Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-26 / 225. szám

2014. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK ■■■■■■■■■■■■■hhhhhih BELFÖLD - KÜLFÖLD Nem kell félnünk az inflációtól prognózis Forintesés nélkül csökken az államadósság, így viszont baj lehet Terv alatti költségvetési hiányt és csökkenő állam- adósságot prognosztizál az MNB friss előrejelzésében. A forintot azonban már nem aranyból verik, mint Mátyás idejében, így az árfolyamvál­tozást figyelembe véve már rosszabb lehet a helyzet. Hornyák József „Ne próbáljunk semmi olyat, ami a közösség hasznával és ér­dekével ellentétes.” Ezt mondta Mátyás király a Magyar Nem­zeti Bank frissen kiadott inf­lációs jelentése szerint. A 15. században a király döntéseit még nem segítették átfogó gaz­dasági előrejelzések, Matolcsy György MNB-elnök - és a mo­netáris tanács - viszont köny- nyebb helyzetben van. Az inflációs jelentésből ki­derül, hogy a jövő év második negyedévében már negatív le­het a reálkamat, ha az MNB - ígéretével összhangban - 2015 végéig fent kívánja tartani a 2,1 százalékos irányadó rátát. Az infláció fokozatosan emelkedik a jelenlegi nulla százalék körü­li szintről - amit most elsősor­ban a rezsicsökkentés tart ala­csonyan -, és a jövő év végére éri el a jegybank 3 százalékos célját. Középtávon sem kell az infláció jelentős emelkedésétől tartani, mert egész Európában eltűnt a pénzromlás. Az MNB szerint a deviza­hitelesek megmentése jövőre közel 1 százalékkal növelheti a fogyasztást és 0,2-0,3 szá­zalékkal a GDP-t. A jegyben azonban ezzel együtt is 2,4 százalékos növekedést jelez előre 2015-re (három hónappal ezelőtt 2,5-öt vártak), mert az exportpiacaink bővülése nem lesz túl acélos. Mátyás királyt állította példaként friss elemzésében a Magyar Nemzeti Bank. A király képe díszíti az ezerforintost is A munkaerőpiacon azonban továbbra sem várható áttörés. A munkanélküliségi ráta a következő évben 8 százalék körül alakulhat, amit a ver­senyszféra mellett a közmun­kaprogramok további felfutása is segít. Jelentős béremelésre sem lehet számítani, ami ab­ból is fakad, hogy alacsony az infláció. Az alacsony inflációs környezetben az emberek sem számítanak a pénzromlás fel­pörgésére. A lakosság infláci­ós várakozása nyáron tovább csökkent, és olyan alacsony inflációs múlttal rendelkező országok szintjére mérséklő­dött, mint Csehország vagy Lengyelország. Az idei évben és jövőre is a GDP 3 százaléka alatt maradhat a költségvetési hiány. Ha nem kezd el költekezni a kormány, akkor idén a 2,9 százalékos hi­ánycélnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb is ehet a deficit, 2015-ben ennél is kedvezőbb, 2,6 százalékos hiányt jósol az MNB. Ezt elsősorban az adóbe­vételek kedvező alakulása és a gazdaság növekedése segíti elő, vagyis nem kellenek olyan adóemelések, mint amilyenre Mátyás királynak volt szüksé­ge: az idei évben a GDP 0,7, a következő évben pedig 0,2 szá­zaléka a költségvetési politika keresletösztönző hatása. Az MNB azzal számol, hogy az államadósság folyamatosan csökken, de ezt a tavaly év vé­gi árfolyamon kalkulálták. Szerintük a 2013-as 79,4 szá­zalékos GDP-arányos adósság az idei év végére 78,4 száza­lékra csökkenhet, vagyis az Alaptörvénybe foglalt adós­ságszabálynak megfelelünk. A baj csak az, hogy Brüsz- szelben figyelnek a forint ár­folyamára. Mostanában nem aranyból verik a forintot, úgy­hogy ha gyengül a hazai fize­Mátyás sok pénzt szedett be MÁTYÁS URALKODÁSÁNAK kezdetekor a kincstár éves bevétele alig haladta meg a 110-120 ezer forintot - de­rült ki az MNB inflációs je­lentéséből. Az adókivetések után 630 ezer forint körül volt a bevétele, míg leggaz­dagabb években pedig 900 ezerből gazdálkodhatott. A második és harmadik Or­bán-kormánynak sem kell szégyenkeznie: idén is jól alakulnak az adóbevételek, és a várhatóan felpörgő fo­gyasztás jövőre is segíti az államkasszát. És a külön­adók miatt vannak olyan szektorok, amelyek a többi­nél nagyobb mértékben já­rulhatnak hozzá a bevéte­lekhez. tőeszköz a bankközi piacon, akkor a devizaadósság miatt magasabb államadósságot mu­tatnak ki, ha erősödik, akkor pedig alacsonyabbat. Tavaly év végén még alig több mint 295 forintba került az euró, most viszont 310 forintot kell adni érte. Mivel tíz egységnyi forintesés 1,1 százalékpont­tal emelni az adósságot, így Brüsszelben nem kapna dicsé­retet Magyarország, hiszen a maastrichti szabályok szerint nem csökkenne a mutató a mostani árfolyamon. Sőt, akár újra elgondolkodhatnak a túl- zottdeficit-eljárás elindításán. A devizaadósság részaránya azonban folyamatosan mérsék­lődik: a 2011-es 50 százalék fe­letti szintről a tavalyi évre 42 százalékra csökkent. Idén 37 százalék alá kerül, jövőre pe­dig kismértékben tovább mér­séklődhet, vagyis az adóssá­got egyre kevésbé befolyásolja majd a forint árfolyama. 7 BCITKB Pénzbüntetéssel fenyegetik Athént A VESZÉLYES HULLADÉKOK nem megfelelő kezelése miatt ismét az Európai Bíró­ság elé utalta Görögországot az Európai Bizottság, amely ezúttal már azt is kéri a bí- ráktól, hogy szabjanak ki 15 millió eurós bírságot és napi mintegy 73 ezer eu­rós büntetést mindaddig, míg Athén eleget nem tesz uniós kötelezettségeinek. Az évek óta húzódó ügy­ben a bíróság már egyszer már elmarasztalta Athént. Brüsszel azt kifogásolja, hogy Görögország számos veszélyes hulladéknak mi­nősülő anyagot, így például az autóroncsokat és a belő­lük származó anyagokat a hagyományos hulladékkal együtt kezeli, és tervet sem volt hajlandó kidolgozni ezek elkülönítésére. ■ MTI EKB: Scháublénak fenntartásai vannak a német pénzügyminiszter nyilvánosan hangot adott kétségeinek azzal kapcsolat­ban, hogy az Európai Köz­ponti Bank (EKB) nagysza­bású felvásárlásokat tervez a pénzügyi válság egyik kiváltó okaként számon tartott pénzügyi termék, az eszközfedezetű értékpa­pír (ABS) piacán. Wolfgang Scháuble hangsúlyozta, hogy az ABS-ek ügyében fokozott körültekintéssel kell eljárni, egyben azt is megerősítette: ellenzi, hogy beruházásokat finan­szírozzanak az euróövezet mentőalapjából, az 500 milliárd eurós ESM-ből. Német politikustól szokat­lan az EKB tevékenységé­nek nyilvános kommentár­ja. Az EKB augusztusban jelentette be, hogy ABS-vá- sárlási programot indít ok­tóberben. ■ MTI A hét képe Nicolas Maduro venezuelai elnök ellen tüntettek a héten New Yorkban. A tiltakozást az ENSZ éves közgyűlésének idejére szervezték, ahol első ízben szólal fel a 2013-ban, Hugó Chávez halála után megválasztott Maduro. Caracas szeretne az ENSZ Biztonsági Tanácsának válasz­tott tagjai közé kerülni, amihez a világszervezet tagországai kétharmadának támogatása szükséges. Előzőleg 2006-ban próbálkozott ezzel az ország, ám akkor Chávez ellenséges kiállása nem győzte meg a plénumot. A karizmatikus elnök halála óta a világ legnagyobb kőolajkincsével rendelkező ország még mélyebb süllyedt a válságban. Az infláció meghaladja a 60 százalékot - az élelmiszerek ára éves szinten duplájára emel­kedett augusztusban -, az országnak gondot jelent a hatmilliárd dolláros államadósság-törlesztés. Eközben a helyi deviza gyengülése miatt az ország dollármilliárdokkal tartozik magáncégeknek is. Készült az Europress támogatásával HIRDETÉS www.agro.basf.hu/go/carambaturbo | www.repcesz.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom