Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-30 / 254. szám
5 2014. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD - KÜLFÖLD Döntően családon belül maradnak a vállalkozások Mindenbe belenyúlnak egészségügy Rengeteg még a kérdőjel a tervezett átalakítás körül Életpályamodell 2016-tól a közszolgálati tisztviselőknek felmérés „Nehezen szakadnak el a cégüktől a vezetők, nem nagyon akarják átadni a vezetést” - mondta lapunknak a CIB KKV és Lízing Üzletágak vezetője. Szabados Richárd szerint csak olyan tényezők tudják kirobbantani cégük éléről, mint például az életkor. A CIB Bank és a GfK Hungária Kkv Stafétabot kutatásának eredményeiből többek között az derül ki, hogy azok, akik 1 és 5 év közötti időszakban tervezik még vezetni vállalkozásukat, azok 67 százaléka az életkorára hivatkozott. Három-három százalék mondta azt, hogy sokasodtak a teendői és már nincs kapacitása a vezetésre, vagy pedig új tervei vannak, és teljesen más tevékenységbe kíván belefogni. A felmérés szerint - amelyben 600, 100 és 10 milliárd forint nettó árbevétel közötti cég vett részt - a vezetők 41 százaléka gondolkodott már el a stafétabot átadásán. Szabolcs Richárd szerint általában két év kell arra, hogy a kiszemelt utód átvehesse a vállalkozást. Ez idő alatt egyre több döntésbe kell bevonni őket, hogy végül akár a legfontosabb, például pénzügyi ügyekben is egyedül hozhassa meg a döntéseket. A CIB KKV és Lízing Üzletágak vezetője szerint azonban, még így is igen gyakori, főként a családi vállalkozásoknál, hogy az egykori cégvezető csak névlegesen adta át a stafétabotot, a háttérben maradva továbbra is részt akar venni a fontos döntésekben. A kutatás szerint a cégek 89 százalékában a családon belül marad az irányítás, 93 százalékában a jelenlegi tulajdonos-vezető jelölte ki az utódját. Akik már elgondolkodtak az utódlás kérdésén, 65 százalék (tavaly még csak 54 százalék) esetében már ki is jelölték az utódot. Á megkérdezett cégek 64 százalékánál a vezető egyben tulajdonos is. A vezetők 51 százaléka egymaga dönt a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekben, stratégiai, marketing és HR ügyekben többen engedik ki a gyeplőt a kezükből. ■ É. S. Műveseállomás. Egyelőre bizonytalan, hogy mi lesz a kezelések 89 százalékát biztosító dialízisszolgáltatókkal A háziorvosok vihetik a zászlót Magánkézben lévő egészségügyi szolgáltató a jövőben nem részesülhet közfinanszírozásban, és közkórházban sem folytatható magánellátás - így döntött a kormány. Kórházat nem zárnak be, de jelentős átalakítás lesz. Haiman Éva A magyar egészségügynek a szolidaritás a legfontosabb ismérve, ezért a kormány úgy döntött, hogy teljes egészében el kell különülnie a társadalombiztosítási alapú és a magánellátásnak. Az erre irányuló intézkedések a következő hónapokban dolgozza ki a kabinet - jelentette be Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a Napi Gazdaság konferenciáján. A döntés nem zárja ki, mondta, hogy a kormány támogassa a magán-egészségügyi beruházásokat, szolgáltatásokat. „A Nemzetgazdasági Minisztérium készül is egy olyan beruházásösztönző csomaggal, amely kedvezményeket biztosít ezen vállalkozások részére”. Az már tudható, hogy a teljes egészében magánforrásból finanszírozott szolgáltatók akár még valamiféle kedvezményeket is kaphatnak, viszont OEP-finanszírozásra semmilyen módon nem számíthatAZ államtitkár kiemelte: a kormány minden stratégiai döntést a népegészségügyi szempontoknak kíván alárendelni az egészségügyben, mert a lakosság egészségi állapota nem csak a gazdasági teljesítménytől, de a társadalmi fejlettségtől is jelentősen elmarad. Ennek érdekében új alap- ellátási törvényt alkotnak meg, amely újraszabályozza azokat az állam által az egészségügyi alapellátás keretében juttatott szolgáltatásokat, amelyeket nak. Az azonban az államtitkár szavai alapján nem egyértelmű, hogy mi lesz a többi magánszolgáltatóval, például a diagnosztikai (labor, CT/MRI) vállalkozásokkal, valamint a művesekezelések 89 százalékát biztosító dialízis-szolgáltatókkal. Az egészségbiztosító a tavalyi több mint 745 milliárdos gyógyító-megelőző kasz- szának a 24,6 százalékát magánszolgáltatókon keresztül költötte el tavaly, ez több mint 183 milliárd forint. Amit szintén tudni lehet, hogy a kormány bezárja azokat a legális kiskapukat is, amelyeken keresztül a fizetőképes betegek immár évek óta magánellátást vehettek igénybe közintézményekben. „Aki mindenkinek biztosítani kíván. Ehhez jelentős forrást is rendel - a napokban Balog Zoltán államtitkár tízmilliárdos pluszról beszélt -, és a háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok működésének alapfeltételeit az önkormányzatok, vagy ha ők nem képesek erre, az állam „mindenkinek teljes körűen” biztosítja. a betegek után kapott bevétel így kizárólag az orvos munkájának ellentételezésére szolgálhat - közölte. a tb-ellátáson felül tud, akar áldozni, annak arra továbbra is lehetősége lesz, de nem közintézményben” - mondta ki a verdiktet az államtitkár. Az olyan öszvérmegoldásokat tehát, amilyen az Uzsoki utcai Kórházban folytatott modellkísérlet, vagy a több egyetemi klinikán is évek óta meghonosított magánbeteg-ellátás, nem fogják eltűrni a jövőben. Erre enged következtetni az is, hogy újságírói kérdésre az államtitkár úgy fogalmazott: „külföldi betegeket továbbra is fogadhatnak ezeken a helyeken”. Zombor Gábor azt is jelezte: annak érdekében, hogy tiszta viszonyok legyenek az egészségügyben, komoly finanszírozási és strukturális Zombor Gábor bejelentette megújítás várható. Ez azonban sem kórházbezárást, sem restrikciót nem fog jelenteni, és nem fogják szűkíteni a szolgáltatási csomagot sem. Fenntartják, sőt, stabilizálják az ellátórendszert, ehhez, valamint „bizonyos fejlesztésekhez a források megjelennek a jövő évi költségvetésben is” - fogalmazott. Információink szerint 80 milliárd forintot kért az ágazat vezetője a kórházak adósságainak rendezéséhez, ám legfeljebb 50 milliárdot kap erre az ágazat. Az egészségügyi elvándorlás lefékezésére a kormány arról is döntött, hogy minden, Magyarországon végzett orvos beléphet a hamarosan induló központi ösztöndíj-rendszerbe. béremelés „A kormány tervei szerint 2016-tól beindul a köz- szolgálati tisztviselők életpá- lyamodellje” - közölte tegnap Kurucz Éva. A kormányszóvivő elmondta, hogy jövőre elindul a fegyveres és rendvédelmi dolgozók életpályamodellje, amelyre 44 milliárd forintot biztosít a kormány. Első ütemben 2015. júliusában átlagosan 30 százalékkal nő a fegyveres és rendvédelmi dolgozók bére. 2015-ben folytatják a pedagógusok béremelését, 2017-ig minden évben átlagosan 4-5 százalékkal nő a bérük. Az egészségügyi dolgozók béremelése negyedik éve több lépcsőben zajlik, jövőre a háziorvosi rendszer fejlesztése a kiemelt cél, erre 18,5 milliárddal többet biztosít a kormány. „jók a foglalkoztatási tendenciák Magyarországon, 22 éve nem volt példa arra, hogy tartósan 4 millió fölött legyen a foglalkoztatottak száma”- hangoztatta tegnap a szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár. Czomba Sándor szerint szinte minden régióban és korcsoportban nőtt a foglalkoztatottak száma, ami a tíz legutóbb csatlakozott uniós tagállam közül egyedül Magyarországon haladta meg a válság előtti szintet. Hangsúlyozta: a versenyszférában jött létre az új munkahelyek jelentős része. 2015. július elsejétől újabb 50 ezer ember kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban való részvételre, 2020- ig összesen 1000-1200 milliárd forintnyi uniós forrás lesz a foglalkoztatás növelésére. A KSH tegnapi adatai szerint a munkanélküliek száma 102 ezerrel, 333 ezerre csökkent a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliségi ráta 2,4 százalékponttal, 7,4 százalékra mérséklődött. A foglalkoztatottak száma megközelítette a 4 millió 182 ezret a harmadik negyedévben, a munkában állók száma 192 ezerrel nőtt (4,8 százalékos növekedés) az egy évvel korábbihoz képest. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal szerint szeptember végén 380,2 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ez 21,5 százalékos mérséklődés 2013 szeptemberéhez képest. ■ É. S. Demján: harc a tulajdonért JOGORVOSLAT A törvény rangjára emelik a lopást? Jacenyuk politikai bombája UKRAJNA A radikálisok is bekerülhetnek a kormányba A takarékszövetkezeti szektor vagyonát elvették, kisajátították. Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik - mondta tegnap Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke tegnap a Takarékossági Világnap alkalmából rendezett ünnepségen. Hozzátette, a szövetség feladata megvédeni a tulajdont. „Először minden belső jogi fórumot végigjárunk, ne mondják, hogy hazaárulók vagyunk” - közölte. Amikor ez a folyamat lezárul, akkor fordulnak a nemzetközi fórumokhoz: az unióhoz a magyar társulási szerződés megszegése, a luxembourgi bírósághoz a tulajdonjogoktól való megfosztás miatt. ■ MTI Demján Sándor akár az Európai Unióig és Luxembourgig is elmegy A parlamenti választásokon győztes párt vezetőjeként kötelességem miniszterelnökként dolgozni a jövőben is - mondta tegnap Arszenyij Jacenyuk. Az ukrán Népi Front elnöke ezután robbantotta a politikai bombát, mert bejelentette, hogy nem kíván koalícióra lépni a Petro Porosenko Blokkal, noha egy hármas szövetség tervezetét előző nap elkészítette az államfő. A programnak nevet is adtak: Stratégia-2020. Ezzel szemben Jacenyuk közölte: a Porosenko Blokk és az Ellenzéki Blokk kivételével valamennyi pártot felölelő Európai Ukrajna nevű kormánykoalíció még az idén 36 lényeges Arszenyij Jacenyuk meglepetése törvényt fogadna el. A szövetség tagja lenne a harmadik helyen végzett Önsegítés (a Ívovi polgármester politikai formációja), a volt kormányfő, Julija Ti- mosenko pártja és a szélsőségesen nacionalista Radikális Párt is. Jacenyuk szerint a radikálisoknak helyük van a szövetségben, egymillió ukrán polgár szavazott nekik bizalmat. Jacenyuk szerint nem szabad időt vesztegetni, három héten belül meg kell alakulnia az új parlamentnek és az új kormánynak. Nagy kérdés, hogy a stratégiai partnernek nevezett államfő mit szól a váratlan fordulathoz, és mennyire támogatná az ilyen felállású koalíciót. ■ MW
