Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-28 / 252. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. OKTÓBER 28., KEDD Cikkünk nyomán: Petőfi Sándor is verselt a Balatonról Olcsóbban szólhat a zene a kávéhoz szerzői jogdíjak Ötödével csökkentené a vendéglátók költségeit az Artisjus „Lánggal égő teremtettel/Nagy a harag a szívembe/Úgy háborgók, úgy hánykodom/Mintha volnék a Balaton” - idézte Petőfit siófoki olvasónk, Brachna János annak kapcsán, hogy nemrég Bihari Puhl Levente siófoki festőművész kiállítása nyomán azt írtuk: Petőfi, Ady és Arany nem írt verset a Balatonról. Matyikó Sebestyén József, a közelmúltban elhunyt múzeum- igazgató-helytörténész írására is felhívta a figyelmet olvasónk. | Ebben áll: „A belváros egyik legértékesebb, barokk stílusú épülete a régi térképeken Vendég Fogadó, Vendég Ház, postahivatal. A18. században készült tor- nácos, nyitott folyosós épület későbbi neve Fogas, majd Borharapó lett. Csokonai az articsó- kás és spárgás ételeket kedvelte, amikor Pálóczi Horváth Ádámot meglátogatta Szántódon. Pálóczi is gyakori vendég volt itt. Petőfi Sándor is járt itt többek között. Mint a népi emlékezet is megőrizte, az egykori országúton gyalogolt - kezében a göcsörtös bot, vállán a legendás felleghaj- tó, oldalán a sokat emlegetett tarisznya, a vászonbakó”. Az egykori helytörténész gyűjtéséből tudható az is: Petőfi Pestről jövet járt Füreden, majd átkelt a Balatonon és Somogyba, Tolnába, mégpedig Ozorára ment; 1842-ben levélben számolt be barátjának erről az útról, ekkor tért be a mai Borharapóba is. Jókai is gyakorta megfordult a vendégfogadóban - írja Matyikó. „A nagy mesemondó, ha Füredre utazott, Siófokon szinte minden alkalommal fölkereste, hiszen 1863 után a Déli Vasút elkészültével ez volt a leggyorsabb út Balatonfüredre. Jókai imádta a bográcsos ételeket. Közismert finomsága volt a füstölt malacköröm babba főzve. Ady Endre szerette a puliszka minden formáját, még desszertnek is. A kapros-túrós palacsinta is a kedvencei közé tartozott. Krúdy Gyula gyakori vendége volt a híres siófoki lóversenyeknek, a borozások alkalmával sokszor fogyasztott ecetes parizert hagymával. Fennmaradt az is: Tersánszky Józsi Jenő 1932-ben szilvásdere- lyét evett, József Attila, Berda József, és Kodolányi János társaságában. Kálmán Imre és osztálytársai itt ünnepelték Rónai Adolf zsidó igazgató tanító ünnepi jubileumát, az akkor már világhíres Kálmán Imre fizette az évforduló teljes költségét, ahogy nagyapám elmesélte. Kálmán a badacsonyi szürkebarátot és a csopaki rizlinget ihlető bornak emlegette, akár csak a zamár- di Kőhegyen termő és lesajtolt, üvegbe mentett fürtöket.” ■ F. I. Filc és ceruza: fiatal alkotó bogiári tárlata művek „Amikor úgy érzem, tele van a fejem mindenfélével, kezembe veszem az ecsetet, és a világ elcsendesedik" - mondja a 21 éves Fekete Ágota, aki egy kis szlovákiai faluban él és rajzaiból nyílt kiállítás Balatonbog- láron, a Helyiérték Egyesület szervezésében. Filccel és ceruzával dolgozik, imád elmerülni a vonalak világában. ■ F. I. I Ötödével csökkenti jövőre a vendéglátóhelyek zenei jogdíjait az Artisjus. A mérsékléstől azt várják, hogy segít az ágazat talpra állásában. Vas András Kocsma, diszkó vagy szezonális balatoni vendéglő: a besorolás mindegy, közös bennük, ha a háttérből szól a rádió, vagy valamilyen hanghordozóról, rádióból, televízióból zene szól, fizetnie kell az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületnek, mely a művek felhasználásaira a szerzők megbízásából szerzői jogi engedélyt ad. Főként, hogy az egyesület tavalyi felmérése szerint a vendéglátóhelyeken, ahol volt valamilyen zenei szolgáltatás, az alapvető termékek - kávé, sör - ára markánsan magasabb, mint ott, ahol ez nem volt elérhető. Vagyis a presszóknak, kávézóknak, bároknak plusz bevételt jelent, ha valamiféle háttérzenét biztosítanak vendégeiknek. Cserében viszont éves szinten sokmilliárdot fizetnek be az irodának. A vendéglátósok persze tisztában vannak vele, fizetni kell a háttérzenéért, ám túlságosan magasnak találják a jogdíjakat.- Tavaly negyedévente 86 ezer forintot fizettünk - mondta Ellenberger Csilla, a kaposvári Rotonda Café egyik tulajdonosa -, vagyis évente csaknem 350 ezer forintba került, hogy cédéről háttérzenét adtunk, s van két tévénk, melyen amúgy elenyésző kivételtől elteMuzsikusok, szerzők, jogdíjak. Az eddiginél lényegesen kevesebbet kell majd kifizetniük a felhasználóknak kintve sportot néznek a vendégek. Méltányossági alapon kértük az összeg mérséklését, levitték 77 600 forintra, vagyis valamivel több mint 310 ezerre. Ami még mindig rengetegnek tűnik. A jogdíj nagysága amúgy megannyi tényezőtől, többek között az üzlet helyétől - kiemelt üdülőhelyen, nagy-, avagy kisvárosban található-e, s a településen belüli elhelyezkedés is számít -, az egység osztályszerű besorolásától és funkciójától, a befogadóképességtől, a nyitvatartási idő hosz- szától függ. S egy frekventáltabb helyen lévő kisebb üzlet esetében bőven meghaladhatja mondjuk a fűtési vagy a villanyszámlát... Egy dél-balatoni vendéglősnek havi 36 ezer forintjába kerül, vagyis évente 432 ezrébe került eddig, hogy gépzenét hallgassanak a vendégei, addig a sógorának Bajorországban egy hasonló nagyságú és adottságú étteremben 240 eu- rót, vagyis nagyjából 75 ezer forintot kell fizetnie a zenéért - évente... Éppen ezért örülhetnek a vendéglátósok, az Artisjus ugyanis átlagosan 19,5 százalékkal csökkenti az egységek zenei jogdíjait 2015-ben, legalábbis a szervezet ezirányú díjszabás-tervezetet nyújtott be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. Emellett jelentősen egyszerűsödik a tarifarendszer is, megszűnik az eddigi közigazgatási alapú besorolás, s csökken a meghosszabbított nyitvatartási idő súlya is, ezzel szemben az adott település lélekszámút veszik figyelembe. A szerzői jogvédő iroda közleménye szerint a mérséklés hátterében egy általuk készített felmérés eredményei állnak: a vendéglátóiparból származó díjbevételek folyamatosan csökkentek az elmúlt években. Szinger András, az Artisjus főigazgatója szerint fontos volt, hogy beazonosítsák a lemorzsolódással leginkább érintett szektorokat, és így differenciált csökkentésre tudjanak javaslatot tenni.- A csökkenések oka könnyedén belátható - mondta Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) elnöke -, hiszen a gazdasági válság hatására az ágazat teljesítménye 18 százalékkal mérséklődött, s ez tömeges bezárásokban nyilvánult meg. Tavaly aztán megindult a vendégszám- és forgalomnövekedés, így megfelelő adózási háttér, versenyképes marketing háttérmunka mellett 2017-től normalizálódhat az érintett a vállalkozások gazdálkodása. Ebben segíthet a csökkentett szerzői jogdíj is. Az Artisjus arra számít, hogy a jogdíjcsökkenés következtében több vendéglátóhely dönt majd a nyilvános zenefelhasználás mellett, s ez közép- vagy hosszabb távon képes lehet ellensúlyozni a díjcsökkentés hatását. A díjcsökkentés - melyben a végső döntés az igazságügyi és közigazgatási miniszter hatáskörébe tartozik, s decemberre várható jóváhagyás az ügyben - a szállodai szobákban történő zeneszolgáltatást nem érinti, mivel tavaly két évre rögzítették csillagkategóriánként az országos szobakihasználtságon alapuló tarifákat. Hatvanöt év fotóival ünnepel a Somogy kiállítás Jubileumi tárlat mutatja be a határokon túl is elismert táncegyüttest Bajnokok: somogyi ízék és cukrászok kiugró sikere Hatvanöt esztendővel ezelőtt egy balatoni nyári táborozás során merült fel az ötlet: szükség lenne egy énekkarra, mely népdalokat dolgoz fel. Az ideát tett követte, bírósági és tanácsi dolgozókból megalakult a kórus, s vele jött az újabb igény, a dalokat tánccal is össze lehetne kötni. így alakult meg a Somogy megyei Népi Együttes, melyből aztán 1961-ben önállósodott - szakszervezeti másra - a Somogy Táncegyüttes. Az együttes a jubileumot programsorozattal ünnepli, ennek első rendezvényeként EmlékKépek címmel nyílt az Agórában kiállítás, mely az elmúlt hat és fél évtized legfontosabb eseményeit idézi meg.- Próbáltunk minden korszakot bemutatni, a legrégebbi fotók az ötvenes évekből valók, egykori táncosáink magángyűjteményeiből - mondta Csikvár Gábor, az együttes alapítványának vezetője. - A hely nagysága befolyásolta a tárlatot, ha mindent és mindenkit meg akartunk volna jeleníteni, a Kossuth térig állnának a tablók. így jellemzően egy-egy koreográfia, illetve csoportkép mutat be egy adott korszakot. A kiállítást hétfő délután Szabados Péter, Kaposvár rendszer- váltás utáni első polgármestere nyitotta meg, aki 1961-től maga is az együttesben táncolt. ■ A. V. Az együttes a jubileumot programsorozattal ünnepli, ennek első rendezvényeként nyílt meg a kiállítás Fotókon a Somogy Táncegyüttes Nagy öregek és nagy pillanatok. Hatvanöt éves az együttes VERSENY Hatott az újdonság: ízvilágában pazar élményt jelentett a tökös-mákos rétes, a son- kás-sajtos-póréhagymás és a tú- rós-szilvás-piskótás sikere további pontokat hozott, az iha- rosberényi gesztenyetorta pedig megkoronázta a mestermunkát. Puska Renáta és Szabó Alexandra, a kaposvári Széchenyi István kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola cukrásztanulói első helyen végeztek a Krúdy Gyula gaszrto- nómiai versenyen. - Kiváló formában volt a csapat, már a felkészülés során éreztem, hogy tisztességesen dolgoznak a lányok - hangsúlyozta Mihalovits Róbert mestercukrász, a győztes kaposvári diákok felkészítő tanára. A rétes sikere egyértelmű volt, s a habbal és fényes karamell bevonattal megálmodott iharosberényi gesztenyetorta pedig a reméltnél is nagyobb sikert aratott. Külön ügyeltek arra, hogy a somogyi ízek, a helyi jellegzetességek markánsan megjelenjenek az édességekben. A győztes duó teljesítményét Csiba Ágota igazgató is elégedetten nyugtázta. Mihalovits Róbert szerint a szakmailag alaposan felkészült, gyakorlott, s az újdonságok iránt fogékony cukrászok neves éttermekben, cukrászdákban viszonylag könnyen elhelyezkedhetnek. ■ Harsányi M.
