Somogyi Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

2014-10-08 / 235. szám

2014. OKTÓBER 8., SZERDA MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 5 Visszatértek gyökereikhez életmód A Kincsesház gazdái másokkal is megosztják értékeiket Krisztina népművészeti kiállítóhelyén mára a Kárpát-medence valamennyi jellegzetes motívuma látható. Idén minden korábbinál többen keresték fel. Megújultak már a térségi gyógyító intézmények korszerűbben Az elmúlt he­tekben, hónapokban a térség­ben számos településen fordí­tottak kisebb-nagyobb összeget a háziorvosi rendelők felújítá­sára, rendbetételére. Kétségte­lenül az épületekre ráfért már a korszerűsítés, hiszen zömmel az 1960-as,1970-es években épültek, s azóta csupán kisebb javításokat végeztek rajtuk. A legtöbb helységben az elsőd­leges cél az volt, hogy az eddi­ginél energiatakarékosabban működtethessék az intézmé­nyeket, s az is, hogy komfor­tosabb körülmények között fo­gadhassák ezentúl a betegeket. Átlagosan harminc-hatvan­millió forintot fordítottak az épületek szigetelésére, a nyílászárók cseréjére, illetve a tetőszerkezetek felújítására. Ahol lehetőség nyílt rá, ott nap­elemeket is felszereltek a lé­tesítményekre, vagy korszerű kazánokra cserélték ki a régi berendezéseket. Sok helyen egyébként a külső megújulást belső korszerűsítés is követte, azaz új bútorokat, berendezé­seket, továbbá új orvosi műsze­reket vásároltak. A legutóbb Párádon avattak fogorvosi rendelőt és védőnői szolgálatot, Pétervásárán, Parádsasváron, Bodonyban, Mátraderecskén pedig a háziorvosi rendelők szépültek meg. Jó hírnek számít a pétervá- sárai járásban élőknek az is, hogy a térség meghatározó gyógyító intézménye, a Pa- rádfürdői Állami Kórház is megújult, több mint 300 millió forintból. ■ Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/556-4250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Pétervásárai kistérségi oldalunk legkö­zelebb november 6-án jelenik meg. „Nincs szebb élet a mienk­nél ” - ez a felirat olvasható Bodony egyik szépen fel­újított parasztházának ka­puján. A tulajdonosokkal be­szélgetve el is hisszük nekik a kijelentést. Barta Katalin A hatszáz lelkes észak-hevesi faluban, Bodonyban egymást érik a szebbnél szebb paraszt­házak. A késő őszi napsütésben a romosabb épületek is ragyog­nak, ám amelyeket mostaná­ban újítottak fel, azok egyene­sen gyönyörűek. A faluban szá­mos irigylésre méltó porta van, de közülük is az egyik legszebb a Dózsa György út 4. alatti, ahol egy fiatal pár, Gál Krisztina és Gábora Ede „vert tanyát” jó pár esztendeje. Szeptember végén az ámbi- tuson még javában pompáznak a muskátlik, ám a háznak alig van olyan szeglete, ahonnan ne mosolyogna ránk egy-egy ked­ves népi motívum. Gábora Ede örömmel mutatja meg a birto­kot, ahol mintaszerűen gazdál­kodik. Kecskéket nevel. A jól tartott állatok gondoskodnak a háztartásban szükséges tejről, sajtról, amit nekünk is alkal­munk volt megkóstolni. Ede a házban is körbevezet. Többször megfordultunk már a szimpa­tikus pár portáján, ám mindig akad új látnivaló. Az elmúlt időszakban rendezték be a há­lónak használt tiszta szobát, ahol minden berendezési tárgy és kiegészítő elődeink hagyo­mányaira, gazdag tárgyi kul­túrájára emlékeztet. Egy másik szobában viseletek, használati tárgyak sorakoznak. Kíváncsiak vagyunk a fele­ség, Krisztina külön birodal­mára, a melléképületben ki­alakított tájházra is. Miközben átballagunk oda, nyomunkban lelkesén ugrándozik Burkus kutya, a „Gábora birodalom” hűséges öreg őrzője. Krisztina évekkel ezelőtt ha­tározta el, hogy „felgyűjti” vala­mennyi magyar tájegység mo­tívumkincsét, s azt csempéken örökíti meg. Mára teljes a gyűj­temény, ami számos, elődeink­től örökölt használati tárggyal gazdagodott. Nem véletlen, hogy a Klncsesház híre pillana­tok alatt elterjedt a környéken. Az erre járó turisták, kirándu­ló családok kedvelt úti céljává vált a Gábora-porta. Nemcsak azért, mert rengeteg a látni­való, hanem azért is, mert a látogatók előtt minden nyitva áll. Bátran körülnézhetnek a pár által lakott házban is, ahol mindenki rábukkan valami ötletes lakberendezési tippre, de a takarékos fűtési rendszer kialakításához is kaphatnak tanácsokat a gazdától. A kalota­szegi származású Ede informa­tikusként arról is gondoskodik, hogy az interneten is egyre töb­ben találjanak rá Bodonyra és az Itteni látnivalókra. Krisztina és Ede pontosan tudták, hogy mit szeretné­nek, amikor megvették a régi parasztházat és hozzáláttak annak felújításhoz. Igaz, több évig tartott, amíg minden a helyére került, de megérte. Az veszi körül őket, amit szeret­nek, amit fontosnak tartanak. Ráadásul azzal foglalkoznak, ami igaz és emberi, és aminek szerintük értelme van. Tudván, hogy Bodony pici, elöregedett zsákfalu, az em­berben felmerül, nem unatkoz­nak-e néha itt.- Soha nem éltünk ilyen tel­jes életet - állítják. - Ha 36 órás lenne egy nap, az is ke­vés lenne. Gazdálkodunk, jut időnk arra is, hogy tanuljunk az itteni idősebb emberektől. Ede a portát gondozza, ellátja az állatokat, kaszál, barkácsol, Kriszti kertet művel, vezeti a háztartást és a saját múzeu­mát gondozza, gyarapítja. Az egykori nyári konyhában ki­alakítottak egy műhelyt és egy állandó népművészeti ki­állítást, amelyben az általa gyűjtött népi motívumok sora­koznak. Ezt örömmel mutatják meg minden érdeklődőnek. Első alkalommal adományoztak díszpolgári címet Recsk képviselői elismerés A képviselő-testület a közelmúltban határozott a Recsk Díszpolgára cím alapítá­sáról. Elsőként, idén, dr. Vasas László Mihály főorvos kapta a posztumusz díszpolgári címet, a Recsk szolgálatában szerzett érdemei elismeréseként, élet­művéért. Az átadóünnepségen - ahol özvegye vette át a kitün­tetést - Pócs István polgármes­ter méltatta a munkásságát. Dr. Vasas László Mihály 1941. május 23-án született Mónosbélen. Az egri Dobó István Gimnázium elvégzése után szerzett orvosi diplomát, majd - a kötelező kórházi gya­korlat után - 1966. szeptember ■ Vasas doktor nagy tudósa, intelligenciája, sajátos humora szerény­séggel párosult. 17-én kezdte el körzeti orvosi munkáját Recsken. Előbb köz- alkalmazottként, majd vállal­kozó háziorvosként végezte gyógyító munkáját. Az ipari munkások által la­kott vidékre jellemző nehéz körülmények között a napi gyógyító tevékenységén túl - hétközi orvosi ügyelet hiányá­ban - 36 éven át állt állandó készenlétben a körzet betegei számára. Nagy szerepet vállalt a recski székhelyű központi orvosi ügyelet megszervezé­sében, aminek 2002-től aktív tagja volt nyugállományba vo­nulásáig. Az egészségügyi alapel­látásban végzett munkáján túl 1990-től 12 éven át ön- kormányzati képviselőként tevékenyen vett részt a község fejlesztésében. A helyhatóság kezdeményezésére munkája elismeréseként 2007. június 29-én az egészségügyi minisz­ter díszoklevele kitüntetésben részesült. 2009-ben orvosi pályafutása 43. évében vonult nyugdíjba. Szakmai pályafutá­sát végig becsületes, céltudatos munka jellemezte. Nagy tudá­sa, intelligenciája, sajátos hu­mora szerénységgel párosult. 2011. október 30-án távo­zott az élők sorából. A recski lakosok hálával tartoznak a gyógyító munkájáért, közéleti tevékenységéért. Önzetlensége, munkaszeretete, hivatástudata példa mindannyiuk számára. ■ Azoknak, „akik a szépet is magyaréi szeretik” A KIS TÁJHÁZBAN a Kárpát-me- dence számos területéről össze­gyűjtött népművészeti motívu­mok láthatók. Külön érdekes­ség, hogy Krisztina minden da­rabot maga rajzolt, festett le, horgolt vagy hímezett ki. A célja az, hogy megismertesse népmű­vészetünk páratlanul gazdag motívumvilágának kicsiny ré­szét, amit sajnos már egyre ke­vesebb helyen lehet „élőben” megtalálni. Tervei között szere­pel a kiállítási anyag bővítése, a pásztordíszítések és az ehhez kapcsolódó betyárvilág bemuta­tása. Kós Károly szavait idézve: szeretettel várja múzeumába mindazon látogatókat, „akik a szépet is magyarúl szeretik”. Sírokban megújult a körzeti bölcsőde és a művelődési ház is fejlesztés A legkisebbek és a legidősebbek is szép őszi ajándékot kaptak a településen a búcsúzó önkormányzati vezetéstől Sírokban egymást érték az el­múlt időszakban az ünnepek. Sok újdonságnak örvendezhet­tek az itt élők: megépült a köz­ség központjában az új ABC, szeptember utolsó napjaiban át­adtak két fontos önkormányzati intézményt, a megújult bölcső­dét és a művelődési házat. Lakatos István polgármester­től megtudtuk, a bölcsőde ener­getikai korszerűsítésére - hom­lokzati szigetelés, tetőcsere, nyílászárók cseréje, napelemes rendszer kiépítése, akadály- mentesítés - közel 40 millió forintot fordíthattak. A csoport- szobákba új bútorokat szerez­tek be. A beruházás eredmé­A megújult bölcsőde hét település kicsinyeit szolgálja nyeként az épület karbantar­tási és üzemeltetési költségei jelentősen csökkennek, ennek köszönhetően a gyermekek és az itt dolgozók is jobb körülmé­nyek között tölthetik napjaikat. A fenti munkálatokkal párhu­zamosan megújult a művelődé­si ház is. Itt szintén az volt a cél, hogy az eddiginél jóval takaré­kosabban működjön az intéz­mény. A szigetelési munkálato­kon kívül fűtéskorszerűsítést is végeztek, valamint kívül-belül rendbe tették a komplexumot, s új bútorokat, berendezéseket is vásároltak. A két intézmény ün­nepélyes átadására szeptember A művelődési ház avatóünnepségén az óvodások is felléptek 26-án került sor. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom