Somogyi Hírlap, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-08 / 209. szám

KOZELET^^^^^* HEHIEB3H Újabb központi h^atatt létesítenek KÖZPONTI KOMMUNIKÁCIÓS hivatalt hoz létre a kormány az egységes kormányzati kommunikáció érdekében. Az erről szóló kormány- határozat a Magyar Közlöny új számában jelent meg. A szervezet - a MNB, az önálló szabályozó szervek, és az au­tonóm államigazgatási szer­vek kivételével - a központi költségvetési szervek, és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek reklám-, PR- és kommuniká­ciós feladatait látja majd el. Az erről szóló előterjesztést szeptember 15-ig kell benyúj­tani a kormánynak. ■MTI □ítélték az amerikai újságíró kivégzését az ensz Biztonsági Tanácsa egyhangúlag elfogadott nyi­latkozatban ítélte el Steven Sotloff amerikai újságíró lefejezését. Közben az Iszlám Állam folytatja a kivégzése­ket: sajtóértesülések szerint ezúttal egy augusztus elején foglyul ejtett libanoni katonát fejeztek le. A síita katona állí­tólag megpróbált megszökni, emiatt ölték meg - jelentette a libanoni MTV. «MTI Leminősítették az Erstét A moody’S Investors Service leminősítette az Erste bank­csoportot. A hitelminősítő mindenekelőtt a pénzinté­zet közép-európai piacain, köztük Magyarországon ér­vényesülő hitelkockázatok­kal (átlagosan 14,1 százalé­kos nem teljesítő kinnlevő­ség) indokolta a lépést. Az osztrák bankcsoport hosszú futamidejű, előresorolt, fe­dezet nélküli adósságának besorolását, betéti osztály­zatát az eddigi Baal-ről egy fokozattal Baa2-re rontot­ták; a Prime-2 rövid távú besorolásokat megerősítet­ték. A hosszú távú betéti és adósosztályzatokat változat­lanul negatív kilátás terheli a Moody's-nál. «MTI Tűzharcok a tűzszünetben ukrán válság Ma kihirdethetik a Moszkva elleni újabb EU-szankciókat A Déli Áramlat felmentést kaphat a 3. uniés energiacsomagban Fegyvernyugvás lokális tüzérségi párbajjal - ez jel­lemezte a hétvégén a töré­kenynek tartott - Minszben megszületett - tűzszünetet az ukrán haderő és az orosz­barát szeparatisták között. Az unió újabb, keményebb szankciókkal próbálja Moszk­vát jobb belátásra bírni. VG-összeállítás Vasárnapra virradóra oroszbarát szeparatisták fittyet hányva a péntek késő délutántól érvényes tűzszünetre, aknázták a donyec- ki repülőteret. A Kramatorszk, Donyeck és Mariupol vonalában húzódó délkelet-ukrajnai front déli szakasza a legérzékenyebb: az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötő az acélgyártás miatt is stratégiai fontosságú. Júniusban innen kiszorították a szakadárokat. Most viszont kije­vi jelentések szerint a várost is­mét támadják, amit az ukránok nem hagytak válasz nélkül. Az EBESZ közreműködésével az ukránok és a felkelők között létrejött minszki tűzszünetet az amerikai elnök és a Kreml is üd­vözölte, amely Petro Porosenko ukrán elnök mellett szintén hitet tett a válság tárgyalásos rendezé­sére. Barack Obama kételyeinek is hangot adott a fegyvemyug- vás tartósságát illetően. Moszkva a legfontosabb kér­désben ugyanis továbbra is hajt­hatatlan: nem ismeri el, hogy ukrán területeken az orosz had­sereg alakulatai harcolnának, tehát nincs honnan visszavonni csapatait. Ezért az Európai Unió tagállamainak nagykövetei meg­állapodtak az Oroszországgal szemben bevezetendő további szankciókról. Hivatalosan pedig hétfőn fogadhatják el azokat írá­sos eljárással, vagyis lényegében minden további vita nélkül. Ez még a péntek éjjel közzétett, Her­mán Van Rompuy, az Európai Ta­nács, valamint Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnöke által írt levélben fogalmazódott­Nyugalom a tank árnyékában. ENSZ-közlés szerint április óta több mint 2500-an haltak meg a harcokban meg. A július végén elfogadott büntetőintézkedések bővítése ugyanarra a négy pillére támasz­kodik: korlátozzák Oroszország hozzáférését az európai tőke­piacokhoz, a katonai, védelmi, rendészeti és polgári célokra is alkalmazható felszerelésekhez, egyes olajkitermeléshez szük­séges technológiákhoz, és teljes fegyverembargót rendelnek el. Emellett további nevekkel bő­vítenék a beutazási tilalommal és vagyonelkobzással sújtandó természetes és jogi személyek listáját; büntetőintézkedéssel sújtaná a Donbasz új vezetőit, a Krím „kormányát”, további orosz döntéshozókat és oligarchákat is. Ez utóbbiak különösen érzé­kenyen érinthetik Putyin elnök helyzetének stabilitását, bár az elnök népszerűsége továbbra is töretlennek tűnik. A szankci­óknál próbálnak ügyelni arra, hogy a tagállamok és iparágak között méltányosan oszoljon meg a teher és hogy a büntetőintézke­dések a bíróság előtt is védhetők legyenek, idézi az MTI. Oroszország nem hagyja meg­válaszolatlanul az újabb szankci­ókat, ezt még szombaton közölte a moszkvai külügy. A hétvégén Orbán Viktor ha­sonlatokat sem nélkülöző kom­mentárban összegezte a magyar álláspontot az ukrán helyzetről. A kötcsei fideszes fórumon meg­ismételte: az embargót jobban fogják bírni az oroszok, mint ahogy ezt sokan gondolják. Ki­emelte, „senki ne higgye azt, hogy az amerikaiak nem üzletel­nek az oroszokkal mostanában" (bővebb részleteket még nem tudni). A kormányfő, rátérve a NATO új szerepvállalására, azt mondta: „a gazdaságban galam­bok leszünk, a védelemben meg sasok”. Vagyis a gazdasági békét fogjuk hirdetni ebben a konflik­tusban, ugyanakkor erős védel­mi vonala leszünk a NATO-nak. Konkrét orosz válaszlépések még nem ismertek a NATO wale­si csúcsértekezletén hozott dön­tésről, az új gyorsreagálású erő létrehozásáról. A néhány ezer fős szárazföldi alakulat irányítá­si központja a lengyeleknél lesz. A NATO a szövetség területének „keleti térségeiben” pedig továb­bi vezénylési és ellenőrző léte­sítményeket hoz létre. Nagy-Bri- tannia, Dánia, Lettország, Észtor­szág, Litvánia, Norvégia és Hol­landia delegálna egységeket a gyorsreagálású erőbe. Amnesty: háborús bűntetteket követtek el AZ UKRÁN MILICIAKAT és CIZ omszbarút szeparatista erőket egyaránt háborús bűncselek­ményekért terheli felelősség - közölte vasárnap Londonban az Amnesty International (AI). A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének jelentése szerint az ukrajnai konfliktusban ré­szes mindegyik oldal teljes kö­zönyt tanúsító polgári lakos­ságélete iránt, és durván meg­sérti a nemzetközi jog előírta kötelezettségeket Az AI által megszólaltatott civil menekül­tek arról számoltak be, hogy az ukrán kormányerők számos helyen lakott térségeket vettek heves tüzérségi tűz alá, szaka- dár fegyveresek pedig ember­rablásokat, kínzásokat gyil­kosságokat követtek el. kompromisszum Az Európai Bizottság szerint a Déli Áramlat gázvezeték-beruházás kivétel lehet a 3. uniós energiacsomag elvárásai alól, de ezt a projekt­gazda Oroszországnak kérnie kell, értesült az ITAR-Taszsz az ügyhöz közeli, brüsszeli for­rásból. Bár Oroszország és Bul­gária eleve azt akarja, hogy a beruházásra ne vonatkozzon az előbbi szabályozás, Oroszország nem kíván ilyen kéréssel jelent­kezni, mert ezzel is megváltoz­nának a már elfogadott projekt fő paraméterei. Á beruházást vezető orosz Gazprom szerint a Déli Áramlat üzleti modellje így is megfelel a 3. energiacsomag elvárásainak, hiszen a szárazföldi szaka­szokat nem az orosz társaság, hanem az adott, jórészt uniós országok nemzeti konzorciuma fogja irányítani. A Gazprom vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a vezetékhez harmadik felek is hozzáférhessenek, és a tarifákat sem a Gazprom, ha­nem a helyi üzemeltetők fogják meghatározni. Am az Európai Unió így is ragaszkodik ahhoz az orosz hírügynökség szerint, hogy a déli áramlat az azeri gáz eu­rópai exportjára épülő Transz Adria Vezeték (TÁP) mintájára működjön. A TAP-ra sem vo­natkozik a 3. uniós energia­csomagnak a tulajdonosi szét­választásra vonatkozó előírása, a beruházás így is megkapta az Európai Bizottság jóváha­gyását. A Déli Áramlat évi 63 milli­árd köbméter kapacitású Feke­te-tenger alatti szakasza Orosz­országtól Bulgáriáig vezetne, a cső onnan a szárazföldön haladna, Magyarországot is át­szelve. 2015 végén adnák át, 16 milliárd dollárba kerülne. „Ez kevesebb, mint az a 19,5 milli­árd, amennyiből felújítható az ukrán gáztranzit-rendszer, de amivel még nem számolható fel a tranzit elakadásának a koc­kázata” - közölte a Financial Times-szal Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője. ■ VG Októbertől kezdi meg működését a „rossz bank” Összeállt az új Európai Bizottság osztozkodás Egyelőre azt sem tudni, Juncker döntött-e már a pozíciókról hitelátadás a sok nem teljesítő hitel gátolja a hitelezést, ezért az MNB felállít egy eszközkezelőt - jelentette be Balog Ádám az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen. A jegybank alelnöke közölte, októberben nyílik meg egy fél­éves időkeret, amikor a bankok felajánlhatják az eszközöket a „rossz banknak”. Ez nem egy bankmentő program lesz, ha­nem egy eszköz, ahol piaci áron akarja megvenni a hiteleket az MNB. Ingatlanhiteleknél mi­nimum 200, projekthiteleknél 500 miihó forint lesz a vásárlási korlát. A jegybank 10 évre sze­retné felállítani a rossz bankot. Felcsuti Péter, a Bankszövetség egykori elnöke azt mondta, csak akkor lehet sikeres a program, ha a bankoknak lehetőség lesz a hitelek átadása, nem kényszer. Balog Ádám arról is beszélt, hogy milyen kihívást jelent a de­vizahiteles csomag. Ha a „kamat és az árfolyamrés ügyet a parla­ment végleg elvarrja”, akkor 3 milliárd eurós összeget válthat át az MNB. Egy másik kérdés a forintosítás: amikor megtörté­nik, akkor is helyt kell állnia az MNB-nek. „Úgy látjuk, biztonsá­gosan megoldható az átváltás, ehhez csak arra van szükség, hogy a bankok csökkentsék a rövid távú külső kitettségüket” - tette hozzá az alelnök. Akár már idén is készen állna erre a Nemzeti Bank. ■ H. J. Egy-két napon belül kiderül, ki milyen posztot kap az Európai Bizottságban. Az új, 28 tagból álló testület névsorát pénteken juttatta el Matteo Renzinek, az EU soros elnökségét ellátó Olaszország kormányfőjének Jean-Claude Juncker, a tervek szerint novemberben hivatalba lépő bizottság elnöke. Az utolsó pillanatban derült ki: azzal, hogy Románia Cori- na Cretu EP-képviselőt jelölte, az előzőhöz hasonlóan az új bizottságban is kilenc női tag lehet. Ez azért fontos, mivel az Európai Parlament korábban je­lezte, csak egy olyan testület ki­nevezését támogatja, amelyben legalább annyi nő van, mint a Jean-Claude Juncker és az EP elnöke, Martin Schulz (jobbra) Jósé Manuel Barroso vezette gré­miumban. A magyar kormány által je­lölt Navracsics Tibor számára több pozíció nyitott, a legvalószí­nűbb a fejlesztési terület - írja a Bruxlnfo. A portál ugyanakkor emlékeztet: egyelőre azt sem tudni, maga Juncker döntött-e már az egyes tagok pozícióiról. A luxemburgi politikus a múlt héten találkozott a 27 jelölttel, információk szerint az egyez­tetéseken 2-3 opciót vázolt fel előttük. A szerdára várható pozí­cióosztás után a jelölteket az EP szakbizottságai hallgatják meg, elvben még ekkor is változhat a felállás - ahogy az történt tíz éve Kovács Lászlóval is. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom