Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
8 INTERJÚ 2014. OKTÓBER 5., VASÁRNAP török Gábor A durva kampány külföldön sem ritka, de utána jön egy katarzis, ami nálunk nem. Hiányoznak az emberi gesztusok, a mértékletesség. A vesztes nem kulturált, a győztes nem nagyvonalú. „AZ EMBEREK UNJÁK A POUllKÁr Török Gábor meglepődne, ha nem a Fidesz nyerne, és főleg azért várja az önkormányzati választás végét, mert abból sok minden ki fog derülni: a harmadik Orbán-kormány igazi arcáról, az MSZP és a baloldal jövőjéről, és az ellenzék erejéről. Fábos Erika- Van valami, amin meg tudna lepődni a jövő hétvégén, az ön- kormányzati választáson?- Talán azon, ha nem a Fidesz nyerne elsöprő sikerrel.- Mi a tétje ennek a választásnak?- A megszerezhető pozíciókon túl minden párt számára ugyanaz a tét. Az, hogy mi lesz az értelmezése ennek a választásnak. Hogyan tudja az eredményeket úgy beállítani, hogy az számára kedvező legyen. Hogy találnak-e egy olyan mutatót, amivel azt tudják bizonyítani, hogy a 2010- es vagy az idei parlamenti választás óta előrébb tudtak lépni.- A Fidesz akkor nincs könnyű helyzetben, 2010-ben mindent vitt.- A Fidesznek nyilvánvalóan azt kell bizonyítania, hogy még mindig az övé az ország, és ha nem is olyan fölénnyel, mint négy éve, de a közvélemény kutatások szerint ez sikerülni is fog neki.- Hol veszíthet pozíciókat?- Azt el tudom képzelni, hogy nem lesz meg az összes megyei közgyűlésben az abszolút többségük és azt is, hogy a fővárosban valamivel kevesebb kerületet nyernek meg. Arra is van esély, hogy ne csak egy, hanem kettő, három megyei jogú városban veszítsenek.- Hol?- Szegeden kívül Salgótarjánban, Szombathelyen és Miskolcon várhatóak a legnagyobb csaták. A lobbik számára nagy siker lenne, ha Miskolcot meg tudnák nyerni, hiszen arra még nem volt példa, hogy megyei jogú városban polgármesterük legyen, és ha a polgármestereik számát a baloldal rovására vidéken növelni tudnák, azt is sikerként könyvelhetnék el.- A baloldalon mi dől el ezzel a választással?- Ez a hatodik olyan választás, ahol csak a belső küzdelmek újabb állomásainak vagyunk szemtanúi. Ez a versenyfutás most nem a Fidesz legyőzéséről, hanem arról szól, hogy a következő négy évben ki építheti tovább a baloldalt. Ezzel a logikával pedig, bármilyen furcsa, de az MSZP annál jobb pozícióba kerül, minél rosszabbul szerepel a baloldal, neki ugyanis van néhány olyan hivatalban lévő polgármestere, akik várhatóan nyerni fognak és fel lehet őket mutatni, mint saját eredményt. o Névjegy: 1971-ben született Szombathelyen. 1997-BEN AZ Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát történelemből és politológiából. 2005-ben AZ ETTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel PhD címet szerzett politológiából. 2004 óta a Budapesti Corvi- nus Egyetem (BCE) Politika- tudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, 2012 júniusa óta egyetemi docense. Jelenleg az egyetem Politikatudományi Intézeté- I1 ben a Politikai Elemzés Köz- 1 pont vezetője. VENDÉGOKTATÓKÉNT A Delta f Politikai Iskolában, a Szá- * zadvég Politikai Iskolában és f a Színház- és Filmművészeti k Egyetemen is tanít. 2012 augusztusa óta a Ma- I gyár Labdarúgó Szövetség m Budapesti Társadalmi Elnökségében elnöki tisztséget tölt be. 2013 MÁRCIUSA óta a Magyar Labdarúgó Szövetség női bizottságának az elnöke. hat könyv szerzője, ebből kettő széles körben használt egyetemi tankönyv. Török Gábor úgy véli, hogy a harmadik Orbán-kormány igazi arca majd csak október 12-e után mutatkozik majd meg- A baloldalnak az önkormányzati választáson Budapesten lehetnének a legjobb esélyei. Mit gondol, az a huzavona, ami a főpolgármester-jelöltek körül zajlott, mennyire befolyásolta ezt?- A főpolgármester-jelölt kiválasztásának körülményei jól kifejezik, milyen helyzetben és állapotban van a baloldal. Budapest csak egy tünete a válságnak. A baloldal ennek a választásnak is teljesen esélytelenül vág neki, ötlettelen, nincs mondanivalója, és ami van, azt is érdektelenül és hiteltelenül viszi színre. A fővárosi kampányon is nagyon látszik, hogy a baloldalon pillanatnyilag menynyire hiányzik az a tehetség, az a tudás és befektetett munka, ami a jobboldalon megvan, és ahhoz kell, hogy tömegek tudjanak azonosulni velük. Ma már nem az a kérdés, hogy a baloldal a Fidesz váltópártjaként jelenhet-e meg, hanem hogy hosszú távon van-e a baloldalnak érdemi esélye arra, hogy újra komoly szereplője legyen a magyar belpolitikának.- A legfrissebb közvélemény kutatások szerint feleslegesen lépett vissza Falus Ferenc, mert népszerűbb és erősebb jelölt volt, mint amilyen Bokros Lajos. Egyetért?- Ez tulajdonképpen mindegy is, mert nem így működik egy főpolgármesteri kampány. Egy főpolgármester jelölt felépítésének is megvannak a fázisai, amelyek ahhoz kellenek, hogy egy jelölt ismert legyen, és hatékony kampányt lehessen folytatni körülötte. Ez nem két hét, de nem is két hónap, hanem sokkal több idő és munka. Érzésem szerint a főpolgármester választás már eldőlt.- Azt mondja, a baloldal nem lehet a Fidesz váltó pártja. Melyik politikai erő lehet erre esélyes?- Egyelőre a tudatlanság fátyla mögött ülünk. A harmadik Orbán kormány igazi arca ugyanis csak október 12-e után mutatkozik majd meg. Sok minden ki fog derülni, amit nem mutattak meg a választások előtt. Az Orbán-Simicska-konf- liktusról, a szerkezeti átalakításokról, arról, kiigazításra vagy megszorításra készülnek. Azután három éves választási csend következik. Három év pedig nagyon hosszú idő. Egyelőre tehát csak találgathatnánk, hogy ki lesz az, aki a kormány kritikájából majd profitálhat, hiszen a kormányzat eróziója, a politika természeténél fogva, várhatóan folytatódik majd. Viszont azt hiába szoktuk meg úgy, hogy bal- és jobboldal között többé-kevésbé kiegyenlítettek és szimmetrikusak az erőviszonyok, nincs megírva a csillagokban, hogy ennek mindig így kell maradni. Nem ez a politikának a normál állapota. Ha körülnézünk a világban, láthatjuk, hogy előfordul, hogy valamelyik oldal hosszabb-rövidebb időre elveszti a képességét, hogy jól politizáljon. Németországban, Svédországban, Japánban évtizedekig működtek, demokratikus körülmények között, hasonlóan aszimmetri-' kus politikai erőviszonyok és ne feledjük, hogy Magyarországon is volt ez már éppen fordítva is.- Az is nyilvánvalóan hatással van a választókra, de az ország hangulatára is, hogy ennyire megosztott a politika, hogy durva a politikai közbeszéd. Mindenhol így van ez, vagy ez hazai sajátosság?- Engem is frusztrál, hogy egy 12 éves gyerek szintjén zajlik a kommunikáció, szellemtelen, primitív eszközökkel, cinikus és hatásvadász módon. A negatív kampány azonban nem magyar sajátosság, mindenhol elterjedt. Sőt, Amerikában, Franciaországban vagy Németországban még ennél is durvább dolgok történnek egy választás előtt. A különbség mégis lényeges, mert ott vannak pillanatok, amikor a szemben álló felek gesztusokat tesznek, amiből kiderül, tisztelik a másik oldal választóit és a politikai verseny után van katarzis, mert egyértelműen kifejezik, hogy egy országhoz tartoznak. A választás után a győztes együttműködő és a vesztes sem kirekesztett. Megkövetelik a választók, hogy ha a látszat szintjén is, de meglegyen a fair play. Nálunk hiányoznak a politikusainkból és a versengésből is az emberi gesztusok, a méltányosság, a mértékletesség, a dolgokról való lemondás. A vesztes nem kulturált, a győztes nem nagyvonalú, ettől a katarzis elmarad és állandósul az a fajta nagyon ártalmas feszültség, ami áthatja a politika egész hangulatát.- Az, hogy elfordulnak az emberek a politikától, hogy egyre kevesebben voksolnak, összefügg ezzel? . - Részben. Az alapvető törvényszerűség, hogy a nagy tét növeli, az ellenkezője pedig csökkenti a választói kedvet és a részvételt. 2009 óta ez már a sokadik olyan választás, amihez úgy készülünk hozzá, hogy már a kampány megkezdése előtt lefutott ügy. Az emberek most unják a politikát. Ha a versenynek lenne tétje, érdekesebb lenne az emberek számára a választás is. Nem véletlen, hogy az eddigi legmagasabb részvétel éppen 2002-ben volt, amikor a legkiegyenlítettebb volt a verseny. Ilyen aszimmetrikus politikai helyzetben, amikor ennyire hiteltelen az ellenzék és érdektelen a választék, nem csoda, ha a választópolgárok nagyobb része úgy érzi, felesleges is aktivizálnia magát.- Az ellenzék ugyanakkor ebben a demokrácia hanyatlását látja, de ezt nemcsak tőlük és sokféle megfogalmazásban hallani. Mit gondol erről?- Érdemes szerintem elválasztani azt, ami nem tetszik, nem szimpatikus, akár károsnak is gondolt, attól, ami antidemokratikus. Nagy kár, hogy idehaza az ellenzék mindig a demokrácia végéről beszél, pedig inkább azt kellene elmagyaráznia, hogy miért nem jó, amit a kormány éppen tesz. A demokrácia végéről szóló diskurzus számomra a gondolkodás és a politikai cselekvés pótszerének tűnik. Amíg a szabad versengés, részvétel és nyilvánosság alapjai nem sérülnek, szerintem demokráciában élünk, függetlenül attól, hogy a kormány aktuális lépései tetszenek vagy sem.- Varga Mihály a múlt héten megszorításról beszélt, Kovács Béla múltját az egyik hírportál kezdte ismét feszegetni, a Norvég Alap kapcsán a nemzetközi sajtó is sokat foglalkozott hazánkkal, aztán ezeket a híreket nyilvánvalóan felhangosítja az ellenzék ■ Szegeden kívül Salgótarjánban, Szombathelyen és Miskolcon várhatók nagy csaták. és a Fidesz is a saját érdeke szerint a kampányban. Az ilyen napi politika történések mennyire befolyásolhatják egy választás kimenetelét?- A választók minimális része találkozik ezekkel és még kevesebbre hat. Egy választási döntés ennél sokkal bonyolultabb folyamat és inkább sok kicsi sokra megy alapon, lassan épül fel. Az átlagos választó politikai érzékelése ugyanis nem ennyire érzékeny, egészen szélsőséges történések képesek csak rövidtávon hatni. Az ilyen napi dolgok, vagy címlapos politikai hírek nem.- Ön a napokban arról írt a blogjában, hogy Orbán Viktort tartja a legtehetségesebb magyar politikusnak. Most azt mondja, aszimmetrikus a politikai erőtér és ez még jó darabig így is marad. Mi kellene ahhoz, hogy Orbán Viktort le lehessen váltani?- Az, hogy nagy tömegek tudjanak azonosulni olyan új szereplőkkel, akik képesek az emberek nyelvén szólni és valóságosan reflektálni a mindennapi életükre. Ma a magyar politika Orbán Viktorról szól és éppen azért, mert ő az, aki úgy képes beszélni és cselekedni, hogy a többség számára még mindig .hiteles.. .A. .politika, .természete, ugyanakkor az, hogy semmilyen siker és népszerűség nem tart örökké, a hibákból egyszer következmény lesz, a választók hangulata változik, a népszerűség elfogy és akkor az inga egy másik irányba leng ki, mert az, hogy el fog indulni egészen bizonyos. Aki megérti, hogy a politikának a választókról kell szólnia és ezt hitelesen is képes képviselni, az eredményes lehet. Mégis egyre inkább az az érzésem, hogy Orbán Viktor mai politikai ellenfelei nem fogják tudni kihasználni a politikai inga mozgását.- Elemzőként sokkal kevesebb- szer szólal meg a médiában, mint a korábbi években. Ennek mi az oka?- Talán túl sokat is szerepeltem, ezért szándékosan léptem hátrébb és lényegesen kevesebb helyen jelenek meg. A praktikus oka tehát, hogy szerintem az nem szerencsés, ha egy politikai elemző többet ír, mint olvas, és többet beszél, mint gondolkodik. Az elvi oka pedig főként az, hogy az a világ leáldozott, amikor egy elemző saját magát és a gondolatait képviselte a megszólalásaiban. Amióta a politika szereplői felismerték, hogy a nyilvánosságban minden szónak súlya van, nem bízzák a véletlenre a szerepléseiket és maguk bérelik vagy építik fel a véleményvezéreiket és azokat a médiaszereplőket, akikkel szemben konkrét elvárásokat fogalmaznak meg. Innentől kezdve, ha én beülök egy politikai megbízott mellé a stúdióba, aki előre kiszámítható, hogy mit fog mondani, az egy értelmezhetetlen helyzet, de az is az lenne, ha bármelyik oldalra leülnék, nem járnának jól velem. Más logika szerint gondolkodom és beszélek, mint a kollégáim egy része és ma már csak kevés hely van, ahol erre van igény. k
