Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-19 / 219. szám

2014. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Egyre igazságtalanabb, ahogy élnek gyermekek világa Aggasztóan negatív trendek érvényesülnek egy német alapítvány szerint idehaza ► Folytatás az 1. oldalról A szociológus szerint már 45- 47 (!) százalékban beszélhetünk gyerekszegénységró'l hazánk­ban. - Ez pedig egyértelműen az újraelosztás mikéntjének az eredménye - mondta Szabó János. - A válság kezdetéhez képest az összes ráfordítás 30 százalékát vonták ki a szociális ágazatból, s irányították a magasabb jövedel­műek felé. Ez természetesen az­zal jár, hogy egyre nagyobb ará­nyú a leszakadás. Azt is tudjuk, hogy általánosságban a szegé­nyebb családokban születik több gyerek. A családi pótlék a 2008- as szinten van, az adójóváírást pont az a réteg nem tudja igény­be venni, aki segélyből él, vagy közmunkában foglalkoztatják. Szabó János szerint míg itthon folyamatosan elvonások sújtot­ták a jóléti újraelosztást, addig számos országban, így például Csehországban is évi 4-5 száza­lékot hozzátettek. - Ha ez nálunk is így lett volna - mondta -, akkor legalább a válság előtti szinten lehetnénk. A szakma jól látja a problémákat, kérdés, hogy a poli­Merre visz az út? Mára már nyilvánvaló, hogy egyre szélesebb rétegnek a leszakadás felé. Csehországban, Szlovéniában más az irány A Dél-Dunántúlon negyvennyolcán százmillió forint felett adóztak, 3,3 milliárd a csúcsjövedelem Pénz pénzt fial - tartja a mondás. S akiknek jól megy, egyre hivalkodóbban mutatják meg ezt a jólétet tika mekkora mozgásteret enged a számukra. A gyerekek és fiatalkorúak 43 százalékát fenyegeti a szegény­ség és a társadalmi kirekesztés hazánkban, ennél rosszabb hely­zetet csak Bulgáriában tártak fel a Bertelsmann Alapítvány felmé­résében. Magyarországgal kap­csolatban a kutatási jelentésben kiemelték, hogy az igazságossá­gi index értéke a 2008-as 5,07- ről 2011-ig 4,79-re, 2014-ig pedig 4,44-re gyengült. Jelenleg az EU egészét tekintve a gyerekek és fi­atalkorúak 28 százaléka él a sze­génység vagy a társadalmi kire­kesztés fenyegetettségében, ám tény, hogy itt is jelentős a növeke­dés: 2009-ben még 26,1 százalé­kot regisztráltak. Kiemelkedően jó a helyzet a korai képzésre for­dított beruházások területén ha­zánkban, ennek alapján hazánk a 2. helyen áll, csak Dánia előzi meg. A gazdasági teljesítmény ugyan fontos feltétele a társadal­mi igazságosságnak, de nem ga­rantálja annak megvalósulását. Példul Csehország, Szlovénia és Észtország gazdasági teljesítmé­nye uniós összevetésben közepes szintű, ám a társadalmi igazsá­gosság mégis átlagon felüli mér­tékű náluk. ■ Márkus Kata régiónkban 48 magánszemély vallott 100 millió forint feletti jöve­delmet, a top-jövedelem 3,3 milli­árd forint volt tavaly - derült ki szerdán a Nemzeti Adó- és Vámhi­vatal legfrissebb összegzéséből. A dél-dunántúli régióban az előző évhez hasonlóan több mint 340 ezer személyijövedelemadQ-beval- lást nyújtottak be, melynek 42 százaléka Baranyából, 33 száza­léka Somogybái, 25 százaléka Tol­nából érkezett a bevallások elkészítése során leggyakrabban a családi kedvez­ményt, a lakáshitel és a súlyos fogyatékos adókedvezményt vet­ték igénybe az adózók A szóvivő közleményében arra is felhívta a figyelmet a Dél-Dunántúlon 75 ezren igényeltek vissza adót, ösz- szesen 2,9 milliárd forintot Egy főre 38 452forint visszaigényelt személyi jövedelemadó jutott. a régióban 10 adózó vallott 100 millió forint feletti összevont jöve­delmet A legmagasabb bevallott összevont jövedelem 3,3 milliárd forint volt. Különadózó jövedelmet bevallók közül 38 érte el a 100 millió forintot a legmagasabb jö­vedelem 1,4 milliárd forint volt - derült ki a NAV tájékoztatójából. Megtudtuk: Somogybán négyen vallottak be 100 millió forint feletti összevont jövedelmet 100 millió­nál magasabb különadózó jöve­delmet 15-en, a legnagyobb össze­vont jövedelem 399 millió forint volt míg a legnagyobb bevallott különadózó jövedelem egymilli- árd-492 millió forint volt (Szakem­berek szerint ez osztalékból vagy ingatlan-értékesítésből is szár­mazhat) Keszthelyi László, a Ma­gyar Számviteli Szakemberek Egyesületének somogyi alelnöke - a tendenciát elemezve - rámuta­tott: térségünkben tovább nyílik a jövedelmi olló. - A gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények pedig a mindennapi megélhetés költségeit egyre neKezebben te­remtik elő - folytatta. - Néhány te­hetős nagyvállalkozó érhette el az átlaghoz képest kiugróan magas összevont jövedelmeket KESZTHELYI SZERINT a meZŐgCLZ­daságés egyes nagykereskedelmi tevékenységből származhattak a kiemelkedő összegek Úgy látja: a folyamat várhatóan az elkövetke­ző időszakban tovább tart, noha örvendetes lenne, ha a középosz­tály anyagilag megerősödne. Ak­kor ugyanis a jövedelmi olló szű­külhetne, s ez közvetlenül, illetve közvetve hozzájárulhatna a gaz­dasági megerősödéséhez. - Eh­hez azonban szükség van a munkahelyteremtésre valamint a kis- és középvállalkozói szektor, illetve a családi vállalkozások hatékony támogatására - hang­súlyozta az elnök. Hozzátette: a jövedelmi viszonyokban azon­ban ekkor sem várható rövid tá­von gyors javulás. A somogyi átlagkeresetek az országos me­zőnyalsó harmadában találha­tóak, jelents eltérés figyelhető mega fejlettebb régiókhoz ké­pest. Harsányi Miklós Magyarország a huszonötödik a felmérésben a szegénység, az oktatás-képzés, a munkaerő-pia­ci helyzet, az egészségi állapot, a nemzedékek közötti igazságos­ság és a diszkrimináció-mentes­ség mentén, összesen 35 kritéri­um alapján vizsgálták a társadal­mi igazságosságot. Ennek alap­ján képezték az úgynevezett igaz­ságossági indexet ta. index értéke alapján összeállí­tott rangsort Svédország vezeti, a második helyen Finnország áll, a harmadik Dánia. Akelet-kö- zép-európai térségből Csehország szerepelt a legjobban, az 5. helyre került. Az index értéke alapján uniós összevetésben erős a társa­dalmi igazságosság Szlovéniában (9. hely) és Észtországban is (10. hely). A térségi országok többsége azonban az uniós átlag alatt telje­sít. Magyarország a 25. helyen áll, utána Bulgária, Románia és Görögország következik Ellenzékben okosak a jobb- És baloldali szakem­berek egyaránt tudják, hogy mit kellene tenni, mégsem az törté­nik Mert nem arról van szó, hogy miként lesz jobb Magyarország­nak Az úgy tűnik, hogy a han­goztatott jelszavak ellenére senkit nem érdekel. Az emberben gyanú ébred: csak az érdekli az intézke- dőket, hogy hogyan tudják egy gombnyomással irányítani a több mint egymillió gyereket, a kétmil­lió szülőt és a 150 ezer pedagó­gust Nem érdekesek a szakmai érvek csak a hatalom koncentrá­ciója. Ellenzékben minden párt tudja, hogy az oktatásra érdemes pénzt költeni, mert ez a gazdaság hosszú távú érdeke, de ha kor­mányra kerülnek ezt a pártok elfelejtik Ne legyenek kétségeink a Fideszben is vannak sokan, akik elborzadva nézik az oktatás­ban történő eseményeket... és vi­szont a baloldalon is sokan cent­ralizálnák az oktatást Ezekben a nagyrendszerekben valódi, üd­vös, a nemzetet felemelő változás csak akkor következhet be, ha a pártok kiveszik a csatározások terepéről -és a hatalmi és propa­gandaszférából - az iskolaügyet" (Részlet az Alattvalók iskolája című, Vekerdy Tamással 2012- ben készült interjúból) Hálaadás a megújult épületekért Inkén reformátusok Adakozással és önkéntes munkával is segítettek az egyháztagok Hálát adtak Istennek egyházi épületeik megújulásáért a reformátusok Inkén Közmunkások segítenek Kadarkúton csatorna Víznyelőket akar­nak építeni még szeptember­ben a kadarkúti Pipacs utcá­ban, az önkormányzat ezzel akarja orvosolni a problémát. - A felgyülemlett csapadék elve­zetését kívánjuk ezzel a mód­szerrel megoldani - közölte Karsai József, Kadarkút pol­gármestere. - A munkálatokra várhatóan közel 500 ezer forin­tot fordítunk, s 4-5 helyi köz­munkás is részt vesz az építke­zésben. Fontos feladatról van szó, mivel ha egy kiadós zápor után nem folyik el a felgyü­lemlett jelentősebb mennyisé­gű víz, a házak alá folyhat. Az építkezéssel ezt kívánják meg­akadályozni. ■Harsányi M. ünnep Ökumenikus közösség­ben és a testvérfelekezetek ve­zetőinek a jelenlétében adtak há­lát Istennek egyházi épületeik megújulásáért a reformátusok Inkén. Az ünnepi istentisztele­ten igét hirdetett Steinbach Jó­zsef püspök, imádságot mondott Köntös László dunántúli főjegy­ző és Bellái Zoltán püspöki főta­nácsos. Hatalmas dolgot cseleke­dett velünk az Úr! - mondta ör­vendező szívvel Zajzon Istvánná helyi lelkész, majd beszámolt ar­ról, hogy kívül-belül megszépült a templom, kerítést építettek kö­ré, a torony megvilágítása (nap­elemmel) is elkészült és a paróki­át is rendbetették. A munkálatok költségeihez pályázatokon több mint 27 millió forintot nyer­tek, de az egyházközség tagjai is élen jártak az adakozásban és az önkéntes munkában. Kö­szöntötte az ünneplő gyüleke­zetei Huszár Pál egyházkerüle­ti főgondnok, Nagy Csaba somo­gyi esperes és Szászfalvi László országgyűlési képviselő. Öku­menikus 'énekkar iá szolgált, míg a gyerekek énekkel-verssel készültek. ■ G. A. Javult a víz minősége Imremajorban magas bórtartalom Évtize­des probléma oldódott meg Balatonfenyves-Imremajor- ban. Az önkormányzat 81 millió forintot meghaladó tá­mogatást nyert ivóvízhálózat kiépítésére. A településrészen eddig kutakból biztosították az ivóvizet, s a beruházást az tette szükségessé, hogy a kút- ból nyert víznek túlságosan magas a bértartalma. A veze­ték kiépítésével az itt élő száz­hatvan ember életszínvonala ezzel jelentősen javult, ugyan­is évek óta csak lajtos kocsi­ból jutottak iható vízhez. A beruházás az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásá­val valósulhatott meg. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom