Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-04 / 232. szám
2014. OKTÓBER 4., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP „Megöregedni sehol sem jó!” idősek helyzete Magyarország hat helyet rontott tavaly óta, 46. csaknem száz ország között Idén lényegesen rosszabb Idősnek lenni Magyarországon, mint tavaly KOMMENTÁR Az időseknek jobb. Még! a ksh az Idősek Világnapja alkalmából nyilvánosságra hozott megállapítása szerint Magyarországon a nyugdíj a legstabilabb jövedelem. Magyarul tehát a fiatalok jelenlegi helyzetét ismerve az idősebbeknek jobb hazánkban, mint a fiataloknak. Legalábbis abban a tekintetben, hogy a nyugdíjas biztos lehet benne, járandóságát a jövő hónapban is megkapja. szerintem ahhoz, hogy a cikkben említett Bíró Gézámé gyerekei ne gondolkodjanak abban, hogy külföldre költöznek, sok mindennek változnia kellene. s egyáltalán nem arra gondolok, amit az optimistábbak 20- 30 éven belülre, pesszimistábbak néhány éven belülre prognosztizálnak Tudniillik, hogy összeomlik a nyugdíjrendszer, s véget ér ez a stabilitás. ► Folytatás az 1. oldalról Tisztázzuk, alapvetően sehol nem jó megöregedni! Ezt mondta megkeresésünkre a korát büszkén vállaló 68 éves Bíró Gé- záné, amikor kikértük véleményét arról minderről. - Hogy itthon még az átlagnál is rosszabbul viselik a korosodást az emberek, annak szerintem egy fő oka van - mondta Bíró Gézáné. - És aki még nem az öregnek nevezhető korban van, az egy pillanatra se gondolja, hogy azért rossz megöregedni itthon, mert sok mindenre nem jut a nyugdíjból. Persze jobb volna, ha a magyar nyugdíjas is megtehetné, hogy télen-nyáron egy-egy hétre elmehetne a hegyekbe, meg a tengerhez. Meg az is jó lenne, ha nem kizárólag az ár alapján kellene élelmiszert választani a boltban. Még csak nem is az fáj, hogy nem úgy tudom anyagilag támogatni a gyerekeimet, ahogy szeretném. Számomra a legelviselhetetlenebb, hogy nem tudhatom, mikor kényszerülnek sok száz kilométerre elmenni tőlem. S ha ők kimennek külföldre - aminek a lehetőségét egyre gyakrabban emlegetik -, viszik magukkal az unokáimat is. Én meg itt maradok öregségemre egyedül? Ha csak nincs olyan szerencsém, hogy olyan egzisztenciát tudnak kialakítani külföldön, amibe én is beleférek. S elmehetek utánuk, besegítek a háztartásba, a gyerekmegőrzésbe. Az jó lenne, persze csak félig-meddig. Mert hát valljuk meg, 68 évesen már nem egyszerű máshol gyökeret verni - mondta. A HelpAge International nevű, az idősek érdekvédelmével foglalkozó, londoni székhelyű nemzetközi szervezet készítette a fent említett felmérést. Melyből tehát többek közt az is kiderül, hogy Magyarország a 46. helyen szerepel a rangsorban, a tavalyihoz képest hat helyet rontott a pozícióján. A nemzetközi szervezet az idén másodszor adta ki az idősek világnapjához kapcsolódva a Föld lakosságának elöregedésével foglalkozó The Global AgeWatch Index című jelentését. E szerint a legjobb az időskorúak helyzete Norvégia után Svédországban, Svájcban, Kanadában és Németországban. A legrosszabbul teljesítő öt ország Tanzánia, Malawi, a palesztin területek, Mozambik, valamint Afganisztán. A volt kommunista országok közül pedig Észtországban ítélték a legjobbnak az idősek helyzetét, a 20. helyen végzett, Csehország a 25., Szlovénia a 29., Lengyelország a 32., Lettország a 35., s még Románia is megelőzi a sorban hazánkat, a 41. A felmérés 13 mutatót vizsgált, köztük a várható élettartamot, a nyugdíjat, a tömegközlekedési lehetőségeket és a szegények arányát a 60 éven felüliek körében. Mindezek alapján annak, hogy hazánk a 2013- as jelentéshez képest hat hellyel esett vissza, az egyik oka, hogy a munkavállalás területén lényegesen alacsonyabb értéket ért el: az 55-64 évesek foglalkoztatottsága a régiós átlag alatti; az említett korosztály mindössze 36,9 százaléka munkavállaló. De romlott az idősbarát környezet és a biztonság területén is: a tavalyi 60. hely után idén a 65. lett. Magyarország a jövedelem biztonsága szempontjából nyújtotta a legjobb teljesítményt a 35. hely- lyel, amely azonban jelentős visz- szacsúszás a tavalyi 19. helyről. Ez a jó teljesítmény persze viszonylagos. Még akkor is, ha a KSH az Idősek Világnapja alkalmából nyilvánosságra hozott megállapítása szerint Magyar- országon a nyugdíj a legstabilabb jövedelem, ezért az idősebb korosztályt kevésbé érintik a fiatalabbakat sújtó nehézséget. Talán ezt a viszonylagos stabilitást ismerték föl azok, akikből egyre több van Somogybán is a szociális területen dolgozó szakemberek szerint. Megjelentek ugyanis a nyugdíjból letiltott jövedelmű idősek, akik korábban családtagnak vettek fel hiteleket, vagy vállaltak kezességet. S manapság már nem ritka az sem, hogy az erről szóló értesítés csak akkor érkezik meg, amikor az idős már egy ideje egy-egy szociális otthon lakója. ■ Márkus Kata Parlagfű: életre szóló kapcsolat köttetett allergia A szakember szerint utópia a teljes mentesítés, a gyom kiirthatatlan Helikoptert is bevetnek évről évre a parlagfüves területek felderítésére Barcs és Csokonyavisonta felől jött az országba Kombájnba hajtott egy személyautó Iharos közelében baleset Kombájnba hajtott egy személygépkocsi a Csurgót és Iharost összekötő út 11-es kilométerszelvényénél. A személyautóban két felnőtt és egy gyermek utazott, azonban szerencsére nem sérültek meg. A csurgói önkormányzati tűzoltók érkeztek a baleset helyszínére, ahol félpályás útlezárás volt érvényben. A hatóságok kérik az arra közlekedőket, hogy fokozott figyelemmel közelítsék meg az érintett útszakaszt!. ■ Tíz éve nem volt ilyen eredményes a vadászidény trófeák A kamara szerint az elmúlt évtized legjobb vadászati idényét zárta Somogy. Nemrég újabb kapitális gímbikát ejtettek el, ezúttal Kaszó környékén. Az elmúlt tíz évben nem fordult elő az, hogy 12 kilogramm feletti trófeából egy hónapon belül hat kerüljön terítékre. Az idei csapadékos évben azonban nagyon sok táplálékot találtak a vadak, ez kedvezett az agancsok növekedésének. A Kaszóban kilőtt vad trófeája egyébként csaknem egy kilóval nehezebb, mint a szintén ritkaságnak számító lábodi, amit néhány hete ejtettek el. A mostani értéke több mint 8 millió forint. ■ ► Folytatás az 1. oldalról A szakember szerint a probléma hosszú emberöltőkön keresztül megmarad, a parlagfű ugyanis kiirthatatlan. Pedig az agresz- szív gyom évente nagyjából 120 milliárd forintos kiesést okoz a magyar gazdaságnak, az allergiások pedig fejenként átlagban akár 30 ezer forintot is elköltenek a tünetek enyhítése érdekében.- Tíz éve hirdette meg az akkori kormány Magyarország parlagfűmentesítésének programját - mondta Tóth István mezőgazdasági szakmérnök, a megyei talaj- és növényvédelmi Igazgatóság egykori vezetője. - Igen komoly előírások születtek a parlagfű kötelező irtására, igazgatóként magam is többszázmillió- nyi bírságot írtam alá. Országosan az elmúlt évtizedben kirótt bírságok összege már meghaladta a kétmilliárd forintot. Ennek ellenére sem sikerült csökkenteni a parlagfűvel szeny- nyezett területek nagyságát. Igaz, megszűntek a nagy, egybefüggő, esetenként több hektáros táblák, s jellemzően a megművelt szántóföldekről vissza is szorult a gyom. - Ez érthető, hiszen a büntetések jellemzően a gazdálkodókra lettek kihegyezve, őket tették elsősorban felelőssé a parlagfű terjedéséért, s az ellenőrzések háromnegyede is őket vette célba - jegyezte meg Tóth István. - A növény azonban jelentősebb mennyiségben nem a kultúrnövények között, hanem különféle gyomtárA szakember szerint a parlagfűmentesítés, mint jelszó vagy program: nonszensz. - Szórtan, gyomtársulásokban mindig is itt lesz az országban - állította Tóth István. - A klíma kifejezetten kedvez a növénynek, melynek egyetlen egyede 8-9 milliárd pollent szór szét, melyek akár 100- 150 kilométerre is eljuthatnak. Ezért lehetséges, hogy az amúgy viszonylag parlagfűmentes Vasban és Nógrádban is ugyanany- nyi az allergiás, minta legrosz- szabb helyeknek számító Nyírsulásokban van jelen. Rengeteg a parlagfű a nemzeti parkokban, ám ott a védett állatok és növények miatt senki sem ellenőriz, a vizes élőhelyeken, mint a zseségben, Békésben, Zalában, Csongrádban és Somogybán. Amúgy utóbbi nem meglepő, hiszen 1923-ban itt jött be az országba a parlagfű Barcs és Csokonyavisonta között... Az egyetlen haszna a tíz évvel ezelőtti nagy nekibuzdulásnak, hogy ki lett takarítva az ország, megszűntek a nagy gyom táblák. sokkal jobb is a helyzet nálunk, mint a szomszédos Szerbiában vagy Horvátországban, ahonnét persze szintén folyamatosan hozza a szél a pollent... licl vagy a boronkai tájvédelmi körzet, ahol ugyanaz a helyzet. Az erdőkbe sem megy senki felmérni, hogy a nyiladékokban, tisztásokon, csemetekertekben, utak mentén, rakodóknál menynyi a parlagfű, így ott is vígan virágzik, s szórja a pollenét. Az önkormányzati dűlőutak mentén is nagyon ritkán irtják, ahogyan a közutaknál is csak szezonális kampányok léteznek: az autópályák mentén évente négyszer, a főutaknál háromszor kötelező kaszálni, s a vasút is csak a sínek mentén teszi ezt meg. Az elhagyott vasúti területeken viszont él-szaporodik a növény. Belterületeken is csak az utcák- | ra, s a magánházak utcafronti portáira tér ki a vizsgálat, noha a hátsó kertek hatvan-hetven százaléka parlagfüves. Ezt a jegyzőnek kellene ellenőriznie, ám itt jön a politika: tudok olyan falusi polgármesterről, aki megmondta a jegyzőjének, ha ki mer küldeni ilyen sárga csekkeket, másnap már ne menjen dolgozni... A szakmérnök szerint a legnagyobb baj, hogy a törvény és az ellenőrzések jellemzően az ötszáz négyzetméteresnél nagyobb területekre koncentrálnak, ezeket ugyanis könnyebb beazonosítani: állítása szerint Somogy nagyjából 250 ezer hektárnyi szántójából kétezret mérnek fel évente - ez csak csepp a tengerben, szakemberek szerint országosan minimálisan 350 ezer hektár parlagfővel szeny- nyezett terület lehet.- A gazdák többnyire védekeznek a parlagfű ellen, különben milliós bírságot kapnak, és a területalapú támogatásnál is számít, milyen a földjük - mondta Tóth István. ■ Vas A. CZENE ATTILA Értéket veszítünk fontosnak tartom az érték- teremtést, és nálam ebbe a kategóriába tartozik az értékek megőrzése is. Sajnos Magyarországon az ingatlanok értéke csökken. Fokozottan igaz ez Somogy megyére, hiszen az ingatlan értékét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a közelben van avagy nincs munkahely, s akad-e fizetőképes kereslet. Érhet persze egy családi ház a tulajdonos szerint akár 30 millió forintot is, ha csak a felét hajlandó kifizetni érte a vevő. Ingatlanközvetítő barátom elárulta: gyakorlatilag csak akkor sikerül az adásvétel, ha az eredetileg elképzelt árból nagyon jelentős összeget elenged a tulajdonos. És igen, ezekben az ingatlanokban van a legtöbbünknek, a szüléinknek, nagyszülőinknek a verítéke. Sokévi fizetésünk, sokévi munkánk értelme, ami évek óta veszít az értékéből. A statisztika azt mutatta meg világosan, egyértelműen, hogy Közép-kelet-Európában Magyarországon érnek jelenleg a legkevesebbet az ingatlanok. Gyötrelmes ezzel szembesülni. Igaz: időről időre felröppen egy hír, hogy megállt a rosszabbodó tendencia, sőt, az árak mintha növekedésnek indulnának, de ez abban az elég nagy sugarú körben, ahol én mozgok, nem igaz. Az egyetlen pozitív érv azok számára, akik lakást akarnak cserélni az: ha olcsón is ad el, olcsón lehet venni is. Készpénzzel könnyű válogatni: sok településen vannak olyan utcák, ahol a házak nagyobb része eladó. Az ilyenfajta konkurencia is lefelé mozgatja az árat. a helyzet majd akkor változhat jobbá, ha valóban elkezd működni a gazdaság, lesznek értéket termelő munkahelyek, növekedhetnek a fizetések. Ötvenegy éves vagyok, remélem, megérem. Megbilincselték a reszeg motorost előállították A nagyatádi rendőrök Ötvöskónyi külterületén ellenőriztek egy segéd-motorkerékpárral közlekedő 37 éves segesdi lakost csütörtökön este. Kiderült, hogy a férfit a Marcali Járásbíróság korábban már eltiltotta a vezetéstől. Megfújatták vele az alkoholszondát, ami pozitív eredményt jelzett, ezért további mintavételre előállították a nagyatádi rendőrkapitányságra. Éllene az ittas járművezetés vétsége miatt eljárást indítottak. Miután az eltiltás ideje alatt követte el az újabb kihágást, a gyorsított bírósági eljárás lefolytatásáig szabálysértési őrizetbe vették. ■ K. G. JEGYZET r
