Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-27 / 251. szám
4 MEGYEI KORKÉP 2014. OKTÓBER 27., HÉTFŐ A nagygyűlés mutatta: Kaposvár a forradalom mellett áll október 26-27. Az 1956-os forradalom kaposvári krónikája napról napra Tantervben a vert csipke: jó gyakorlat kis iskola, nagy elismerés Balatonendréden azt keresik: hogyan lehetnek egyediek és vonzók A Szellemi Kulturális Örökség megőrzését szolgáló jó gyakorlatok nemzeti nyilvántartásába került a balatonendrédi vert csipke hagyományának oktatása a helyi általános iskolában. Fónai Imre Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága a kezdeményező, Balog Zoltán miniszter az aláíró - mutatja már a balatonendrédi iskola aulájában Késmárki Tibor- né igazgató legújabb büszkeségüket, az oklevelet, melynek hivatalos, ünnepélyes átadási ceremóniája is lesz nemsokára. - Visszaigazolása ez annak, amit 1996-ban kezdtünk el, akkor határoztuk el: egyre fogynak a faluban azok, akik még átörökíthetik az endrédi vert csipke hagyományát, ezért felvállalja ezt az iskola; azóta a helyi tanterv része - magyarázza az igazgatónő. Amerre nézünk, csipke a falakon az aulában. Tanárok, diákok munkái, hagyomány, hogy a végzős nyolcadikos lányok itt hagyják egy-egy szép csipkéjüket, ezzel folyamatosan bővül a kiállított anyag. Helyi családok is idehozzák csipkéiket, olyanok például, ahol kihaltak azok, akik még őrizték a régi öregek munkáit. így jutottak hozzá ahhoz a fotóhoz is, mely a legelső endrédi csipkeverőket örökítette meg 1908-ból; az akkori református gyülekezeti tagokat, - A tanterv mindig hagyott any- nyi szabadságot, hogy a technika órák keretében csaknem húsz éve folyamatosan oktatni tudjuk a csipkeverést a lányoknak és délutáni szakkörön is van további gyakorlási lehetőség - így Késmárki Tiborné. - 1996-ban egy nyár alatt megtanulta a tantestület a fortélyokat Késmárki Károlynétól. Jelenleg öt kolléga tudja tanítani a csipkeverést. Generációról generációra öröklődik, a felnövekvők látják ezt az elődöktől, azaz természetes számukra - az igazgató szerint emiatt is könnyen kaphatók a „mai fiatalok” arra, hogy ők is megtanulják. - Sikerélményük is akad bőven, sok helyen mutathatják be a munkáikat, Endrédre is sokan eljönnek megnézni, ez a legújabb elismerés pedig újabb ösztönzőt, lendületet ad diáknak és tanárnak egyaránt. Örökségünk, Somogyország kincse; Minősített referencia- intézmény; Ökoiskola; a kaposvári vásár nagydíja - olvassuk le sorban a falról az elismeréseket. Az endrédi vert csipkéét és az endrédi kisiskoláét. - 1996- ban még nem láttuk, hogy hová jutunk, de éreztük, hogy ebbe az irányba kell lépnünk - magyarázza Késmárki Tiborné. - Törekvő, az újra nyitott és a hagyományokat is fontosnak tartó tantestületünk volt mindig, azt kerestük, milyen lehetőségeink nyílnak, miképpen tehetünk a legtöbbet azért, hogy Balato- nendréd iskolája megmaradjon. A képviselő-testület célja is mindig egybeesett a miénkkel (hiszen jól tudjuk, a falu jövője múlik azon, hogy van-e helyben iskolája), így aztán sosem az volt a fontos, hogy tagintézmény vagyunk-e, vagy hogy éppen hogyan hívnak bennünket. A elmúlt tíz év során huszonegy nyerő pályázatot írtunk, s 68 millió forintot sikerült így elnyernünk, ami endrédi léptékkel nem kis összeg. A tanulói laptopok és interaktív táblák beszerzése terén az elsők között volt az endrédi kisiskola. Kisiskola: 120 diák tanul a falai között, és nem csak helyiek, még Siófokról is hordják Endrédre a szülők a kicsiket, az au- tista gyerekek integrált oktatáközeli halastavak megközelítésére Csipkebokor tanösvényt alakítottak ki. Az ökoprojekthez nemzetközi pályázat is kapcsolódott, műszereket kaptak, hogy mérni tudják: van értelme az energiatakarékosságnak, kimutatható a spórolás. A program görögországi zárórendezvényén az endrédi iskola képviselte Magyarországot. Minősített referenciaintézmény - hét általános iskola kapta ezt meg eddig, köztük az endrédi. Ezekben példaértékű, követendő pedagógiai folyamatok zajlanak, szolgáltató iskolának számítanak, Balatonendréden az egyik „jó gyakorlat” éppen a csipkeverés oktatása a tanrendben. Késmárki Tiborné, aki maga is az iskola falai között diákoskodott, azt hangsúlyozza: az, hogy egy iskola vállalja fel egy helyi hagyomány megőrzését, továbbadását, a cím odaítélői szerint egyedi, különleges - hungari- kum, akár a vert csipke. sának híre például messze szállt tézményt, az igazgatónő szerint nemcsak a természetes, üde zöld a településről. Hogyan tudják folyton ezt keresik és ennek kö- környezetet jelenti, hanem a di- egyedivé, vonzóvá tenni az in- szönhető az ökoiskola cím is. Ez ákok szemléletformálását is. A Jó gyakorlat. Technikaórán sajátítják el a lányok a csipkeverés tudományát a balatonendrédi általános iskolában „Világhírű csipkeverők dolgoznak Endréden” (Balatoni Kurír, 1937) a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlata lett korábban a táncházmozgalom magyar modellje és a Kassai-féle lovasíjászat. kájel endre református lelkész 1908-ban szervezte meg az első csipkeverő tanfolyamot Balatonendréden, Stöckel Vilma tanítónő szakmai irányításával. Állástalan tanítónők sajátították el itt a technikát, majd későbbi működési helyeiken továbbadták. Kájel Endre belgiumi tapasztalatai alapján felismerte az európai igényt a finom csipkeholmik iránt, egyben a falu asszonyainak is munkát tudott adni a csipkeverés tanításával. A csipketelepen később ingyen adták tovább a fortélyokat, a csipke hamar piacképes termék Ökoiskola: nemcsak a zöld környezet a fontos, a diákok szemléletformálása is lett. A környező településeken fióktelepek jöttek létre, az endrédi vette át a készterméket és forgalmazta bel-, és külföldön. A Balatoni Kurír 1937-ben azt írta: „Balatonendréden világhírű csipkeverők dolgoznak”. Az 1938-as berlini világkiállításon pillangós térítőjük nagydíjat nyert. A változások szemmel látható jelei közé tartozott, hogy számos kaposvári középület tetejéről leszedték a vörös csillagot. Délelőtt tíz óra körül a városháza is sorra került, ahol nagy tömeg volt a tanúja csillag lefűré- szelésének. A nap legjelentősebb eseményének az a többezres tüntetés bizonyult, amelyen a város lakossága kiállt a budapesti forradalom nemzeti és demokratikus célkitűzései mellett. A forradalom idején ez volt az első jelentős megmozdulás Kaposváron; ünnepi hangulat uralkodott a városban, az iskolákban is szünetelt a tanítás. „Az emberek, az üzletek, a hivatalok dolgozói az utcán voltak és vártak” - jellemezte a tüntetés előtti légkört másnap a helyi újság. A megyei pártbizottság nem is próbálta megakadályozni az eseményeket, megelégedett azzal, hogy mérsékelje a forradalmi lendületet. E célból reggeltől fogva küldötteket menesztett a nagyobb kaposvári vállalatokhoz. Megjegyzendő, hogy egyes adatok szerint néhány kaposvári üzemben már ezen a napon megalakultak az ideiglenes munkástanácsok. Az ipari üzemek munkásainak fegyelmezett felvonulása a Zrínyi Miklós Kör közreműködésével, a diákok és más polgárok csatlakozásával délben tömeggyűléssé alakult át a Petőfi téren, ahol beszédek hangzottak el (még Tóth István, a megyei pártbizottság első titkára is felszólalt), Tordy Géza és Csurka László, a Csiky Gergely Színház két fiatal művésze pedig hazafias költeményeket szavalt (Tordytól a Szózatot, Csurkától a Nemzeti dalt hallhatta a lelkes közönség). A gyűlést az egyre ismertebbé váló Kunszabó Ferenc újságíró vezette, aki utóbb úgy emlékezett, hogy az ablakokban már a felvonulás idején is fürtökben lógtak az emberek, s a házakra lyukas zászlókat tűztek ki. A résztvevők elfogadták a fővárosi és a kaposvári ifjúság forradalmi követeléseit, s öttagú küldöttséget indítottak Nagy Imre miniszterelnökhöz. A küldöttség aztán csak Érdig jutott el, ahonnan a budapesti harcok miatt visszafordult. A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottságának Elnöksége egy forró hangulatú értekezleten, amelyet délután tartottak az Arany Oroszlán gyógyszertár épületének emeleti részén, kiáltványt állított össze 16 pont címmel, bizonyítékául annak, hogy a helyi hatalom még megpróbálta kézben tartani az eseményeket. A radikális követelések (egyebek közt: függetlenség és teljes semlegesség, a szovjet csapatok azonnali kivonása, a parlament feloszlatása), valamint a „szabadsághős nemzet” és a „szent nemzeti hagyományok” emlegetése után megfogalmazták, hogy „a Hazafias Népfront legyen a népi-nemzeti egység megtestesítője”, s minden somogyi dolgozónak a népfront mellé kell állnia... Október 27-én délelőtt Nachladel István - Balogh János igazgató utasítására - a Béke Szálló (ma Dorottya) tetejéről leverte a bádogból készült vörös csillagot „én ezt a saját vállalkozásomra is tettem - emlékezett utóbb -, mert ha nem engedi levenni a csillagot, akkor is megtettem volna... A csillag levételekor tüntetés volt az utcán, és a sok nép kiabált, hogy hová is dobjam, hát pont a tető hajlatába esett. Innen, nagy taps közepette, az utcára került, ahol az emberek sokáig rugdosták a bádogcsillagot.” számos kaposvári vállalatnál ezen a napon alakult meg a munkástanács. Délután az üzemek és intézmények küldöttei a megyei pártbizottság és a Zrínyi Miklós Kör felhívására egy ideiglenes forradalmi szerv létrehozása céljából tartottak értekezletet a Pártoktatók házában (a korábbi iparosszékházban, a későbbi SMK-ban). „A terem zsúfolásig telve volt, pártvezetők, párttagok és óvások is szép számmal megjelentek” - idézte fel a történteket Szigetvári György építész. A tanácskozás rendkívül izgatott hangulatban folyt le; Kunszabó Feren- cék azzal vádolták a pártbizottságot és Martics Pál ezredest, a helyőrség parancsnokát, hogy csak a jó alkalomra várnak, és vérbe akarják fojtani a forradalmat. Tóth István, a sokáig mindenhatónak látszó kommunista párt nagy hatalmú megyei első titkára a vita során rosszul lett és összeesett. Annak ellenére, hogy a több száz fős gyűlést a heves vita után elhagyták a radikális változások hívei, megalakult a Somogy Megyei Nemzeti Tanács. A gyűlés legnagyobb eredménye azonban - Szalay István ügyvéd megfogalmazása szerint - az volt, hogy „az emberek aktivizálódtak, látták megingani a Hatalmat, és bátorságot merítettek a számonkéréshez”. közben AZ épület elé tüntetők érkeztek, akik a „Ruszkik, haza!” jelszó hangoztatása mellett a Székely Himnuszt is elénekelték. Nemsokára a küldöttgyűlést elhagyó forradalmárok is csatlakoztak hozzájuk. A főként üzemi munkásokból álló tüntetők a megyei börtönnél a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték, majd a Szabadság - a mai Berzsenyi - parkban megkísérelték ledönteni az 1945-ben emelt szovjet emlékmű obeliszkjét. Az akció nem sikerült, mert a tüntető csoportnak ehhez csak néhány tűzoltóiéira állt a rendelkezésére. (Egy év múlva mégis öt tanulót és egy asszonyt ítélt el emiatt - izgatás és a társadalmi tulajdon rongálásának vádjával - a megyei bíróság.) A tömeget végül katonasággal oszlatták szét. a kaposvári születésű harmincéves gépészmérnököt, a Pofosz későbbi megalapítóját, Fónay Jenőt is ezen a napon választották mega budapesti Széna téren harcoló felkelőcsoport helyettes parancsnokává.
