Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

2014. OKTÓBER 5„ VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA világversenyek Sok jelentős nemzetközi viadal házigazdája lehet Magyarország. Újra napirenden az olimpiai rendezés. Ez azonban olyan, mintha egyszerre 26 világbajnokságot rendeznének egy városban. SPORTNAGYHATALOM LESZÜNK? Puskás Ferenc Stadion Várható elkészülte: 2018 Sportág: labdarúgás, valamint további húsz sportág Költség: 90-100 milliárd forint Esemény: Négy mérkőzés a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon A 2010-es évek legnagyobb, még készülő budapesti sportberuházásai Várható elkészülte: 2015 Sportág: jégkorong, úszás, vízilabda, teremsportágak Költség: 8,9 millárd forint Millenáris yelodrom Várható elkészülte: 2017 Sportág: kerékpár, torna Költség: 40 milliárd forint' Dagály Úszúkomplexum Várható elkészülte: 2016 Sportág: úszás, vízilabda, műugrás, műúszás Költség: 20 milliárd forint Esemény: 2017-es junior és a 2021-es felnőtt vizes világbajnokság TUskecsarnok Várható elkészülte: 2015 (felújítás) Sportág: sportlövészet, öttusa Költség: 700 millió forint Olimpiai evezős, és kajak-kenu pálya ___S-------------------------—i. Vá rható elkészülte: 2017-2018 Sportág: evezés, kajak-kenu Költség: 10 milliárd forint NemzeM Edzés Központ Várható elkészülte: 2015 (fejlesztés) Sportág: tenisz Költség: nem ismert Bezslk Stadion Várható elkészülte: 2015-2016 Sportág: labdarúgás Költség: 5 milliárd forint lllovszky Rudolf Stadion Várható elkészülte: 2015-2016 (felújítás) Sportág: labdarúgás Költség: 1 milliárd forint Szusza Ferenc Stadion Várható elkészülte: 2015 (felújítás) Sportág: labdarúgás Költség: 560 millió forint Hidegkúti Nándor Stadion Várható elkészülte: 2016 Sportág: labdarúgás Költség: 1 milliárd forint forrás: vr-gyűjtés * A Körcsarnok és a Nemzeti Sportcsarnok felújításána, valamint egy nemzetközi úszó- és vízilabda versenyek lebonyolítására alkalmas létesítmény költségeivel együtt. VR-GRAFIKA Újabb nagyszabású sportberuházást jelentettek be a héten a fővárosban - Borkai Zsolt, a MOB elnöke néhány napja megerősítette, az olimpiai bizottság teljes mellszélességgel támogatna egy hazai rendezést a következő évtizedben. De van ennek realitása? Egyáltalán mi kell ehhez? Dénes Tamás Röviden: sok minden. A leg­fontosabb a szándék, részben a sporttársadalomban, beleértve a sportvezetést, és állami szin­ten. Ami az első részt illeti, nyil­vánvaló az ügy támogatottsága. Borkai Zsolt szeptember első fe­lében beszélt arról, hogy ugyan még rengeteg a tennivaló, akár addig is, ameddig ténylegesen elkészíthető és leadható a pályá­zati anyag, de a szándék egyér­telmű: a magyar sport és Buda­pest 2024-ben szeretné vendégül látni a világ legjobb sportolóit. Schmitt Pál, a MOB tiszteletbeli elnöke, NOB-tag hasonlóan pozi­tívan nyilatkozott („Vannak arra mutató jelek, hogy alkalmasak lehetünk rá”), ugyanakkor fel­hívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi szervezet a legutób­bi négy alkalommal, Peking, London, Rio de Janeiro és Tokió pályázatára igent mondva, leg­alább tízmilliós városok mellett döntött. Ami jelzés, de nem fel­tétlenül igaz a 2020-as évtizedre. Az ellenben biztató, hogy mi­vel 2012 után két nem európai helyszíne lesz az ötkarikás já­tékoknak, a versenyek vissza­térhetnek „huszonnégyben” a mi kontinensünkre. A rendezé­si szándékot jövőre kell jelezni, s a NOB 2017-ben jelöli majd ki a helyszínt. Az előző mondatból következően hivatalos kandidá­lok még nincsenek, az esemény Wikipédia-oldala szerint Euró­pából az 1924-es rendezés cen­tenáriumát is ünnepelni vágyó Párizs, valamint a Bach elnök által erős jelöltnek nevezett Ró­ma, aztán Isztambul, Szentpé­tervár és nem utolsósorban Ber­lin és esetleg Hamburg (talán Koppenhágával kézenfogva, de ehhez a charta módosítására lenne szükség) érdeklődik Bu­dapest mellett. Valljuk be, talán Isztambult kivéve, amellyel állhatunk „ikszre”, a létesítményhely­zet a vélt riválisok javára szól. Ugyanakkor Budapest roham­léptekkel fejlődik. A napokban, a Corvinus egyetemen a Gya­korlati Diplomácia Társasága által szervezett kerekasztal-be- szélgetésen szóba került egy esetleges budapesti olimpia megrendezésének esélye. Nincs olyan sportember, sportvezető, akinek ne lenne szándéka erre - ezért ezt az óldalt ne is nézzük tovább. Nemesik Zsolt, a vízilab­da-szövetség főtitkára ugyanak­kor azt emlegette, hogy egyelőre még messze nem alkalmas a lé­tesítményhelyzet a rendezésre. Példaként emlegette a 2013- as nyári Universiade és az idei vívó-vb helyszínét, a jövőre vi­zes világbajnokságot rendező Kazanyt, amely szerinte körül­belül egy évtizeddel előttünk jár. Megemlítette, hogy az olim­piai rendezést úgy kell elképzel­ni, mintha egyszerre 26 világ- bajnokságot rendeznének egy városban. Dr. Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója nem rej­tette véka alá, hogy nagyon re­méli, teljesül még az életében, az életünkben a rendezési vágy. Szerinte hihetetlen lélekformá­ló ereje van az olimpiarende­zésnek, az azzal kapcsolatos közösségi élmény egy életen át elkíséri annak részeseit. Rend­kívül érdekes szempontot vi­lágított meg azt magyarázva, miért szaporodhatott meg az el­Érdekességek a készülő A PUSKÁS FERENC STADION 68 ezer férőhelyével Közép-Euró- pa legnagyobb futballstadionja lesz. A lelátók egy részénél több tízezer négyzetméteres edzőközpont jön létre, amely a vívástól a birkózáson át a csel­gáncsig több mint 20 sportágat tud kiszolgálni. A MILLENÁRIS velodrom világ- események megrendezésére is alkalmas kerékpárospálya lesz, ahol egy BMX-gyakorló- pálya, a középső részén pedig tornacsarnok kap helyet. A DAGÁLY ÚSZÓKOMPLEXUM 25 ezer négyzetméteres multi­funkcionális terében a meden­céken kívül egy kézilabdapá­lya is áll majd. Ötezerfős be­fogadóképességét a 2021-es vb-re mobillelátóval 18 000 fősre bővítik. múlt időszakban a hazai rende­zésű nagy világversenyek szá­ma. Szerinte elsősorban két ok miatt (miközben bizonyos nyu­gat-európai városok visszalép­tek, példaként említette Eind- hovent, 2012-ből): nálunk van közönség, s van adott esetben állami segítség. Természetesen a népszerűség, a közönség ér­deklődése fontos: Isztambulnak például, nem volt esélye Buda­pesttel szemben az idei póló-Eb rendezési jogáért versenyezve. A miénk, szerencsére, egy póló­őrült nemzet, a szakadó eső el­lenére kétezren voltak egy női meccsen, szemben Zágrábbal, ahol a hazaiak találkozóin kí­beruházások kapcsán A TÜSKECSARNOK a Papp Lász­ló Budapest Sportaréna, a deb­receni Főnix Csarnok, vala­mint a Veszprém Aréna után a negyedik legnagyobb fedett sportkomplexum lesz, egyben az egyetemi és főiskola sport­élet fővárosi fellegvára. A bozsik stadion esetében ki­lencezer ülőhellyel számol a klub terve. A csapatok számá­ra négy öltözőt hoznak létre, a sajtó kiszolgálására 100 négy­zetméteres mixed zone-t létesí­tenének. A HIDEGKÚTI NÁNDOR STADION ötezer férőhelyes lesz és a Sán­dor Károly Labdarúgó Akadé­miának is otthont ad. Az MTK egyébként 2020-ig összesen 6,5 milliárd forintot tervez sportlétesítményeinek fejleszté­sére fordítani. vül még a férfitorna nézettségé­vel is súlyos gondok voltak. Okos (és valljuk be, vissza­térő) felvetés a sportesemények szervezésével kapcsolatban a vulgárisán „mennyibe fáj ez ne­künk?” kérdés. Bizonyos világ- események eltartják magukat, de a többség, s ilyen volt az el­múlt időszak számos, egyébként kiválóan sikerült rendezvénye a vívó-vb-től a cselgáncs-Eb-n át a birkózó-vb-ig, állami szerepvál­lalás nélkül megoldhatatlan. Budapest az elmúlt időszak rendezéseivel, lassan, de bizto­san, kezd felkúszni az európai sportvárosok között arra a hely­re, amelyet a magyar sportolók Kitekintés a jövőbe • decemberben Magyarország és Horvátország közösen ren­dezi a női kézilabda-Eb-t. (A hazai helyszínek: Budapest, Debrecen, Győr.) • évekre Budapest a házigaz­dája a női kézilabda Final Fournak. •A főváros egyike a 2020-as pá­neurópai labdarúgó-Eb-t rende­ző 13 városnak, 2016-ban asz- talitenisz-Eb lesz itt, a tervek szerint a Tüskecsarnokban. •az ÚJ Dagály Úszókomplexum ad majd otthont a 2017-es ju­nior és a 2021-es felnőtt vizes világbajnokságnak. •GYŐRBEN rendezik három év múlva az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált. •Magyarország megpályázza a 2020-as sakkolimpia rende­zését. vívtak ki a nemzetek rangso­rában a londoni olimpián. S ez óriási lépés. De nem jelent önma­gában olimpiarendezést. Annak ellenére sem, hogy az ország, a magyar sport közben a külföl­diektől is folyamatosan kap bó­kokat. A napokban nálunk járt Claude-Louis Gallien, a Nemzet­közi Egyetemi Sportszövetség, a FISU elnöke, aki kinyilvánította (noha Magyarország visszalépett a 2019-es játékok rendezésétől, s az így az egyedüli jelentkező­nek maradt Rio de Janeiróé lett), jó esélyt lát arra, hogy hazánk 2023-ban Universiadét, 2024- ben pedig nyári olimpiát ren­dezhessen. Miközben azt nem tudni, hány országban mondta már ugyanezt, kétségtelenül el­ismerést jeleznek a szavai. Valóban: lenyűgöző a külföl­diek számára is az ország teher­bírók épességeinek határát fesze­gető, ugyanakkor több évtizedes lemaradást pótolni igyekvő létesítményfejlesztési boom. Az olimpia azonban egyelőre még távoli álom. Még ha illeszkedik is az utóbbi években észlelhető vál­tozáshoz: Közép- és Kelet-Európa végre esélyt kap a nagy sportese­mények megrendezésére. Gróf Széchenyi István, a legna­gyobb magyar azt mondta: „Mer­jünk nagyok lenni, s valóban nem olyan nehéz, de legyünk egyszersmind bölcsek is!”. Tudjunk örülni annak is, ha „csak”olyan kaliberű esemé­nyek jönnek hozzánk, mint a labdarúgó-Eb és a vizes-vb. Vagy akár egy budapesti kajak-kenu vb. Az utóbbi kettőre gondolva: nagy magyar sikerekkel. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom