Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-27 / 251. szám
2014. OKTÓBER 27., HÉTFŐ GAZDASÁG - KÜLFÖLD 7 Milliárdokba kerül az embargó károk Februárban tiltólistára kerültek cégek, azóta egymást érik az orosz tilalmak a honvédség Az embargóval sújtott zöldség-gyümölcs ágazat megsegítésére az EU125 millió eurót biztosított, de ez elégtelennek bizonyult, ezért újabb 165 millió eurós kárenyhítésről döntöttek Mindeddig becslések szerint 5,5 milliárd forint kár érte a hazai élelmiszergazdaságot az Oroszország által augusztusban bejelentett embargó miatt, jóllehet az akkori lépés csak az év eleje óta tartó gazdasági háború egyik epizódja volt. Az orosz piac nagy része már év elején befagyott, amikor Moszkva tiltólistára tett magyar hús- feldolgozókat. Braunmüller Lajos Az augusztusban bejelentett általános orosz tilalom máris több mint ötmilliárd forint kárt okozott a hazai élelmiszerágazatnak, ám a Moszkva által vezényelt embargós politika korábbra tekint vissza. A gazdasági adok-kapok még az év elején kezdődött, amikor Moszkva nemet mondott az uniós sertéshúsra és húskészítményekre azzal a hivatkozással, hogy Litvániában kimutatták a sertés- pestist. Vélhetően nem annyira a kór felbukkanása, hanem az akkor már eléggé fagyos orosz-uniós kapcsolatok ■ hatására döntött Moszkva a tilalom mellett február első napjaiban. Ez már csak azért is valószínű, mert Oroszország maga is évek óta hasztalan próbálja mentesíteni területét a sertéspestistől. A februári általános tilalom után újabb csapás volt a hazai élelmiszerágazatnak, hogy a Roszszelhoznadzor, az orosz élelmiszerhatóság magyar cégeket tett tiltólistára. A felügyelet a februári döntést követően hamarosan éppen Magyarországon kezdte meg csaknem kéttucat húsüzem, exportőr és állattartó telep ellenőrzését, a rendszeres audit részeként. Kardeván Endre, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára még optimistán azt várta az ellenőrzéstől, hogy a magyar sertéstermékek mentességet kaphatnak. Nem így történt, az orosz fél - szakértők szerint egyértelműen mondvacsinált okok miatt - tiltólistára tett 14 olyan hazai húsfeldolgozót, amelyek korábban rendszeresen szállítottak Oroszországba élelmiszert. Az igazai csapás azonban akkor érkezett, amikor Oroszország augusztus elején bejelentette: egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az EU-ból, az USA-ból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az érintett termékkör tavalyi Magyarországról Oroszországba irányuló kivitele mintegy 70 milliárd forintot tett ki. A kormányzat korábban úgy számolt, hogy a magyar gazdaság 70 millió forintot veszít naponta az embargó miatt. Ez a szám szakértők szerint is helytálló, ezért csak az augusztusi bejelentés óta hozzávetőleg 5,5 milliárd forint elmaradt bevétellel kell számolnia az élelmiszergazAz oroszok is megérzik az egyre keményebb embargót minden bizonnyal az oroszok is megsínylik. Szakértők szerint bár orosz vállalatok, és maga az állam is nagyon sokat tett az elmúlt években az élelmiszertermelésfejlesztéséért, mindez kevés lehet. Oroszország sokat fejlődött ezen a téren, ám még mindig nagyon messze van attól, hogy élelmiszerből önellátó legyen. A jelek szerint tehát rövidebb távon Oroszország húzza a rövideb- bet. Míg a valóban komoly kidaságnak. Az embargós politikának újabb fejezete is van. A Roszszelhoznadzor tájékoztatása szerint múlt keddtől a moszkvai hatóságok ideiglenes korlátozást vezettek be az EU-ból származó másodlagos marhahústermékekre, belsőségekre, az állati zsiradékokra, valamint a húsnyesedékre. A Roszszelhoznadzor azzal indokolta az intézkedést, hogy az EU tagállamaiból, köztük Magyarországról szállított állati termékekben többször kimutatták tiltott és káros anyagok jelenlétét. Szakértők ugyanakkor rámutatnak: az eséssel járó szankciók ellensúlyozására az európai termelőknek adott különböző támogatások egyelőre elegendőnek bizonyulnak, az orosz boltoból eltűnhetnek a mára megszokott minőségi termékek, és újra megjelenhetnek Moszkvában az egykori hiánygazdaság üres polcai. Nehéz azonban árazni a pszichés hatásokat: az elmúlt években viszonylagos jóléthez szokott oroszok a mostani embargónál jóval keményebb időket is táléltek már. újabb embargónak szintén politikai okai vannak. Az EU az embargóval sújtott zöldség-gyümölcs ágazat megsegítésére közösségi szinten 125 millió eurónyi forrás biztosításáról döntött szeptember elején, mivel szezonális okokból ezen ágazat termelői kerültek a legnehezebb helyzetbe a váratlan tilalom bejelentésével. Erre a keretre a lengyel termelők - némileg megalapozottan, de eltúlzott mértékben - csaptak le, később az Európai Bizottság is elismerte, hogy az első csomag elégtelennek bizonyult, ezért szeptember végén újabb 165 millió eurós kárenyhítésről döntöttek. Egy két hete megjelent földművelésügyi miniszteri rendelet pedig a korábbi állatjóléti támogatási keretet emelte fel a baromfiágazat esetében nyolcról kilencmilliárd forintra. A pluszpénzt a baromfiszektor egésze kapja, ám az egyes részösszegek úgy lettek megállapítva, hogy a víziszárnyasokat, tehát a kacsákat, libákat tartó termelők járnak igazán jól. Erre azért is szükség volt, mert a szezonális, zömmel ősszel és télen értékesített víziszárnyasokat tartó gazdáknak különösen rosszul jött az orosz embargó. hadik terv Pilóta nélküli robotrepülőgép fejlesztési program és gépkarabély modernizáció is szerepel a Magyar Növekedési Terv részét képező Hadfelszerelési Iparkorszerűsítési Tervben (HADIK Terv) - közölte a parlament honlapján a honvédelmi miniszter. Hende Csaba az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdésére közölte, hogy a terv keretében a fontosabb fejlesztési programok közül már megvalósult vagy folyamatban van a már említettek mellett a tábori vezetési és irányítási képességek kialakítása, a gépjármű beszerzési program, a Mistral Légvédelmi rakéta rendszer fejlesztése, lokátor fejlesztés, BTR modernizáció és moduláris felépítményű gépjármű fejlesztés, mobil, konténe- rizált víztisztító berendezések, valamint könnyűszerkezetes (előre gyártott elemekből ösz- szeállítható) víztisztító-művek tervezése, gyártása. Hende azt nem közölte, hogy mennyibe kerülnek a programok, melyek finanszírozását részben a tárca jóváhagyott éves büdzséje biztosította, más esetben pedig egyéb kormányzati források álltak rendelkezésre. A finanszírozásra vonatkozó pontos információkat a 2014. évi költségvetési év lezárása után, a zárszámadást követően tudják rendelkezésére bocsátani. ■ É. S. Autóhitelesek: tíz-húsz százalék járhat vissza elszámolás A jegybank elszámolási képlete híján és az eltérő lízingszerződések miatt nehéz pontos összegeket kalkulálni, mennyi járhat vissza az autóhiteleseknek, a Magyar Lízing- szövetség szerint egyelőre azt lehet mondani, hogy reálisan a kihelyezett összeg 10-20 százalékát kaphatja vissza egy-egy lízingadós. Az elszámolásban érintett szerződések száma 700 ezer körül lehet Átlagosan egy-egy szerződés esetében 2 millió forintot tett ki a finanszírozott összeg, vagyis az érintett devizahiteles, autós lízingállomány mintegy 1400 milliárd forintra rúghat. ■ MTI Tiltakoznak a termékdíj kiterjesztése ellen a vegyipari cégek kiskereskedelem Jöhet a „szappanadó” drágább lehet a dezodor és gorombán nőhet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj „Megdöbbentünk a híren, hiszen az eddigi gyakorlattal ellenétben semmiféle szakmai egyeztetés nem előzte meg az új adótörvény javaslatot” - mondta lapunknak Murányi István, a 40 tagú Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára. A múlt héten benyújtott törvényjavaslat szerint bevonják a termékdíjas körbe az „egyéb vegyipari termékeket”, így termékdíjat kellene fizetni a szappan, a sampon, a mosószer mellett minden kozmetikai szer, a dezodorok és még a lakásillato- sítók után is. A két ágazat vállalatai még a reklámadó okozta sokkból sem tértek magukhoz, hiszen az új adónem megjelenése jelentős terhet jelentett a vállalatoknak, mert nem tervezett költség fedezetét kellett előteremteniük. A tagvállalatok az elmúlt években erőteljes költségcsökkentést hajtottak végre, de a reklámadót nem hárították tovább a fogyasztókra. Ha megszavazza a T. Ház a tervezetet, és bevonják a termékdíjas körbe az említett termékeket, az újabb nem tervezett költséget jelent a vállalkozásoknak - hangsúlyozta Murányi, hozzátéve, hogy a tagvállalatok szerdán még nem tudhatták, hogy mekkora hatással lehet a tevékenységükre a termékdíj, illetve továbbra is ki tudják-e gazdálkodni annak terhét. Az sem mellékes, hogy a fogyasztói szokások átalakultak 2008 után: a napi szükségleti cikkek esetében az olcsóbb termékek felé fordultak. A luxuscikkek fogyasztása jelentősen nem csökkent, viszont azok a teljes forgalom kevesebb mint 10 százalékát teszik ki. „A környezetvédelmi termékdíjak tervezett módosítása a fogyasztást adóztatná meg. Ha az Országgyűlés megszavazza a tervezetet, a termékek drágulása várható, az pedig visszafogja a fogyasztás növekedését” - vélekedett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szerint a piaci szereplők - a termelő, a feldolgozó és a kereskedő - mozDrágább lehet a szappan is gástere annyira beszűkült, hogy nem tudják lenyelni az adót, ami óhatatlanul a fogyasztói ár emelkedéséhez vezet. Ennek kedvezőtlen hatása lehet az inflációra. Komoly gondot jelent, hogy több adóteher-növekedés is érinti a kereskedelmet. Vámos ide sorolta az intemetadó és a környezetvédelmi termékdíj tervezett ki- terjesztése mellett azt is, hogy a nemzetgazdasági miniszter tervezetében szerepel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelése is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapja szerint ma „a díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel, illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1 százaléka.” A tervezet azonban goromba emelést helyez kilátásba, ami progresz- szíven sújtaná a nagyforgalmú kereskedelmi vállalkozásokat. A jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel 0,5-50 milliárd forint közti része után csak 0,1 százalékot kellene fizetni, de a progresszív emelkedés miatt a forgalom 150-200 milliárd közti sávja után már 3 százalékot, a 250 milliárdot meghaladó, de 300 milliárdot meg nem haladó része után 5 százalékot, afölött pedig hatot kellene fizetni. Csupán ez a felügyeleti díjemelés is sokmilliárdos teher lehet a kereskedelemnek. ■ D. K.
