Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-12 / 187. szám

4 HACS 2014. AUGUSZTUS 12., KEDD Nem féltek merészet álmodni Hácson kistérségi megújulás Harmincnyolcmilliós támogatásból újították föl a művelődési házat Ötven embernek is ad munkát: a legnagyobb foglalkoztató egy tősgyökeres bácsi hács legnagyobb foglalkozta­tója Mózer Gyula mezőgazda- sági vállalkozó, aki gyümölcsö­sében az idénymunka dandár­jakor 40-50, jórészt helybeli embernek is biztosít munkát naponta. Azt mondja, a szezon közeledtével bizony már várják az emberek, mikor lehet menni kajszit, őszibarackot vagy szil­vát szedni.- tizennyolc éve telepítettük a gyümölcsösünket - mondta Mózer Gyula -, most 14 hektá­ros szilvásban, 12 hektáros kajszibarackosban és 5 hektá­ros őszibarackosban dolgo­zunk. Az idén fagykár nem okozott terméskiesést, ám a vi­harkár és az sok eső okozta helyzetet nekünk is kezelnünk kellett. A kajszi már lefogyott, az idén akkora volt rá az igény, ha több lett volna, azt is el tud­tuk volna adni minden gond nélkül a kereskedőknek. Az őszi a vége felé tart, az idén sajnos olyan gyorsan lement az érés a sok eső miatt, hogy amit korábban három hétig szed­tünk, az most másfél hét alatt leérett. S természetesen az érté­kesítést is rövidebb idő alatt kellett megoldanunk, vittük a gyümölcsöt többek közt az aj­kai és tapolcai piacra is. Most javában tart a szilvaszüret, je­lenleg a szigetvári konzerv­gyárba szállítunk. A szilvát ke­vésbé keresik, mint a kajszit, ám eddig még sikerült piacot találni rá. S reménykedünk, hogy az orosz embargó nem nagyon zavar be a szezonba, bár tartok tőle, hogy közvetve persze minket is érint majd a probléma. mózer gyula szerint június 25- től jó két hónapig tart a szezon náluk, amikor jórészt helybeli­ek szedik a gyümölcsöt Há­cson. A növényvédelmet és a beszállítást is saját géppel old­ják meg, s a legnagyobb sze­zonban napi 1500 láda gyü­mölcsöt is elszállítanak tőlük a kamionok. Azt mondja tősgyö­keres hácsiként, hogy 16 egy­kori helybeli osztálytársa közül már csak ketten vannak a falu­ban, a többiek elvándoroltak, neki azonban nincsenek ilyen szándékai. Többek közt azért sem, mert óriási szükségük van az embereknek az általa biztosított munkára. Mózer Gyula sokaknak ad munkát A település életében mindez idáig példa nélküli értékű beruházást adtak át a hét végén Hácson. Több mint 38 millió forintból újult meg teljes egészében az 1950-es évek végén épült művelődési ház, s mindez a hácsiaknak egy fillérjükbe sem került. Márkus Kata A most teljes egészében megújult művelődési ház az ötvenes évek végén a falu összefogásának kö­szönhetően épülhetett meg. Há­rom helybeli kőműves építette abból az anyagból, amelyet a há- csiak adtak össze, de a munká­jukkal is hozzájárultak a helybe­liek ahhoz, hogy legyen kulturá­lis központ a faluban. Az elmúlt fél évszázad alatt kisebb festésen, tatarozásokon kívül nagyobb fel­újítási munkákra nem futotta a településnek, s maga a falu ve­zetése sem hitte, hogy most egy­szerre lesz pénz a teljes felújítás­ra. Saját zsebből persze nem is fu­totta volna minderre Hácsnak.- A Pogányvölgyi Kistérségért Vidékfejlesztő Közhasznú Alapít­vány pályázott - mondta Molnár- né Kubik Zsuzsanna polgármes­ter -, mégpedig azért, mert így 100 százalékos támogatást igé­nyelhettek, nem volt szükség ön­erőre. A sikeres pályázattal az­tán a Darányi Ignác Terv kereté­ben több mint 38 millió forinthoz jutott Hács. Amiből május elején kezdték a munkát, s június végé­re el is készültek a teljes felújítás­sal. Melynek keretében kijaví­tották a tetőt, kicserélték az ösz- szes nyílászárót, szigetelték az egész házat, járólapoztak, felújí­tották a színpadot, a könyvtárat. S mivel eredetileg nem volt fűtés a házban, s a később rakott cse­répkályhákat sürgősen át kellett volna rakni, nagyon jókor jött a felújítás:, gáz-, illetve fatüzelésű kazánt állítottak be. Ezen kívül megújultak a vizesblokkok, s a mozgáskorlátozottak számára is kialakítottak egy WC-t. A szombati ünnepélyes átadá­son a falu apraja-nagyja részt vett, közülük néhányan évtize­dekkel ezelőtt az építkezésnél is segédkeztek. Az ünnepségen Molnárné Kubik Zsuzsanna hangsúlyozta: annak idején azt kértük a felújítást tervezőktől, hogy olyan tervet készítsenek, Megújult az ötvenes években épült kultúrház. Azóta csak kisebb felújításokra futotta a településnek, most viszont egyszerre sikerült az épületet korszerűsíteni amit részletekben is meg lehet valósítani. - Mert álmodni sem mertük volna, hogy teljes egé­szében elkészülhet egyszerre a felújítás - mondta. - S a vidék­fejlesztő alapítványnak köszön­hetően most úgy újulhatott meg teljes egészében a ház, hogy a hácsiaknak egy fillérjükbe sem került, hiszen száz százalékos támogatottságú volt a pályázat. Zsombok Lajos, a Pogányvöl­gyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának elnöke az ünnepségen Móring József Attila országgyűlési képviselő, az Par­lament jegyzője nevében is kö­szöntötte a hácsiakat, s elmond­ta, hogy ezer szállal kötődik a fa­luhoz. Majd gratulált a polgár­mesternek és a képviselő-tes­tületnek, mert előrelátó döntést hoztak, amikor a kultúrház fel­újítását tervezték Hácson. Ahol egyébként a 400 lakos számá­ra a legtöbb munkalehetőséget Mózer Gyula helybeli mezőgaz­dasági vállalkozó biztosítja gyü­mölcsösében. Az önkormányzat ugyanakkor 31 közmunkást fog­lalkoztat, s a közelben működő vadásztársaság pedig a környe­ző erdőkben biztosít munkát a helybelieknek is, hajtőként fog­lalkoztatják azokat, akik jelent­keznek náluk. - Az idén meg­épült saját forrásból a harma­dik buszmegálló a településen - mondta a polgármester asszony. - Most szigetelik az óvodát, a nyílászárókat már kicserélték, a parkettát is felújították már ab­ból a hat és fél millió forintból, amit adósságkonszolidáció fejé­ben kapott a falu. Hamarosan el­készül saját költségvetésből a fia­Az avatóünnepség után azonnal birtokba vették a megújult házat a hácsiak talok számára a fittness-park és a játszótér. Már megújult a Petőfi és a Kossuth utca vége, a temető ravatalozójában pedig elkészült a világítás felajánlásból. Tervez­zük egy traktor vásárlását is sa­ját zsebből, s csirkéket is oszta­nak majd a faluban a lakóknak pályázati forrásból. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK HÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Az összefogás ereje: megmentették a menthetetlennek tűnő Árpád-kori templomot a Hács melleti Béndekpusztán KIZÁRÓLAG MAGÁNADOMÁ­NYOKBÓL maradt meg az utó­kornak a béndeki templom MOLNÁR ZOLTÁN az 1999-2000- es tanévben került Lengyeltóti­ba kántor-hitoktatónak. Azt mondja, már akkoriban sokat hallott egy 1200-as években a Hács melletti Béndekpusztán épült templomromról, s a mel­lette lévő, 1800-as évek köze­pén épült kápolnáról. Ugyan csak évek múltán, 2006-ban jutott ki először a romokhoz, de az elhatározás már jóval korábban megszületett: jó vol­na megmenteni a kápolnát a teljes enyészettől, hogy ne jus­son az Árpád-kori templom sorsára, amiből már csak a szentély felőli boltív áll. Úgy tűnik, mára ez a páratlan ösz- szefogásnak köszönhetően jó­részt sikerült.- érdekes a templom és a ká­polna története - mondta Mol­nár Zoltán. -AKacskovics és Niczky birtok mezsgyéjén állt egykor a templom. A Kacsko- vics család meghagyta a ro­mot, a Niczky család a rá eső romot viszont lebontatta, s a helyébe építtette a kápolnát, így most a kettő között mind­össze két méter a távolság. Mi­előtt nekiálltunk a hittanosa- immal kitisztítani a területet, olyan állapotban volt a két rom, hogy kétszer kellett ki­menni a területre, hogy egy­szer megtaláljuk. Ugyanis any- nyira felverte a gaz, hogy nem lehetett megtalálni. S az akko­ri hittanosaimmal kezdtük el kézzel kitisztítani a területet 2006-ban viszonylag kevés si­kerrel. Aztán egy közös barát, Kőhegyi Gyuri segítségével gé­Molnár Zoltán is nagyot álmodott pekkel végül sikerült visszahó­dítani a természettől, amit az évek alatt elfoglalt. Ezt követő­en nekifogtunk az állagmeg­óvásnak, Gyuriga Károly plé­bános atya volt az első, aki 200 ezer forintot adott a saját pénzéből, ezzel tudtunk neki­látni a munkának. S mindenfé­le egyházi és állami támogatás nélkül, kizárólag magánado­mányokból sikerült a kápolná­ra tetőt és toronysapkát rakni. Például amikor a hácsi evan­gélikus templomon tetőt cserél­tek, az onnan lekerülő palát megkaptuk, s azt vittük ki Béndekre. S amire még szük­ség volt, azt megvásároltuk, de jóakaratú embereknek köszön­hetően szinte mindenhol jelen­tős kedvezményt kaptunk; a fuvar is baráti alapon ment, s az utat is sikerült megcsinál­tatnunk odáig viszonylag ol­csón. molnár Zoltán azt mondja, szinte hihetetlen, hogy jóaka­ratú emberek által felajánlott pár ezer forintokból tehát má­ra elkészült a béndeki templo­mon a tető, a toronysapka, vasrács körbe, s a templom belsejét is elkezdték már vakol­ni, s ha minden jól megy, au­gusztus végére kész is lesz a komplett belső is. - Egy nomád táborhely kialakítását terve­zem ott - mondta Molnár Zol­tán kántor-hitoktató -, amitől már nem is vagyunk nagyon messze. Éjszakai túrákat már most szervezünk, nagyon nép­szerű, amikor fáklyákkal vonu­lunk be a faluba, de a felnőtt hittanosokkal is eltöltünk egy-egy éjszakát ott minden évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom