Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-13 / 214. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2014. SZEPTEMBER 13., SZOMBAT Nemzeti ereklye helyett kollektív amnézia új világtalanság Ügynökök és besúgók, végjáték és nyitány 1956 szabadságharcos emlékezetében Gyarmati György: 1956 emlékezete ma „össznemzeti elfojtás" Gyarmati György Magyarország politika- és társadalomtörténetét kutatja Miért nem lett Októberből, Magyarország huszadik századi történelmének legki­emelkedőbb, heroikus nem­zeti teljesítményéből má­sodik Március? Miért nem lépett ötvenhat emlékezete negyvennyolc nyomdokába? Nagy Imre „újratemetése” után huszonöt évvel e kérdés egyre aktuálisabb. Balassa Tamás Gyarmati György törté­nész-egyetemi tanár kapos­vári előadása erre is választ adott, egy fontos rendszervál­tó nap, 1989. június 16. tük­rében. E napon a Hősök terén egymást érték a civil ruhás rendőrök és a beépített ügynö­kök, akik attól váltak gyanús­sá, hogy miután sokan voltak, gyakran köszöngettek egy­másnak a kétszázezresre be­csült tömegben. De a diktatú­ra nevetségessége ekkor még nem volt magától értetődő.- Kaposvári aktualitása is van az előadásnak: Nagy Imre. - Ki gondolt másra, mint a tör­ténelmi időkben kommunis­tából demokratává érett már­tír miniszterelnökre, amikor Bertalan Péter történész-po­litológus felvezette Gyarma­ti György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltá­ra (ÁBTL) főigazgatójának elő­adását a Mad-Day konferencia- termében. Király Béla, Buda­pest '56-os katonai parancsno­ka, a Nemzetőrség megszerve­zője lehetett a másik jó válasz: az öt éve elhunyt politikus­nak, hadtörténésznek szintén Kaposvár megbecsült büszke­ségének kell lennie. Huszonöt év telt el a több mint négy évtizedes, dicstelen diktatúra csöndes kimúlása óta. A katarzis azonban elma­radt, a szabadság eufóriája fáj­dalmasan rövid életűnek bizo­nyult. Az élet adós maradt a jó­vátétellel, ami az élettől gyak­ran kitelik, de hogy az ország is adós maradt a szembené­zéssel, nehezebben emészt­hető. Akkor és ott, június 16- án megfordult a magyarokkal a világ, de nem egyértelműen fordult jó irányba. Az '56-os bátor mozdulás elérte ugyan a célját, mert ma nem állomá­soznak hazánkban megszál­lók, de kiderült, a szabadság nem minden. A kiábrándult­ság kézzel fogható. És mintha a nemzet millióinak szomorú nyomorúságáért, a szűk ural­kodó elit sorozatos leszereplé- seiért 1956 volna a felelős, e vi­lágra szóló történelmi tett nem került a méltó helyére az em­berek szívében. Az „ellenforradalom” év ele­ji „népfelkeléssé” átkeresztelé­se sokkal világosabban jelezte a honi szocialista világvégét, mint az újabb keletű „társa­dalmi szerződés”. Nem a múlt foglalkoztatta az embereket, s még csak nem is az, hogy az új világban mi lesz. Sokkal in­kább az került szóba, hogy ad­dig mi lesz. Az viszont aligha merült fel bárkiben is, hogy negyedszázadnál is hosszabb lesz ez az „addig”, mondta elő­adásában ezzel összefüggés­ben Gyarmati György. Az egyetemi tanár számba vette, hogy Nagy Imre és már­tírtársainak az újratemetése milyen reflexeket indított el a hatalom állambiztonsági szol­gálataiban. Negyedmillióra becsülhető a pártállami rend­szerben ügynökként tevékeny­kedők száma, két évvel ez­előtti állapot szerint mintegy négyezer azonosítását segítet­te elő az ÁBTL, és négyszáz kö­rüli név került a széles nyilvá­nosság elé, mondta Gyarmati A kollaboráció és az ügynök­kérdés tudományos kutatása című konferencián 2012-ben. A Hősök terét a kegyeleti szer­tartás napján soha nem látott mozgósítás jellemezte.- A mai napig elszörnyül- ködhetünk, hogy milyen poli­hisztor titkosszolgálatok mű­ködtek akkoriban, ahol nem voltak jelen, azt nem is tekint­hettük Magyarország területé­nek - mondta. történész, egyetemi tanár. Miskolcon született 1951-ben, a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen szerzett diplo­mát. 1980-ban doktorált ugyanitt. Dolgozott az MTA Az ellenzéki pártok az újra­temetés napjára, nagyszámú jelenlévő esetén a kormány le­mondását követelő tömegde­monstrációt fontolgattak, míg a kormány kegyeleti rendez­vényt tartott kívánatosnak, s erre hajlottak a hozzátartozók is. Az állambiztonsági szer­Történettudományi Intézeté­ben, az ELTE-n és a pécsi JPTE-n. 1997 óta a történettu­domány kandidátusa, 2001- ben habilitált a Pécsi Tudo­mányegyetemen. Fő kutatási té­vék értelemszerűen szintén az utóbbi verziót üdvözölték. In­tézkedési terveik lényege: a le­hető legszélesebb körű infor­mációszerzés, az állami veze­tés tájékoztatása és a kegyele­ti forgatókönyv erősítése. Ami nem ezt célozza, azt „beépülés­sel, bomlasztással - eltéríte­Állambiztonság: 60 millió oldal egymillió emberről gyarmati György megbízatásá­nak a megújítását az ÁBTL élén egyhangúlag támogatta 2010- ben az Országgyűlés nemzetbiz­tonsági bizottsága. A régi-új fő­igazgató akkor kiemelte: elsőd­leges fontosságúnak tartja az állampolgári információs kár­pótlás folytatását. Az ÁBTL hat­vanmillió oldalnyi iratából erre akkor lesz lehetőség, ha minél több személyről szóló adatot ösz- szegyűjtenek, azonosítanak. megemlítette: mintegy egymil­lió emberről van információ­juk, ez a későbbiekben húsz százalékkal bővülhet a feldol­gozás, illetve a további iratok átvétele során. Adatbázisukat 140 témacsoportban, hatszáz altémában rendszerezik, ezzel lehet majd megteremteni az egyéni és a társadalmi infor­mációs kárpótlást, illetve a tu­dományos kutatást. MEGÍTÉLÉSE SZERINT„Ű politi­kai diskurzustól minél távolabb kell tartani az ÁBTL-t”. 2010-ig 1400 kutatói tevékenységet szol­gáltak ki, mindössze egyszer utasítottak vissza kérelmet, szintén egyszer fordult elő, hogy nem találtak iratanyagot. Addig 650 ezer fénymásolatot adtak ki a kutatóknak. rülete Magyarország politika- és társadalomtörténete a 20. század második felében. 2003 óta az Állambiztonsági Szolgá­latok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója. ni, korlátozni, akadályozni, ”, szólt az államszocialista ukáz. A Belügyminisztérium e cél­ra felállított Állambíztonsági Operatív Bizottsága mindhá­rom csoportfőnökség számá­ra előírta, válasszanak ki olyan hálóza­ti személyeket, akiken keresz­tül a kül- és belpolitikai han­gulat a kívánatos irányba be­folyásolható. Feladatul kap­ták, hogy hangoztassák az ország vezetésének jó szándé­kát, pozitív irányú intézkedé­seit. „Ezért nem lenne jó az, hogy a szélsőséges erők júni­us 16-án, vagy október 23-án kiprovokáljanak egy vissza­rendeződést”, vélték. A hatal­máért reszkető kormány ope­ratív bizottsága újabb, május 22-i ülésén már azt nyugtáz­ta, hogy Király Béla és Kopá­csi Sándor budapesti rendőr- főkapitány „gyúrása” siker­rel kecsegtet, azok maguké­vá tették a kegyeleti jelleg el­sődlegességét.” Azért, hogy ez így is ma­radjon, a karhatalom soha nem látott összevonással ké­szült. A belügyi és a katonai erők mellett a határőrség és a munkásőrség is jelentős moz­gósítási feladatokat kapott. A másfélszázas létszámot meg­haladó ügynöklégió mellett mintegy félezer civil részt­vevőnek álcázott belügyi hi­vatásos fürkészte a teret. Együtt kétszer annyian vol­tak, mint a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottság (TIB) és az MDF karszalagos rendé- szei. Rajuk kívül 1400 tiszt­ás tiszthelyettes növendék, 368 közbiztonsági rendőr, a határőrezred és a honvédség három-három százada mel­lett 1500 munkásőr volt ké­szültségben. Csak a főváros­ban ez 3800 fegyverest-mun- dérost jelentett. Gyarmati György szerint az 56-os forradalom emlékezete a közgondolkodásban nem­hogy nem patinásodott „nem­zeti ereklye” hungarikum- má, hanem (idézte Mérei Fe­rencet) „össznemzeti elfojtás” rejtezett-gomolygott tovább kollektív amnéziaként. A tár­sadalmi sokaságot sokkal in­kább foglalkoztatja a minden­napok szükségben élése vagy éppen nincstelensége, s ebből a perspektívából „a múlt lehet bármily dicsőséges, kívül ke­rül a köznapi horizonton”. Árvízi védekezés Balatoniellén, beázott pincék megyeszerte áradat Rengeteg helyre riasztották a tűzoltókat. A következő napokban is esőzéseket jósol a meteorológiai szolgálat ■# Kétségbeesetten fordult szer­kesztőségünkhöz egy 72 éves hölgy, akinek Balatoniellén, a Rákóczi utcában lévő háza előtt péntek reggelre akkora esővíz gyűlt össze, hogy már ki sem tudott jönni az épületből. Sze­rinte az Arany lános utcában is katasztrofális a helyzet, ott már a fekáliát is felszínre mos­ta a csapadék. Árvízi védeke­zés közben értük utol Kenéz István polgármestert, aki ép­pen a munkálatokat felügyelte. A Balaton partjától mintegy 50 méterre két másik utcában szi­vattyúztak a katasztrófavédők­kel együttműködve. Elmondta, már rutinjuk van ebben, mert az elmúlt két-három hónapban óriási mennyiségű eső zúdult a városra. Az esélyeiket ront­ja, hogy nagyon magasan van, körülbelül 130 centi körül tető­zik a Balaton vízszintje, a víz­elvezető árkok pedig már nem tudják befogadni a sok esőt, a víz ezért elárasztotta az alacso­nyabban fekvő területeket. Szi­vattyúkkal igyekeznek másfelé terelni az áradatot, ez azonban a polgármester szerint gyak­ran sziszifuszi munkának bi­zonyul. Minden erejüket beve­tik, hogy komoly kár ne érje a lakosságot, tette hozzá, és igye­keznek segítséget nyújtani az épületek állagmegóvásához is. Az esővel együtt feltörő szenny­vízre nem tud megoldást, mert más Balaton-parti települések­nek is hasonló a gondja: a fel­hőszakadások idején a csapa­dék beleömlik a csatornákba, a rendszer viszont feltöltődik és kiönt. Az árvízi védekezés elő­reláthatóan a hétvégén is meg­feszített erőkkel folytatódik Ba­latoniellén, mert a meteorológi­ai előrejelzések szerint a követ­kező napokban újabb esőzések várhatók. Mederben a víz Kaposváron. A város önkormányzata sokat költött a belterületi vízelvezetésre Pincéket öntött el a víz, szi­vattyúzni kellett a megye több területén is a tűzoltóknak. A he­ves esőzést egy lakóház is meg­sínylette. - Ledőlt egy mikei vá­lyogház tűzfala a sok csapadék következtében csütörtökön éj­szaka - tájékoztatott pénteken Bázelné Mihályka Szabina me­gyei katasztrófavédelmi szó­vivő. - Az épület északi olda­lán kidőlt a fal és leszakadt a gerenda is. A kadarkúti tűzol­tók áramtalanították az ingat­lant és segítettek kimenteni a vagyontárgyakat. Az életveszé­lyessé vált lakóházba nem tér­hettek vissza a lakók, elhelye­zésükről az önkormányzat gon­doskodott. Siófokon a hajnali órákban egy vendéglő szuterénjében és a garázsban közel harminc cen­timéter magasságig emelkedett a víz. A siófoki tűzoltók beavat­kozására volt szükség. A bala- tonlellei Köztársaság utcában egy családi ház pincéjébe tört be a víz, a balatonboglári tűz­oltók két szivattyút is munká­ba állítottak. A reggeli órák­ban újabb helyszínre vonultak a bogiári önkormányzati tűzol­tók, a Pipacs utcában egy lakó­ház köré építettek nyúlgátat, s szivattyúval is beavatkoztak. A szóvivő azt is közölte: a ka­tasztrófavédelem munkatársai folyamatosan ellenőrzik a koc­kázati helyszíneket, s megelő­zési céllal homokzsákokból épí­tenek újabb védőgátat az alacso­nyabban fekvő épületek meg­óvása érdekében. ■ K.G. - H.M. A k ft t a á

Next

/
Oldalképek
Tartalom