Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-22 / 247. szám
2014. OKTÓBER 21., KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Az 1,34 gyerek nagyon kevés államtitkárok Óvodába járatáshoz kötik majd a családi pótlék kifizetését ► Folytatás az 1. oldalról Czibere Károly társadalmi felzárkóztatásért feleló's államtitkár arról is beszélt: 2016-tól megszűnhet a pályázati rendszer az ágazatban, „azért, hogy kiszámíthatóbban tudjanak tervezni a szolgáltatók”. Nem tervezik a tébolyda új- ranyitását, más irányú a gondolkodás - mondta hétfőn Siófokon Czibere Károly államtitkár. Viszont - tette hozzá - a gyenge színvonalú szolgáltatásokat sem akarják fenntartani, „januártól kidobjuk a hajóból azokat, akik csak a pénzre utaznak”. Az államtitkár szerint sok ma még a visszaélés, a csalás, ezért is fontos az ellenőrzés hatékonyságának a növelése. Nagyon sok területen ugyanakkor eszményi munkavégzés zajlik, azokat tehát meg kell becsülni, akik kitartanak. Szakmai bizottságokban készítik elő az életpályamodellt a szociális területen dolgozók számára, melyet lépcsőzetesen vezetnek majd be. - Azért, hogy ne csak gesztusértéke legyen a szakmai megbecsülésnek, hanem anyagiakban is kifejezhető - így Czibere Károly. - A bérpótlék már a kormány elkötelezettségét mutatta ezen a téren. A gyermekjóléti szolgálatot erősítik, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a közpénzek hatékonyabb elköltésére. Azt a példát hozta fel erre az államtitkár, hogy a házi segítségnyújtásban olyan, aligha hatékony tevékenységekre is költik az adófizetők pénzét, mint szalmabálakötözés, hurkatöltés, metszés. ■ Az államtitkár szerint a családi adókedvezménynyel négy év alatt 800 milliárd maradt a családok zsebében A demográfiai kihívások a legnagyobb problémák közé tartoznak - erről már Novák Katalin család-és ifjúságügyekért felelős államtitkár beszélt a siófoki konferencia résztvevői előtt. Riasztó grafikonjaiból az derült ki: 1981 óta, harminc- három esztendő alatt csaknem egymillióval csökkent az ország lakossága, miközben ma egy édesanyára 1,34 gyermek jut. - Ez a termékenységi mutató ma már annyira alacsony, hogy 2,1 gyermek esetében lenne csak tartható hosszú távon a jelenlegi lakosságszám - magyarázta. - Felmerül a kérdés, érdemes-e erőfeszítéseket tennünk ennek érdekében, van-e remény? A választ egy kutatás adatai adják meg, miszerint jelentős a különbség a között, hogy egy család hány gyermeket tervez és mennyi születik végül meg. Ha a tervezett gyermekek megszületnének, az hozhatna demográfiai fordulatot. A termékenységi mutatóval hazánk az európai sor végén kullog. Novák Katalin szerint ez ma ott a legkedvezőbb, ahol az édesanya a gyereknevelés mellett munkát is tud vállalni. Megfordult tehát a trend az elmúlt tíz-tizenöt évben, hiszen korábban a déli országok áll- Boldoguljanak. A nehéz helyzetben lévő gyerekeket akarják segíteni tak a rangsor élén, ahol otthon maradtak az édesanyák a kicsik mellett. Mára viszont az északi országok vették át a vezetést, ahol jó a nappali gyermekellátás és van lehetőség az anya elhelyezkedésére. A bölcsődei hálózat fejlesztése tehát - tette hozzá az államtitkár - hazánkban is kulcsfontosságú, annak érdekében, hogy minden három év alatti gyermek édesanyja el tudjon menni dolgozni, akinek ilyen szándékai vannak. Ezt egészíti ki egyebek között a családi adó- kedvezmény (négy év alatt állítólag nyolcszáz-milliárd forint maradt így a családok zsebében, szakemberek csak azt vitatják, hogy pont a legrászo- rultabbakéban, vagy sem? - a szerző), vagy a részmunka- idős foglalkoztatás támogatása. Bevezetik a kötelező óvodáztatást három éves kortól, amit összekapcsolnak a családi pótlék folyósításával. - Amióta csak annak adunk családi pótlékot, aki iskolába járatja a gyermekét, negyven százalékkal csökkent az iskolai hiányzás - állította Novák Katalin. - Bevált tehát a módszer, ezt terjesztjük ki az óvodába járatásra is. ■ Fónai Imre ■ Ön szerint elég sűrű a szociális háló hazánkban? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Évadzáró a töröcskei tónál verseny Orsós József őrizheti egy évig a vándorserleget Új tudományos és oktatási rektorhelyettesek Élénk déli szélben kezdődött meg az idei töröcskei évadzáró verseny a hétvégén. Negyven induló sorsolt a helyekre, külön az igazolt versenyzők és az amatőr horgászok. A versenyzői kategóriában Balogh Szilveszter - 15 060 gramm fogással - győzött, a dobogón őt követte Martin Gábor, Czakó János, a negyedik Szári Zsolt, az ötödik helyen Várszegi Gábor végzett - számolt be hétfőn Hauser Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület titkára. A horgászok között Orsós József (15.690 gramm) nyert, Paksicza Zsolt ezüst érmet szerzett, a harmadik Kovács Viktor lett. A legnagyobb halat, egy 2350 grammos pontyot is Orsós József fogta. A hölgyeknél Völgyi Ferencné fogta a legtöbb - 1020 gramm - halat. A legjobb teljesítményt nyújtó Orsós József őrizheti egy évig a vándorserleget is. A verseny során a résztvevők összesen 126 090 gramm halat fogtak, amelyet mérlegelés után a tóba visszahelyeztek. ■ Harsányi Miklós ► Folytatás az 1. oldalról A Kaposvári Egyetem szenátusa legutóbbi ülésén személyi ügyeket véleményezett. A szenátus egyhangúlag támogatta az oktatási rektorhelyettesi pályázati felhívásra beérkezett egyetlen pályázatot, így 2019. június 30- ig oktatási rektorhelyettes megbízást kapott Kelemen János. Korábban ezt a posztot Kovács Zoltán töltötte be. A tudományos rektorhelyettesi pályázati felhívásra is egy pályázat érkezett, amelyet szintén egyhangúlag támogatott a szenátus. így a pályázó Németh Tamás professzor 2018. szeptember 30-ig immár önálló tudományos rektorhelyettes megbízást kapott. ■ Márkus K. JEGYZET Mindenki siófoki És, amikor sikerült végleg megoldani minden problémát, amikor tudjuk: nincs több szegény, sőt, nem csak gyakran, de már olykor éhező gyermek sem; amikor a városhatáron megállították a munkanélküliek kivándorlását, mert nincs munkanélküliség, másrész nincs értelme elmenni, hiszen a magasan képzett fiataljaink mindenképpen értelmes termelői tevékenységgel veszik ki részüket a nagy összesből; amikor eltűnnek a bűnözők az utcákról és a terekről, valamikor akkor jöhetnek az okostelefonok. Az ingyen okostelefon mindenkinek program. Akkor és csak akkor. siófok még a választási kampány hajrájában került be az ország hír-vérkeingésébe azzal, hogy a leköszönő testület megszavazta az okos város programot, melyben egy nagy ingyenes wifi-hálózaton minden siófoki (Siófok Kártya tulajdonos) ugyancsak térítés- mentesen biztosított okostelefonnal élvezheti, hogy a világ gazdagabbik feléhez tartozik. Még ha hátsója éppen kilóg abból a gatyából, ahová azt a mobilt helyezni kívánná. az igénylések hónapokkal előre megelőzik a teljesítés határait az információk szerint. Ki ne akarna otthonra még egy, harmadik, ötödik okostelefont, ha az ingyen van? Nehogy már a szomszéd kapjon, mi meg lemondjuk róla! Mindez nagyot lendít a legolcsóbb okostelefonok helyi piacán, s majd a használtüzletek telnek fel velük borítékol- hatóan. Nem csodálkoznék, ha Siófok lélekszáma a kártyaigénylések alapján gyorsan felduzzadna az ingyen telefon miatt. aztán a kampány legjobban elhíresült somogyi eszköze után jött a legmeglepőbb választási eredmény a polgármesterváltással. Magyarán a siófokiak köszönik az oko- sítást, de ennyi már untig elég lesz. A pásztorszűrtől a karikás ostorig a Szennai Skanzenben kérdések-válaszok Milyen kép él a pásztorokról? Milyenek voltak igazából, jók vagy rosszak a nyájak hajdani őrzői? A pásztoréletre születni kellett, ennek alapja az odafigyelés, a jószág szeretete, a mindenkori jelenlét. Egyebek közt ez az üzenete a Szennai Skanzen első időszaki kiállításának. A pásztor két arca című tárlat rendezői ugyanakkor azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy vajon életforma vagy hivatás volt-e a pásztor- ság, s hogy milyen emberek voltak, zsiványok, bölcsek, életvidámak vagy búsak a különböző állatokra felügyelők. Akikből az 1870-es években hétszáz körüli legeltetett Somogybán. Azóta történeti folyamatként zajlott le a pásztorvilág átalakulása, s mint Bereczki Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum megbízott igazgatója a megnyitón mondta: ezt a változást a mai eszközökkel rögzítenünk kell. - Hány arca volt a pásztornak? Sok vagy kettő? - tette föl a kérdést a megnyitón Bereczki Ibolya. - S ma milyen kép él a pásztorokról? Milyenek voltak igazából a pásztorok? Jók vagy rosszak? Hogy ezekre a kérdésekre válaszokat kaphassanak, érdemes ellátogatniuk az érdeklődőknek a Szennai Skanzen rinyakovácsi portájára. Ahol többek közt játékos formában igyekeznek a gyerekek figyelmét felhívni arra, hogy az egyes állatokra felügyelőket máshogy nevezték, s hogy nem minden pásztor juhász, de minden juhász pásztor. Látható A Zselic fővárosa. A pásztorélet szép pillanatait idézik fel a Szennai Skanzenben az első időszaki kiállításon még a kiállításon a pásztorszűr, s a pásztoreszközök, a karikás ostor, a balta, a fokos. Aranyos Sándor tagintézmény vezető, muzeológus arra hívta föl a figyelmet, hogy a kiállítást egy országos konferencia részeként nyitották meg, s hogy a Szennai Skanzen életében az 1978-as nyitást követően igazi fordulópont volt, amikor tavaly a szentendrei szabadtéri múzeumhoz került. - Szenna a Zselic fővárosa, a skanzen pedig gyémánt a fővárosban - mondta Aranyos Sándor. - A tavalyi az átmenet éve volt Szennán, s most a többi program közt megnyílt a skanzen első időszaki kiállítása. ■ Márkus Kata
