Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-16 / 242. szám

2014. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK 5 KÜLFÖLD - GAZDASÁG Több mint 80 millió kínai él napi 1 dollárnál kevesebből szegénység Még mindig több mint 80 millió kínai él napi 1 dollárnál kevesebbó'l, a ke­let-ázsiai országban az elmúlt két évben 17 millióan kerül­tek ki a mélyszegénységből - mondta el a China Daily angol nyelvű napilapnak egy vezető kormánytisztviselő. Cseng Ven-kaj, a szegénység felszámolását koordináló hiva­tal miniszterhelyettesi rangú vezetője arról beszélt, hogy az évi 2300 jüanos (megközelí­tően 91 ezer forintos) hivatalos vidéki küszöböt alapul véve az országban még 82 millió em­ber számít szegénynek. Uya- nakkor Világbank által meg­szabott szegénységi küszöb szerint, amely 1,25 dollár (302 forint) naponta, a számuk 200 millióra tehető. Ez az ország lakosságának 15 százaléka. A kormány már több program­ban igyekezett segíteni a sze­génységben élőkön. ■ MTI Újabb ebolás beteg egy texasi kórházban járvány A texasi kórház egész­ségügyi személyzetének má­sodik tagjáról derült ki, hogy ebolával fertőzött. Ő is azok között volt, akik ápolták Tho- mas Eric Duncant, aki nemrég hunyt el a dallasi kórházban. Az ápoló kedden jelentette, hogy belázasodott. Elkülönítő­be küldték Dallas presbiteri- ánus kórházába, ahol bebizo­nyosodott, hogy ebolás. A má­sik fertőzött ápolónő kedden közleményben tudatta, hogy jól van. A tavaly decemberben kirobbant újabb járványban 4447-en haltak meg. ■ CNN Mihail Hodorkovszkij (51) eltökélt szándéka, hogy kivárja, amíg megbukik a Putyin-rendszer. Aztán jöhet az ő ideje? Az amnesztiával börtönből szabadult Mihail Hodor­kovszkij dollármilliókat ál­dozna az oroszországi ellen­zék összekovácsolására. Szerdahelyi Csaba A volt orosz olajmágnás, a jó né­hány éve szétvert lukosz tulajdo­nosa nem adja fel. Mihail Hodor­kovszkij az internet segítségével és megmaradt dollármillióinak bevetésével akarja egységbe to­borozni az orosz ellenzék liberá­lis részét. A Nyitott Oroszország program egyelőre külföldön épí­ti a bázisát, de Moszkvából is ér­keztek bíztató üzenetek. A Kremlben is azonnal reagál­tak a kezdeményezésre: szükség esetén blokkolják az internetes felületet, már amennyiben azt Oroszország-ellenesnek ítélik. A parancsot adott esetben Vlagyi­mir Putyin elnök is kiadhatja, feltéve, ha nem előzik meg lel­kes beosztottjai. Elemzők most azon tanakodnak, hogy mit hoz­hatnak a következő hónapok, a szétforgácsolt és helyüket nem találó ellenzéki pártok a 2016-os parlamenti választásokra meg- izmosodhatnak-e annyira, hogy megszorongassák Puytinékat. A válasz egyelőre: nem. Nem mellékesen Hodorkovsz­kij szintén meglepően óvatosan fogalmaz, azt mondja, az idő a svájci St. Gálién tartományba, ahonnan apránként felélesztette gazdasági kapcsolatait. Bár fél éve még határozottan állította, hogy esze ágában sincs beszáll­ni a politikai csatározásokba, mostanra változott a véleménye. Ambíciói finanszírozására maradt tőkéje. A Forbes ameri­kai magazin 175 millió dollárra becsüli a vagyonát, ami egyti- zede annak a tőkének, amelyet fénykorában birtokolt. Hodorkovszkij legutóbb a Ti­me magazinnak nyilatkozva diplomatikusan kikerülte az oroszországi népszerűségét fir­tató kérdést. A Time viszont úgy látja, hogy a volt oligarcha nem lehet a „nép embere”. Az oroszoknak ugyanis egyáltalán nem szimpatikus az újgazdag társaság, amelyik a Szovjetunió szétesése után az állami vagyon privatizálásába kis pénzeket fektetve milliárdokat szedett össze. Az oligarchák elleni há­borút 2000-ben Putyin hirdette meg, az újgazdagok egy része behódolt, voltak, akik külföldre mentek, s akadtak, akik maka­csul kitartottak - mint Hodor­kovszkij. Amikor a Jukosz-főhök külföldi kapcsolatok kiépítésébe kezdett, a Kreml lecsapott. Hodorkovszkij két ítélet után tíz évet töltött munkatáborok­ban, ahol egy valamit biztos megtanult: várni tudni kell. neki és a demokratikus erők­nek dolgozik. Csak épp azt nem tudja, hogy ez két évet vagy hú­szat jelent-e. A volt mágnás va­lószínűleg politológiai és törté­nelem könyveket lapozgat (nem Oroszországban írottakat), ebből vonja le a következtetést, hogy a szerinte áldemokratikus rend­szerek bukásra vannak ítélve. Hodorkovszkij úgy látja, hogy ez Oroszországra is igaz. Ráadásul a világ egyik nagyhatalmában villámgyorsan mennek végbe a történelmi váltások, akár a Téli Palota ostromára, akár a Szov­jetunió széthullásának végstá­diumára gondolunk. Hodorkovszkij tavaly decem­berben, karácsonyi ajándékként amnesztiát kapott Vlagyimir Putyintól, s ha már a villám­gyors történéseket említettük, a szabadulása után azonnal Németországba repült, nyilván attól tartva, hogy a rendeletet visszavonhatják. Pedig nem kel­lett ettől tartania, a Kreml pon­tosan kisakkozta, hogy mit lép. Putyinnak akkor létfontosságú volt, hogy a szocsi téli olimpia előtt néhány héttel igyekezzen megnyugtatni a világot, gesztu­sokat tett, úgy állította be, hogy tud úriemberként viselkedni. Más kérdés, hogy a Nyugat nem dőlt be az amnesztiavarázs­nak, Putyin politikáját jól ismer­ték - pedig akkor még láthatá­ron sem volt az ukrajnai válság, a Krím bekebelezésével. Hodor­kovszkij mindenesetre sebté­ben csomagolt, és meg sem állt Berlinig, majd áttette székhelyét Navalnijnak szüksége van az olajpénzre Oroszországban az első szá­mú ellenzéki vezért Alekszej Na- valnijban látják. A sors fintora, hogy folyamatban lévő eljárás miatt házi őrizetben van. így is indulhatott tavaly a moszkvai főpolgármesteri posztért. Esélye persze nem volt, de így is máso­dik lett a Haladás Pártja vezető­je. Navalnij kész együttműköd­ni. Azt sem szégyellte, hogy az ellenzéki összefogáshoz kell a volt olajmágnás pénze. Alekszej Navalnij együttműködne Az orosz elnök ellenzéke hodorkovszkij Mégis politikai ringbe akar lépni a volt oligarcha HÍRSÁV Párizs: reformok növekedésösztönzésre A távolsági buszközlekedés liberalizálása, a vasárnapi munka szabályozásának ru­galmasabbá tétele, valamint az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szakmákban (közjegyzők, végrehajtók) az elhelyezkedési feltételek egyszerűsítése is szerepel abban a szerdán ismertetett törvényjavaslatban, amely- lyel a gazdasági növekedést kívánja ösztönözni a francia kormány. ■ MTI Egymás hazáját is képviselhetik a követek egymás hazáját is képvi­selhetik a német és francia nagykövetek olyan államok­ban, amelyekben mindkét ország kis létszámú nagy- követséget tart fenn - jelen­tette be a német és a francia külügyminiszter szerdán Berlinben a német kormány ülése után, amelyen első al­kalommal vett részt a francia diplomácia vezetője. ■ MTI Cseh feketegazdaság: a GDP 0,6 százaléka mintegy 24,1 milliárd koro­nával járult hozzá a fekete- gazdaság a cseh gazdaság teljesítményéhez 2012-ben, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,6 százaléka - közölte a Cseh Statisztikai Hivatal szerdán. A feketegazdaság legfontosabb részei a kábító­szer-gyártás és-kereskede­lem, a prostitúció, valamint az illegális alkohol- és do­hánykereskedelem. ■ MTI Kétmilliónál kevesebb brit munkanélküli HATÉVES MÉLYPONTRA süllyedt a brit munkanélküliségi rá­ta. Az augusztussal zárult három hónapban 154 ezerrel 1,97 millióra csökkent a be­jegyzett állástalanok száma, amely 2008 vége óta első ízben süllyedt a kétmilliós szint alá. ■ MTI Újabb kétszázötven Airbus A320 neo KÉTSZÁZÖTVEN AIRBUS A320- neo vásárlásáról írt alá szán­déknyilatkozatot a gyártó India legnagyobb belföldi légitársaságával. ■ MTI Luxusvonaton 2,4 millióért Teheránba Politikát csináltak a szerb-albán focimeccsből BOTRÁNY Tiranában hősként ünnepelték a csapatot - Elutazik a kormányfő Belgrádba? premier Először indult luxus­vonat Budapestről Teheránba. A Golden Eagle Danube Exp­ress a Nyugati pályaudvarról 70 utassal vágott neki szerdán a 7000 kilométeres, 13 napig tartó útnak Iránig. A Golden Eagle angol utazási iroda, az angol Danube Expressz és a MÁV Nosztalgia Kft. dolgoz­tak együtt. A jegyértékesítést a brit utazási iroda végezte, a jegyek 10-15 ezer dollárba (2,4 millió forintba) kerültek, az első útra minden jegy elkelt. A 13 veterán kocsiból álló sze­relvény Románián, Bulgárián át érkezik meg Törökországba, ott kompra teszik és Izmitből indul Teheránba. ■ MTI Már akkor sejteni lehetett, hogy baj lesz, amikor a labda­rúgó Európa-bajnoki selejte­zőcsoportban összesorsolták Szerbiát és Albániát. Kedden a belgrádi mérkőzésen valóban kitört a botrány. Pedig a két szövetség megállapodott, hogy vendég szurkolók se Belgrád­ba, se Tiranába nem kísérik el a csapatot, azzal nem számol­tak, hogy a VIP-páholyban ott lesz az albán miniszterelnök testvére. Olsi Rámát gyanúsít­ják azzal, hogy az első félidő 41. percében távirányítóval egy kis helikoptert vezetett a pálya fölé. A helikopter alatt Nagy-Albá- niát ábrázoló zászló lengett, és az újkori albán történelem két hősies alakjának, Isa Boljeti- nacnak és Ismail Qemalinak a képével. A szerb szurkolók őr­jöngésbe kezdtek, az albánok az öltözőbe menekültek. Az angol Martin Atkinson immár békebíróként félbeszakította, majd egy órával később lefújta a meccset 0-0-ás állásnál. Rámát negyven perces kér- dezősködés után a rendőrség szabadon engedte, tárgyi bi­zonyítékot nem találtak nála, viszont egy amerikai útlevelet igen. Rámát és a csapatot a ti­ranai repülőtéren több ezres tömeg hősként ünnepelte. A J kormányfő testvére közölte, 1 hogy hiába akarták megfélem- Albán történelmi hősök a belgrádi stadion feletti lobogón líteni őket, nem rettentek meg a lélektani nyomástól, a heli­kopteres akcióhoz pedig sem­mi köze. Albán válogatott 1967-ben játszott utoljára Belgrádban, különösebb incidens nélkül ért véget a meccs, bár az akkor még szerb tartomány, Koszovó miatt már nagy volt a feszült­ség. Koszovó 2008-ban kiáltot­ta ki függetlenségét, amelyet Belgrád soha nem ismert el (egyébként az ENSZ sem) nem úgy, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország. Edi Rama al­bán kormányfő a jövő héten Belgrádba készül. Kérdés, hogy elutazik-e. ■ Sz. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom