balti országok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Horvátország is magasabb egy főre jutó átlagos vásárlóerővel rendelkezik. A magyarok 4949 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban hetedik helyen álló németek 21 579 eurós vásárlóerejének mintegy egynegyede. Közelebbi példát hozva: a szomszédos Szlovákia az egy főre jutó 7537 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, a mi vásárlóerőnk még ennek is csupán a kétharmadát teszi ki. Magyarország - a tavalyi évhez hasonlóan - idén is megelőzi Montenegrót (4617 euro) és Romániát (3748 euro). 2008-ban szakadtunk le behozhatatlanul Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója azt mondta, 1998 óta mérik a vásárlóerőt. Akkoriban felállítottak egy hipotézist, megpróbálták megjósolni, hogyan alakul majd 2015-re a magyar vásárlóerő. A 2000-es évek elején úgy gondolták, hogy 2015- re elérjük az európai átlag 65 százalékát, míg a 2020-as évek közepe, vége felé az európai átlagot. Lengyelország 10, míg Románia 20 évvel lesz lemaradva hozzánk képest.- Átalakult a világ, a korábbi hipotézisek nem érvényesek - mondta Kozák Ákos, a GfK kutatóintézet igazgatója. - Magyarország betagozódott a kelet-közép-európai térségbe, a számunkra fontos referenciaországok pedig lehagytak bennünket. A folyamat nem új keletű a régióban. 2008-ban volt a törés, addig Magyar- ország szépen teljesített. Tíz éve még csak Szlovénia teljesített jobban a régióban nálunk, négy év múlva már Szlovákia is, 2011-re pedig Csehország és Lengyelország is erősebb volt. 2012-re a Baltikum országai - Észtország, Lettország és Litvánia - is beelőzték Magyarországot, mostanra pedig Törökország is elénk került.” Kozák Ákos szerint, ötéves távlatban legfeljebb három-öt helyet tudnánk javítani. Az átlaghoz képest valószínűleg 40-45 százalékra fel tudunk kerülni, az 50 százalék megközelítéséhez azonban olyan technológiával, képességekkel és ásványkincsekkel kellene rendelkeznünk, amilyenek viszont nincsenek. Egyre nagyobbak a különbségek az országban „A vásárlóerő országon belüli megoszlása is rendkívül kiegyenlítetlen - emelte ki Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója - és bár jelentősebb átrendeződés sem a legmódosabb, sem a legszegényebb települések listáján nem történt az elmúlt egy évben, azonban a leggazdagabb és a legszegényebb település vásárlóerő-indexe közötti különbség nőtt. Míg az éllovas településen a hazai átlag 166,4 százalékából (azaz több mint 8 ezer euróból, közel 2,5 millió forintból) gazdálkodhat egy lakos, addig a legelmaradottabb településen a hazai átlag mihdössze 29 százalékából (azaz közel 1500 eurós összegből, 460 ezer forintból). Rendkívül koncentrált a települések elhelyezkedése: a leggazdagabb 100 település az ország középső részén, a főváros vonzáskörzetében és az Észak-Dunántúl régióban található, a legalacsonyabb vásárlóerővel rendelkező települések pedig az ország északkeleti és a délnyugati határvidékein vannak.” A 19 magyarországi megyét a fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó országos átlagot. Ezt leginkább Veszprém megye reprezentálja, ahol az egy főre jutó elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest egy főre jutó 6367 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák országos, 7537 eurós szinttől. Csak kevés megye, például Komárom-Esztergom, Fejér és Vas megye tudta jelentősen növelni vásárlóerejét. Ugyanakkor a többségében inkább az ellenkezője volt jellemző, 12 megyében csökkent a vásárlóerő az elmúlt tíz évben. A legjelentősebb mértékű visszaesés egyértelműen Somogy megyében, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében és Csongrádban történt. A megyeszékhelyek közt Székesfehérvár átvette a vezetést Budapest és Győr előtt, a sort Kaposvár, Salgótarján és Nyíregyháza zárja. A legtöbbet még mindig lakásfenntartásra, élelmiszerre és közlekedésre költünk Minden negyedik embert fenyeget elszegényedés Az elsők és az utolsók 1. Telki 166,4 2. Paks 149.9 3. Üröm 148,9 4. Budaienö 142,4 5.Csopak 141,3 ... 1382. Tiszabecse 39,9 1383. Hernádvécse 37,7 1384. Szendrölád 36,3 1385. Alsószentmárton 31,2 1386. Tiszabő 29,2 A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti. A vásárlóerő értékei azt az elméletileg elkölthető jövedelmettükrözik, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve állandó havi kiadásokra fordít, mint lakbér, közműdíjak, jelzáloghitei, magán-nyugdíjpénztári befizetés és egészségbiztosítás, szabadidős tevékenységek, illetve a közlekedés. A központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 66 539forint volt az idei első fél évben átlagosan egy magyar háztartás egy főre jutó kiadása. A legalsó jövedelmi kategóriába tartozók átlagban feleennyit, a legfelsőbe tartozók pedig majdnem kétszer ennyit költöttek. A legtöbbet még mindig lakásfenntartásra, élelmiszerre és közlekedésre fordítottak a családok. A legnagyobb mértékben - több mint 13 százalékkal - a közlekedésre fordított költségek növekedtek. A lakásfenntartás és az élelmiszerek után erre a területre költöttek a legtöbbet a magyar családok. A negyedik hely tekintetében vannak eltérések a jövedelmi kategóriák szerint. A leggazdagabb családok például ezt követően kultúrára, szórakozásra költötték a legtöbbet - átlagosan fejenként havi 9847forintot. Az alsó két jövedelmi ötödbe tartozó családok azonban a hírközlési szolgáltatásokért fizettek a negyedik legnagyobb összeget havonta, míg a középső ötödben az egyéb szolgáltatásokért, termékekért. A lakóhely tekintetében is nagyok az eltérések az egy főre jutó kiadások terére a budapestiek például átlagosan 89 269forintot költöttek havonta, a megyeszékhelyen élők pedig 73 792-t. Ezt követően jön a jövedelmi szakadék: a kisebb vidéki városokban élők már csak átlagban 59 835 forintot, a községekben élők pedig mindössze 55 585forintot költöttek havonta fejenként.' EGYETLEN olyan fogyasztási főcsoport van, melyre a községekben élők többet költöttek, mint a megyeszékhelyen, illetve a vidéki városokban élők - szeszes italokra és dohányárura. A budapestiek erre átlagosan 2889 forintot, a megyei jogú városokban élők 1818 forintot, a vidéki városokban lakók 1926 forintot, míg a községekben 2075forintot fordítottak havonta. A KÖZSÉGEKBEN nagyobb a jelentőségük a saját termelésű élelmiszereknek. A budapestiek házon kívüli étkezésre havonta fejenként 5645forintot, a megyeszékhelyen élők 3287 forintot, a vidéki városokban élők 2074forintot, a községekben élők pedig 1454 forintot költöttek. AZ EURÓPAI Unió lakosságának 24,5 százalékát, 2013-ban 122,6 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség az EU statisztikai hivatala, az Eu- rostat héten kiadott közleménye szerint. AZ EUROSTAT szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország átlagjövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása - például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása - vagy tartósan problémája van munkakereséssel. A 2008-tól 2013-ig tartó időszakban a legtöbb tagállamban romlott a helyzet. Tavaly öt olyan tagállam volt, ahol a lakosságnak több mint harmadát fenyegette a szegénység: ezek között van hazánk is. Bulgáriában 48 százalék, Romániában 40,4 százalék, Görögországban 35,7 százalék, Lettországban 35,1 százalék, Magyarországon 33,5 százalék volt ez az arány. A veszélyeztettek aránya Csehországban, Hollandiában, Finnországban és Svédországban a legalacsonyabb. MAGYARORSZÁGON A lakosok 14,3 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 26,8 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 12,6 százalék volt gondja a tartós munkahelyi elhelyezkedéssel. 4 MAGYARORSZÁG
