Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
2014-10-09 / 236. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2014. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK Nemzeti jelkép emlékeztet a hősökre Barcson Hatáskörtánc: mi a megye most? eszköztár Intézményes eszköztelenségtől egészen a területfejlesztés' küszöbéig történelem I. világháborús emlékművet kaptak a barcsiak. A felújított köztéri alkotás körül megszépült az egész tér, közösségi funkciót kapott. A pálfalvai téren a város hőseire emlékeztek.- A magatartás a magam, tartása szóból ered, és mi, magyarok sokat szenvedtünk emiatt - mondta ünnepi köszöntőjében Jakó Gergely, a megyei közgyűlés alelnöke. - Jó emlékezni a hősökre, van példa az utókor előtt, ami büszkeséggel tölthet el minket. Az emlékmű tetején egy turul madár áll: a magyarok mitologikus állata. Születése visz- szanyúlik a történelem előtti magyar múltba. A turul az isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe.- Büszkén emlékezzünk azokra a honfitársainkra, akik értünk mentek csatatérre - fogalmazta meg Karvalics Ottó polgármester. - Most Barcs hőseire emlékezünk, ezért is kellett visszakerülnie a turulnak a helyére. Felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök levelét. Műsort adtak az Arany János Általános Iskola diákjai. ■ Jeki Gabriella Felavatták a hősök emlékművét Huszonöt év után átszabták a megyéket. Már nem intézményfenntartók, de pénz híján még nem területfejlesztők. De hogy látták belülről e viharos ciklust a jelölőszervezetek? Balassa Tamás Gelencsér Attila országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés leköszönő elnöke szerint a megyék számára átmeneti volt a most záruló ön- kormányzati ciklus. Mint kérdésünkre elmondta, bár vannak, akik a megyék kiüresedéseként értékelik a hatás- és feladatkörök változását, ő azonban ezt másként látja. - Nyolc éves elnöki tevékenységemet úgy kezdtem, hogy a megyék vajmi kevés befolyással voltak a tényleges gaz- _ dasági folyamatokra, a lehetősé-J geik jószerével kimerültek az in- | tézmények fenntartásában, a pi- J acorientált szakképzés megte- I remtésében. Ezek fontos feladatok, de csak igen közvetett a hatásuk a munkahelyek számára, a vállalkozási környezetre - mondta. - Huszonöt év eszközte- lenség után két évvel ezelőtt valódi eszközöket kaptunk althoz, hogy itt helyben legyen mozgásterünk a változtatásra. Ez egybecseng a várakozásokkal is, mert amikor megkérdeztem az embereket, mit várnak el a megyétől, miben segítse őket, akkor ezeket a válaszokat kaptam az első helyen, és csak sokadikként említették az intézményeket. Az elmúlt két év, jegyezte meg a politikus, az érdemben nem módosítható uniós intézményrendszer miatt jobbára valóban mo- nitoringgal és tervezéssel telt, de egyiket sem becsülné le. Az előző ciklus számos elvarratlan szálat hagyott maga mögött, amit kezelniük kellett, mondta, hozzátéve, a tervezésnél pedig nincs fontosabb. Gelencsér Attila elmondta azt is, nagy eredményként értékeli, hogy amíg nyolc éve a megye a legtöbb mutató alapján az utolsók között volt az országos rangsorban, ma nincs szégyenkeznivalónk. A béremelkedés mértékében, bár van honnan felkapaszkodni, az elsők között vagyunk, az álláskeresési ráta is hasonlóan kedvezően alakul, és az előző ciklusban lehívott uniós A megyék szerepét másként ítélik meg a jelölőszervezetek, de valamennyien sikeres megyében gondolkodnak források szintje alapján is az elitklubba került Somogy, mondta a Fidesz-KDNP képviselője. Kevésbé megértő az elmúlt négy év változásait, és az ebből adódó átmeneti jelleget illetően a megyei közgyűlés korábbi elnöke. Gyenesei István (Somogyért Egyesület) szerint a ciklust nem lehet az előzményekből és a következményekből kiragadva értékelni. - A ciklus közepére hat év alatt csaknem meghúszszoro- zódott a megyei önkormányzat adóssága - mondta. - A megyei közgyűlés többségét adó szervezetek ekkor, menekülve a valóban kezelhetetlen, hatalmas teher alól, erényként állították be a mutatványt. Sugárzó arccal asz- szisztáltak ahhoz, hogy az adósságátvállalásért cserébe az állam tulajdonába adják a somogyi emberek több száz év alatt létrehozott, és az adósság mértékénél jóval nagyobb értékű vagyonát. Annak az államnak adták, amely nyakig benne volt az eladósítás folyamatában. Ezután már csak papíron maradt feladat- és hatásköre a megyei ön- kormányzatnak, pénz, paripa és fegyver nélkül árnyékává lett korábbi önmagának. Ha akkor lehúzzuk a rolót, senki észre sem vette volna. Gyenesei István elmondta: a mai napig ígéretek maradtak az erős területfejlesztési hatáskörök és a hozzá rendelt milliárdok. Mindeközben, tette hozzá, a képviselő-testületben kialakult az összefogást ellehetetlenítő bizalmatlanság, mindennapossá vált az arrogancia, a görcsös önigazolás külvilág számára is félrevezető látszata. - A Somogyért Egyesület mint a megye egyik meghatározó támogatottságú szervezete érdekelt az őszintébb és együttműködőbb légkör megteremtésében és működtetésében. Ebben partnerei leszünk mindegyik helyi politikai erőnek' - mondta. Hasonlóképpen jelentős időt, 24 évet töltött el a közgyűlésben Feigli Ferenc (MSZP), volt barcsi polgármester, aki néhány évig a dél-dunántúli fejlesztési tanács elnökeként is dolgozott. Ő a gyökerektől vezette végig a megyék feladatkörváltozását és a következményeket.- A rendszerváltás utáni kormányzat fontos pillérnek tartotta az önkormányzatiságot, ezért a mindenkori kormányzatoktól pénzügyileg is igyekezett függetleníteni: gondoskodott a saját bevételek lehetőségéről - mondta Feigli Ferenc. - Megkapták a megyék a nagy kulturális, egészségügyi, szociális és közoktatási intézményeket, és az első ciklusban a dologi automatizmus is működött, tehát nemcsak a bérhez, hanem a működtetéshez is kaptak magától értetődően forrást. Később ez megszűnt, és végül már a bérekre sem futott. Az intézmények esetében a városokkal együttműködve kiváló eredményeket lehetett elérni, a Kapo- si Mór Oktató Kórház fejlesztése példaértékű, és minden ciklusban az összes politikai erő mindent megtett ezért. Kellett persze hozzá Répa Imre professzor energikus és együttműködő hozzáállása, az egészségügyi szolgáltatásban világszínvonalat képviselő víziója. Feigli Ferenc úgy látja, a megyék megváltozott feladatrendszerében nagyon sok a bizonytalanság, a megválaszolatlan kérdés. - Nem látom, hogy a fejlesztési pénzekkel miként fog gazdálkodni a megye. A fejlesztési ügynökségek komoly szak- apparátussal segítették a döntéseket és a döntések előkészítését, ma a megyei közgyűlésben tizenhat, jó értelemben vett laikus ül. Hogy működik majd a megyei fejlesztés? Kell-e hét régió? Hogyan jut el a sokat említett kis- és középvállalkozásokhoz a forrás? Lesz-e a vissza nem térítendő támogatás? Akamak-e, tudnak-e hitelre fejleszteni mégoly alacsony kamatszint mellett is cégek? Az MSZP politikusa úgy látja, a megyébe érkező forrás előtt sem kell földre borulni: 2007- 2013 között 75 milliárd volt Somogy pénze a régiós 205 milli- árdból, most szerinte 40-50 milliárd érkezhet helyi döntésekkel elkölthetően. Ez akárhogy is, kevesebb, mint ami korábban volt, és igaz ez az országosan lehívható keretösszegre is, emelte ki. Ander Balázs (Jobbik Magyar- országért Mozgalom) tavasz óta a Parlament képviselője, addig a megyei közgyűlés munkájában vett részt. Mint mondta, pártja ellenezte a megyék feladatkörének megváltoztatását, de amióta ez eldőlt, igyekezett e keretek között segíteni a testületet. Az intézményfenntartó megyéhez korábban rendelt 40, később 16 tagú közgyűlést túlzásnak nevezte, a működtetést szerinte egy hu- mánszakember-gárda is el tudta volna végezni. A ciklus második, területfejlesztési tervezéssel eltöltött felét értékesnek tartja, mert a megyei önkormányzat területfejlesztési szakemberei kiváló anyagokat tettek le az asztalra. Szerinte aranybánya volt ezekből dolgozni. Olyan témákkal foglalkozhattak, demográfiai kérdésekkel például, amelyekkel évtizedek óta érdemben senki. - A megyék új feladatköre szépen hangzik, de még senki sem tudja, valójában mi lesz belőle - mondta Ander Balázs. - A kormánypártok végig kampá- nyolják Somogyot az 52 milliárdos megyei forrás ígéretével, de azt is látni kell, hogy óriási a szakadék az összeg és a megfogalmazott igények között. Gyakorlatilag áthidalhatatlan. Somogynak különösképpen a déli térségei olyan lepusztulási pályára kerültek, itt-ott harmadik világbeli képet mutatva, amin mégoly erős megyei területfejlesztési jogosítványok sem lesznek képesek egyhamar változtatni. Naivnak kell lenni ahhoz, hogy bárki is megváltást várjon a terület- fejlesztő megyétől önmagában, mert ehhez az országos politika odafigyelése is kell. Bár Isten adja, hogy a várakozások minél inkább beteljesüljenek. Tarr Lajos életműve Somogyország kincse Szavak helyett színek, formák beszélnek valódi integráció Inspiráló zenére közösen alkottak épek és akadályozottsággal élők Tarr Lajos életműve Örökségünk, Somogyország kincse címet kapott, az erről szóló tanúsítványt szerdán Siófokon adta át Jakó Gergely, a megyei közgyűlés alelnöke. A festőművész 2005-ben, halála előtt egy évvel azt mondta lapunknak: „Törekiről, erről a valaha volt faluról, ami ma már Siófok városrésze, mindent elmondanak a képeim; a halastótól, a nádasról, a még háborítatlan madár- és vadvilágról. Megváltás volt, amikor - 1971-ben, ekkor kapott ugyanis tanítói állást a feleségem az akkor még létező töreki kisiskolában - odaköltözhettem a városból. Vagy százötven olyan képet festettem, amit a Fekete Istvánhoz fűződő barátság ihletett. Somogyaszalói születésű vagyok, onnan tíz kilométer Göl- le, az író szülőfaluja, ahová gyakran hazalátogatott. Gyermekkoromban már természetimádó, természetjáró voltam, diákéveim során pedig különös módon érdeklődtem a képzőművészet mellett a természettudomány iránt is.” Tarr Lajos természet iránti rajongása a neves íróval kötött ismeretség után mélyült el igazán. Az akvarellista művei Siófok töreki városrészében láthatók. ■ F. I. ► Folytatás az 1. oldalról A képekhez az inspiráló zenét a katolikus iskola diákjai és tanárai szolgáltatták, s az alkotó folyamatba bekapcsolódtak az alapítvány diákjai mellé az egyetem gyógypedagógia szakos hallgatói is. A végeredmény aztán tíz olyan alkotás lett, melyen olyasmit közöltek a sérült fiatalok színekkel és formákkal, amit szóban aligha tudtak volna kifejezni. Sándor Ildikó, az alapítvány titkára a megnyitón köszönetét mondott Torma Jánosnak, a város népjóléti bizottsága elnökének a támogatásért, és Podráczky Judit dékánnak azért, hogy helyet Alkotók örömtánca. Sikert arattak a munkáik a Kaposvári Egyetemen biztosítottak az egyetemen a kiállításnak. Mindketten csodának nevezték a szerdán a Színek, Hangok, Hangulatok címmel nyílt kiállítás anyagát, s Podráczky Judit hozzátette: az alapítvány Gyöngyfa napköziotthonában folyó munka több, mint a napi tennivaló elvégzése, az a szívvel-lé- lekkel végzett munka. - Ez a kiállítás is bizonyítja - mondta -, ha integrációról van szó, akkor az élményszerű találkozásoknak van értelme. Hiszen ezek a képek is szemléletesen tárják elénk, csak látszólag vagyunk különbözőek, mindannyiunknak ugyanúgy álmaink, vágyaink vannak, amiket igyekszünk megvalósítani. ■ Márkus Kata
