Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

8 INTERJÚ 2014. OKTÓBER 5., VASÁRNAP török Gábor A durva kampány külföldön sem ritka, de utána jön egy katarzis, ami nálunk nem. Hiányoznak az emberi gesztusok, a mértékletesség. A vesztes nem kulturált, a győztes nem nagyvonalú. „AZ EMBEREK UNJÁK A POUllKÁr Török Gábor meglepődne, ha nem a Fidesz nyerne, és főleg azért várja az önkormányzati választás végét, mert abból sok minden ki fog derülni: a harmadik Orbán-kormány igazi arcáról, az MSZP és a baloldal jövőjéről, és az ellenzék erejéről. Fábos Erika- Van valami, amin meg tudna lepődni a jövő hétvégén, az ön- kormányzati választáson?- Talán azon, ha nem a Fidesz nyerne elsöprő sikerrel.- Mi a tétje ennek a választásnak?- A megszerezhető pozíci­ókon túl minden párt számá­ra ugyanaz a tét. Az, hogy mi lesz az értelmezése ennek a választásnak. Hogyan tudja az eredményeket úgy beállíta­ni, hogy az számára kedvező legyen. Hogy találnak-e egy olyan mutatót, amivel azt tud­ják bizonyítani, hogy a 2010- es vagy az idei parlamenti választás óta előrébb tudtak lépni.- A Fidesz akkor nincs könnyű helyzetben, 2010-ben mindent vitt.- A Fidesznek nyilvánvalóan azt kell bizonyítania, hogy még mindig az övé az ország, és ha nem is olyan fölénnyel, mint négy éve, de a közvélemény ku­tatások szerint ez sikerülni is fog neki.- Hol veszíthet pozíciókat?- Azt el tudom képzelni, hogy nem lesz meg az összes megyei közgyűlésben az abszolút több­ségük és azt is, hogy a főváros­ban valamivel kevesebb kerü­letet nyernek meg. Arra is van esély, hogy ne csak egy, hanem kettő, három megyei jogú város­ban veszítsenek.- Hol?- Szegeden kívül Salgótar­jánban, Szombathelyen és Miskolcon várhatóak a leg­nagyobb csaták. A lobbik szá­mára nagy siker lenne, ha Miskolcot meg tudnák nyerni, hiszen arra még nem volt pél­da, hogy megyei jogú városban polgármesterük legyen, és ha a polgármestereik számát a baloldal rovására vidéken nö­velni tudnák, azt is sikerként könyvelhetnék el.- A baloldalon mi dől el ezzel a választással?- Ez a hatodik olyan vá­lasztás, ahol csak a belső küzdelmek újabb állomásai­nak vagyunk szemtanúi. Ez a versenyfutás most nem a Fidesz legyőzéséről, hanem arról szól, hogy a következő négy évben ki építheti tovább a baloldalt. Ezzel a logikával pedig, bármilyen furcsa, de az MSZP annál jobb pozícióba ke­rül, minél rosszabbul szerepel a baloldal, neki ugyanis van néhány olyan hivatalban lévő polgármestere, akik várha­tóan nyerni fognak és fel lehet őket mutatni, mint saját ered­ményt. o Névjegy: 1971-ben született Szom­bathelyen. 1997-BEN AZ Eötvös Loránd Tudományegyetemen szer­zett diplomát történelemből és politológiából. 2005-ben AZ ETTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel PhD címet szerzett politológiából. 2004 óta a Budapesti Corvi- nus Egyetem (BCE) Politika- tudományi Intézetének egye­temi adjunktusa, 2012 júniusa óta egyetemi docense. Jelenleg az egyetem Politikatudományi Intézeté- I1 ben a Politikai Elemzés Köz- 1 pont vezetője. VENDÉGOKTATÓKÉNT A Delta f Politikai Iskolában, a Szá- * zadvég Politikai Iskolában és f a Színház- és Filmművészeti k Egyetemen is tanít. 2012 augusztusa óta a Ma- I gyár Labdarúgó Szövetség m Budapesti Társadalmi El­nökségében elnöki tisztséget tölt be. 2013 MÁRCIUSA óta a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség női bizottságának az elnöke. hat könyv szerzője, ebből kettő széles körben használt egyetemi tankönyv. Török Gábor úgy véli, hogy a harmadik Orbán-kormány igazi arca majd csak október 12-e után mutatkozik majd meg- A baloldalnak az önkormány­zati választáson Budapesten lehetnének a legjobb esélyei. Mit gondol, az a huzavona, ami a főpolgármester-jelöltek körül zaj­lott, mennyire befolyásolta ezt?- A főpolgármester-jelölt ki­választásának körülményei jól kifejezik, milyen helyzetben és állapotban van a baloldal. Budapest csak egy tünete a vál­ságnak. A baloldal ennek a vá­lasztásnak is teljesen esélytele­nül vág neki, ötlettelen, nincs mondanivalója, és ami van, azt is érdektelenül és hiteltelenül viszi színre. A fővárosi kampá­nyon is nagyon látszik, hogy a baloldalon pillanatnyilag meny­nyire hiányzik az a tehetség, az a tudás és befektetett munka, ami a jobboldalon megvan, és ahhoz kell, hogy tömegek tud­janak azonosulni velük. Ma már nem az a kérdés, hogy a baloldal a Fidesz váltópártja­ként jelenhet-e meg, hanem hogy hosszú távon van-e a bal­oldalnak érdemi esélye arra, hogy újra komoly szereplője le­gyen a magyar belpolitikának.- A legfrissebb közvélemény kutatások szerint feleslegesen lépett vissza Falus Ferenc, mert népszerűbb és erősebb jelölt volt, mint amilyen Bokros Lajos. Egyetért?- Ez tulajdonképpen mind­egy is, mert nem így működik egy főpolgármesteri kampány. Egy főpolgármester jelölt fel­építésének is megvannak a fá­zisai, amelyek ahhoz kellenek, hogy egy jelölt ismert legyen, és hatékony kampányt lehessen folytatni körülötte. Ez nem két hét, de nem is két hónap, hanem sokkal több idő és munka. Érzé­sem szerint a főpolgármester választás már eldőlt.- Azt mondja, a baloldal nem lehet a Fidesz váltó pártja. Melyik politikai erő lehet erre esélyes?- Egyelőre a tudatlanság fátyla mögött ülünk. A harma­dik Orbán kormány igazi arca ugyanis csak október 12-e után mutatkozik majd meg. Sok min­den ki fog derülni, amit nem mutattak meg a választások előtt. Az Orbán-Simicska-konf- liktusról, a szerkezeti átala­kításokról, arról, kiigazításra vagy megszorításra készülnek. Azután három éves választá­si csend következik. Három év pedig nagyon hosszú idő. Egye­lőre tehát csak találgathatnánk, hogy ki lesz az, aki a kormány kritikájából majd profitálhat, hiszen a kormányzat eróziója, a politika természeténél fogva, várhatóan folytatódik majd. Vi­szont azt hiába szoktuk meg úgy, hogy bal- és jobboldal között többé-kevésbé kiegyenlítettek és szimmetrikusak az erővi­szonyok, nincs megírva a csil­lagokban, hogy ennek mindig így kell maradni. Nem ez a po­litikának a normál állapota. Ha körülnézünk a világban, láthat­juk, hogy előfordul, hogy vala­melyik oldal hosszabb-rövidebb időre elveszti a képességét, hogy jól politizáljon. Németor­szágban, Svédországban, Ja­pánban évtizedekig működtek, demokratikus körülmények között, hasonlóan aszimmetri-' kus politikai erőviszonyok és ne feledjük, hogy Magyarországon is volt ez már éppen fordítva is.- Az is nyilvánvalóan hatással van a választókra, de az ország hangulatára is, hogy ennyire meg­osztott a politika, hogy durva a politikai közbeszéd. Mindenhol így van ez, vagy ez hazai sajátosság?- Engem is frusztrál, hogy egy 12 éves gyerek szintjén zaj­lik a kommunikáció, szellemte­len, primitív eszközökkel, cini­kus és hatásvadász módon. A negatív kampány azonban nem magyar sajátosság, minden­hol elterjedt. Sőt, Amerikában, Franciaországban vagy Német­országban még ennél is dur­vább dolgok történnek egy vá­lasztás előtt. A különbség mégis lényeges, mert ott vannak pilla­natok, amikor a szemben álló fe­lek gesztusokat tesznek, amiből kiderül, tisztelik a másik oldal választóit és a politikai verseny után van katarzis, mert egyér­telműen kifejezik, hogy egy or­szághoz tartoznak. A választás után a győztes együttműködő és a vesztes sem kirekesztett. Megkövetelik a választók, hogy ha a látszat szintjén is, de meglegyen a fair play. Nálunk hiányoznak a politikusainkból és a versengésből is az embe­ri gesztusok, a méltányosság, a mértékletesség, a dolgokról való lemondás. A vesztes nem kulturált, a győztes nem nagy­vonalú, ettől a katarzis elmarad és állandósul az a fajta nagyon ártalmas feszültség, ami áthatja a politika egész hangulatát.- Az, hogy elfordulnak az em­berek a politikától, hogy egyre kevesebben voksolnak, összefügg ezzel? . - Részben. Az alapvető tör­vényszerűség, hogy a nagy tét növeli, az ellenkezője pedig csökkenti a választói kedvet és a részvételt. 2009 óta ez már a so­kadik olyan választás, amihez úgy készülünk hozzá, hogy már a kampány megkezdése előtt le­futott ügy. Az emberek most un­ják a politikát. Ha a versenynek lenne tétje, érdekesebb lenne az emberek számára a választás is. Nem véletlen, hogy az eddi­gi legmagasabb részvétel éppen 2002-ben volt, amikor a legki­egyenlítettebb volt a verseny. Ilyen aszimmetrikus politikai helyzetben, amikor ennyire hi­teltelen az ellenzék és érdekte­len a választék, nem csoda, ha a választópolgárok nagyobb része úgy érzi, felesleges is aktivizál­nia magát.- Az ellenzék ugyanakkor ebben a demokrácia hanyatlását látja, de ezt nemcsak tőlük és sokféle megfogalmazásban hallani. Mit gondol erről?- Érdemes szerintem elválasz­tani azt, ami nem tetszik, nem szimpatikus, akár károsnak is gondolt, attól, ami antidemokra­tikus. Nagy kár, hogy idehaza az ellenzék mindig a demokrácia végéről beszél, pedig inkább azt kellene elmagyaráznia, hogy miért nem jó, amit a kormány éppen tesz. A demokrácia végé­ről szóló diskurzus számomra a gondolkodás és a politikai cse­lekvés pótszerének tűnik. Amíg a szabad versengés, részvétel és nyilvánosság alapjai nem sérül­nek, szerintem demokráciában élünk, függetlenül attól, hogy a kormány aktuális lépései tet­szenek vagy sem.- Varga Mihály a múlt héten megszorításról beszélt, Kovács Béla múltját az egyik hírportál kezdte ismét feszegetni, a Norvég Alap kapcsán a nemzetközi sajtó is sokat foglalkozott hazánkkal, aztán ezeket a híreket nyilván­valóan felhangosítja az ellenzék ■ Szegeden kívül Salgó­tarjánban, Szombat­helyen és Miskolcon várhatók nagy csaták. és a Fidesz is a saját érdeke szerint a kampányban. Az ilyen napi politika történések mennyire befolyásolhatják egy választás kimenetelét?- A választók minimális ré­sze találkozik ezekkel és még kevesebbre hat. Egy választási döntés ennél sokkal bonyolul­tabb folyamat és inkább sok kicsi sokra megy alapon, las­san épül fel. Az átlagos válasz­tó politikai érzékelése ugyanis nem ennyire érzékeny, egészen szélsőséges történések képesek csak rövidtávon hatni. Az ilyen napi dolgok, vagy címlapos poli­tikai hírek nem.- Ön a napokban arról írt a blogjában, hogy Orbán Viktort tartja a legtehetségesebb magyar politikusnak. Most azt mondja, aszimmetrikus a politikai erőtér és ez még jó darabig így is marad. Mi kellene ahhoz, hogy Orbán Vik­tort le lehessen váltani?- Az, hogy nagy tömegek tud­janak azonosulni olyan új sze­replőkkel, akik képesek az em­berek nyelvén szólni és valósá­gosan reflektálni a mindennapi életükre. Ma a magyar politika Orbán Viktorról szól és éppen azért, mert ő az, aki úgy képes beszélni és cselekedni, hogy a többség számára még mindig .hiteles.. .A. .politika, .természete, ugyanakkor az, hogy semmi­lyen siker és népszerűség nem tart örökké, a hibákból egyszer következmény lesz, a választók hangulata változik, a népsze­rűség elfogy és akkor az inga egy másik irányba leng ki, mert az, hogy el fog indulni egészen bizonyos. Aki megérti, hogy a politikának a választókról kell szólnia és ezt hitelesen is ké­pes képviselni, az eredményes lehet. Mégis egyre inkább az az érzésem, hogy Orbán Viktor mai politikai ellenfelei nem fog­ják tudni kihasználni a politi­kai inga mozgását.- Elemzőként sokkal kevesebb- szer szólal meg a médiában, mint a korábbi években. Ennek mi az oka?- Talán túl sokat is szerepel­tem, ezért szándékosan léptem hátrébb és lényegesen kevesebb helyen jelenek meg. A prakti­kus oka tehát, hogy szerintem az nem szerencsés, ha egy po­litikai elemző többet ír, mint olvas, és többet beszél, mint gondolkodik. Az elvi oka pedig főként az, hogy az a világ leál­dozott, amikor egy elemző saját magát és a gondolatait képvisel­te a megszólalásaiban. Amióta a politika szereplői felismerték, hogy a nyilvánosságban min­den szónak súlya van, nem bíz­zák a véletlenre a szerepléseiket és maguk bérelik vagy építik fel a véleményvezéreiket és azo­kat a médiaszereplőket, akikkel szemben konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. Innentől kezdve, ha én beülök egy politi­kai megbízott mellé a stúdióba, aki előre kiszámítható, hogy mit fog mondani, az egy értelmezhe­tetlen helyzet, de az is az lenne, ha bármelyik oldalra leülnék, nem járnának jól velem. Más logika szerint gondolkodom és beszélek, mint a kollégáim egy része és ma már csak kevés hely van, ahol erre van igény. k

Next

/
Oldalképek
Tartalom