Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-10 / 237. szám

2014. OKTÓBER 10., PÉNTEK 7 EURÓPAI UNIÓ - KÜLFÖLD Alapvető termékek árát fagyaszthatja be az orosz kormány Ljubljanán áll Navracsics Brüsszel Módosított portfoliót kaphat a magyar biztosjelölt infláció Oroszországban be­fagyaszthatják a lakosság szempontjából alapvető ter­mékek egy részének az árát, ha tovább gyorsul az infláció - mondta Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter. A rubel gyengülésé- J nek, a Moszkva elleni nyugati szankcióknak, valamint az er­re válaszként hozott orosz élel­miszerimport-tilalom hatására szeptemberben 8 százalékra nőtt az infláció az augusztusi 7,6 százalékról. Szeptember­ben egyebek között a hús és húskészítmények 16,8 száza­lékkal kerültek többe mint egy éve, a hal és haltermékek 14,1 százalékkal, a tejtermékek pe­dig 17,7 százalékkal drágultak, míg a vaj ára 22,5 százalékkal nőtt. Az orosz ipari és kereske­delmi miniszter a Rosszijsz- kaja Gazeta című lapnak azt mondta, hogy „a kormány tarsolyában számos olyan ad­minisztratív eszköz van, ame­lyekkel meg lehet akadályozni az infláció felpörgését”. Ilyen az, hogy 90 napra be lehet fa­gyasztani termékek egy széles körének az árát. A miniszter negyven alapvető termékről tett említést, de nem nevezte meg, melyek azok. Az orosz jegybank legújabb előrejelzése szerint az idei inf­láció 8 százalék fölötti lesz, meghaladva a korábban várt 5 százalék plusz/mínusz 1,5 százalékpontot. Egy hete Elvi­ra Nabiullina jegybankelnök arról beszélt, hogy az infláció gyorsulását rövid távú hatások okozzák, ezért 2015-re tovább­ra is 5,5 százalékos pénzrom­lással számolnak. Oroszország augusztus elején egy évre vezette be az uniós élelmisze­rekkel szembeni behozatali tilalmat. ■ MTI/VG Csökkenő tartalék csökkent Oroszország arany- és devizatartaléka is, mintegy 2 milliárd dollárral az október 3-án záródott egy héten. Az orosz jegy­bank adatai szerint az arany- és devizatartalék 454,7 milliárd dol­lár volt a vizsgált időszakban. A múlt év végén az orosz arany- és devizatartalékjával nagyobb, 509,6 milliárd dollár volt. Alenka Bratusek Jean-Claude Junckerrel. A szlovén jelöltet alelnöknek szánta a bizottsági elnök, de végül visszalépésre kényszerült Ljubljana várhatóan meg szeretné tartani az Európai Bizottság alelnöki poszt­ját, így nem lesz szükség a brüsszeli portfoliók újraosz­tására, vagyis Navracsics Tibor az unió polgársági ügyek elvételével az okta­tási, kulturális és ifjúsági tárcáért felel majd. Kérdés, a szlovén kormány talál-e megfelelő jelöltet az alelnö­ki posztra. Tar Gábor Ma vagy holnap Miro Cerar szlovén kormányfő bejelenti, hogy kit jelöl EU-biztosnak, miután az előző szlovén jelölt, Alenka Bratusek exkormány- fő nem kapta meg az Európai Parlament (EP) illetékes szak- bizottságainak támogatását ah­hoz, hogy az Európai Bizottság alelnöke, az energiaunióért fe­lelős biztos lehessen. Szlovénia feltehetően meg szeretné tartani a számára ki­jelölt, nagy presztízzsel bíró alelnöki posztot, amelyből hét van a 28 tagú testületben. Ce­rar ugyan elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy Ljubl­jana képes lesz-e megőrizni ezt a posztot, azonban EP-források szerint a tisztség szlovén kéz­ben marad. Az alelnökség megőrzéséhez mindenekelőtt megfelelő rangú jelöltet kell megneveznie Ce- rarnak, hiszen a hétből hat al- elnökjelölt exkormányfő vagy -miniszter, míg a hetedik egy jelenlegi biztos. Ebből a szem­pontból nem jöhet szóba lehet­séges jelöltként Tanja Fajon, ahogy arról a szerdai brüsszeli híresztelések szóltak, amikor világossá vált, hogy Bratusek nem kapja meg az EP szakbi­zottságainak támogatását. A szocialista EP-képviselő ugyan­is nem számít fajsúlyos szerep­lőnek, miután csak 2009-ben lett politikus, előtte brüsszeli tudósító volt. Fajon esetleges jelölésével kapcsolatban merült fel az a brüsszeli pletyka, hogy ha őt nevezi meg Ljubljana, akkor Sürget az idő az eredeti menetrend sze­rint az EP október 22-én sza­vaz az új Európai Bizottság jóváhagyásáról, majd no­vember 1-jén iktatják be a testületet. Ahhoz, hogy a me­netrend ne csússzon, Je­an-Claude Juncker leendő bizottsági elnöknek az új szlovén jelöltön kívül érde­Navracsics Tibor portfolióját kapná meg, miután a magyar biztosjelölt esetében az EP-kép- viselők a kijelölt portfolió meg­változtatását kérték. Ebben az esetben brüsszeli értesülések szerint Navracsics Tibor a köz­lekedési tárcához jutna hozzá, miután az eredetileg erre a posztra kiválasztott Maros Sef- covic szlovák jelölt kapná meg az energiaunióért felelős alel­nöki tisztséget. Az alelnöki posztra két al­kalmas nevet is hírbe hozott a ljubljanai, illetve a brüsszeli sajtó. Az egyikük, Janez Po- tocnik, aki az ország EU-csat- lakozásától kezdve, 2004 óta tagja az Európai Bizottságnak. Miután harmadik mandátumát kezdené meg a brüsszeli tes­tületben, így kellő tekintéllyel rendelkezne az alelnöki poszt elnyeréséhez. Potocnik jelölése mes minimalizálnia az újabb meghallgatások számát. Eb­ből a szempontból az lenne előnyös számára, ha Navra­csics Tibor, és így automati­kusan egy másik biztosjelölt nem kapna új posztot, mivel ez esetben még két másik meghallgatást kellene meg­tartani a jövő héten. egy okból okozhat gondot, ne­vezetesen az, hogy férfi. Az EP ugyanis már hetekkel ezelőtt leszögezte: ha a nők száma nem éri el a jelenlegi biztosi kollégi­umban meglévő számot, azaz a 9 főt, akkor a képviselőtestület nem hagyja jóvá az új bizott­ságot. Az eredeti jelöltlistában pedig Bratusekkel együtt volt meg a minimális 9 fős létszám. Kérdés mennyire lesz fontos, hogy a következő jelölt is nő le­gyen. Az alelnöki poszt megtartá­sa, illetve a női kérdés szem­pontjából a legjobb választás­nak Violeta Bulc fejlesztési ügyekért felelős miniszter tűn­het, miután kormánytagként elég fajsúlyos jelöltnek számí­tana. Ellene szólhat viszont, hogy kezdő politikus. További mérlegelendő szem­pontként a párthovatartozás is szóba jöhet. Bratusek a liberális frakció jelöltjének számított, és elképzelhető, hogy az EP-frak- ciók közötti eredeti tisztség­osztást tiszteletben tartva újra liberális jelöltet kellene dele­gálnia Ljubljanának. Ebből a szempontból sem lenne meg­felelő jelölt a szociáldemokrata Fajon. Violeta Bulc azonban e kritériumnak is megfelelne, hiszen egy magát liberálisnak definiáló párt (SMC) soraiból került a miniszteri székbe. HÍRSÁV Másfél éves mélyponton a munkanélküliség Görögországban 2012 de­cembere óta legalacsonyabb szintre csökkent a munka- nélküliség júliusban. Az Elstat görög statisztikai hi­vatal csütörtöki adatközlése szerint a ráta 26,4 százalék­ra mérséklődött a júniusi 26,7 százalékról. Tavaly júliusban 27,6 százalék volt a munkanélküliség. A júliu­si görög munkanélküliség több mint a duplája az eu­róövezet ugyancsak júliusi 11,5 százalékos rátájának. ■ MTI Éves csúcson a francia külkereskedelmi hiány FRANCIAORSZÁG KÜLKERES­KEDELMI hiánya január óta a legmagasabb szintre, 5,8 milliárd euróra rúgott au­gusztusban, ami jól mutatja az export krónikus gyen­geségét és veszélybe sodor­hatja a francia kormánynak az éves egyenleg javítására vonatkozó célját. Az export értéke júliushoz képest 1,3 százalékkal esett vissza, míg az importé 0,6 százalékkal. Az első nyolc hónapban a mérleg összesen 40,3 milli­árd euró hiányt mutat. Utol­jára 2004 májusában volt pozitív a szaldó 176 millió euróval. Éves szinten pe­dig legutóbb 2002-ben zárt többlettel a külkereskedelmi mérleg. ■ MTI Ösztönzést sürgetnek a német gazdaságkutatók A lassuló világgazdasági növekedés és a viszony­lag gyenge németországi belső kereslet tükrében a stagnálás elkerülése érde­kében a német kormánynak a gazdasági növekedést támogató intézkedéseket kellene hoznia elsősorban a beruházások ösztönzésé­vel - derül ki a vezető német gazdasági kutatóintézetek közös 2014 őszi jelentéséből. A német gazdaság az idén 1,3 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal nő majd a kutatóintézetek közös 2014 őszi előrejelzése szerint. Az intézetek fél évvel ezelőtt az idei évre még 1,9 százalékos, 2015-re pedig 2,0 százalékos német GDP-növekedést jelez­tek előre. ■ MTI Kivár a kamatemeléssel a Fed USA Nyolc éve nem volt ilyen jó a munkanélküliségi adat Két éve nem látott szinten az olaj ára A heti új munkanélküliek szá­ma a negyedik egymást követő héten is 300 ezer alatt maradt az Egyesült Államokban a mun­kaügyi tárca tegnapi jelentése szerint, amire 2006 óta nem volt példa. Egy hét alatt 287 ezren kértek munkanélküli segélyt, 21 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban; vagy­is az amerikai gazdaság erős. A Federal Reserve azonban egyelőre nem fog kamatot emel­ni, hiába süllyedt 5,9 százalékra a munkanélküliségi ráta szep­temberben, amire a válság kitö­rése óta nem volt példa. A múlt havi ülésen a jegybankárok at­tól tartottak, hogy az amerikai dollár erősödése visszavetheti az exportot, és a globális gazda­sági növekedés lassulása sem kedvez a szerdán kiadott jegy­zőkönyv szerint. Néhány döntéshozó az erős dollár inflációcsökkentő ha­tására is felhívta a figyelmet, mindez pedig azt jelzi, hogy a Fed a teljes foglalkoztatás eléré­se mellett (5,2-5,6 százalékos munkanélküliség) a 2 százalé­kos inflációs céljára is figyel. A munkanélküliségi adatok alapján fél éven belül emelked­hetne a kamat, az inflációs cél elérésére azonban hosszú ideig tartó támogató monetáris politi­kára van szükség, vagyis minél későbbi és lassú ütemű kamat­emelésre. ■ H. ]. Janet Yellen, a Fed elnöke bizakodó a munkaerőpiac kapcsán brent Kilencven dollár alá esett a Brent nyersolaj ára a londoni kereskedésben, ilyen alacsony ára utoljára 2012 júniusában volt az energiahordozónak. Az áresés annak ellenére folya­matos, hogy több olajkitermelő területen harcok dúlnak. A je­lenséget a globális gazdasági teljesítmény. lassulásával ma­gyarázzák, miközben a kínálat nagy: az Egyesült Államokban kitermelt palaolaj mellett az el­múlt hónapban jelentősen nőtt az OPEC-országok és Orosz­ország kibocsátása is. A világ legnagyobb exportőrének szá­mító Szaúd-Arábia novemberi teljesítésre 2008 óta a legala­csonyabb árat számolja fel. Jelentősen csökkentették olajár-előrejelzéseiket londoni pénzügyi elemzők a globális kereslet gyors ütemű vissza­esésére, az erős dollárra és a líbiai kitermelés váratlan felfu­tására hivatkozva. A City egyik legnagyobb befektetési bank­csoportja, a Barclays - amely rendszeres olajpiaci prognózi­sokat is összeállít - csütörtökön ismertetett, felülvizsgált előre­jelzése szerint az idei negyedik negyedévben 93 dolláros, 2015 egészében 96 dolláros hordón­kénti átlagárat vár a globális alaptípusnak tekintett Brent olajra. A ház erre a két időszak­ra eddig 106, illetve 107 dollá­ros Brent-átlagot jósolt. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom