Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-23 / 196. szám
4 2014. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT Ahol a rászoruló ad a nincstelennek vöröskereszt-jubileum Folyamatosan öregszenek a véradók, a fiatalok pedig félnek az ismeretlentől MEGYEI KÖRKÉP Sótonyi Tibornét bögréje is emlékezteti Henry Dunant-ra, az alapítóra Százötvenöt éve, az 1859-es solferinói csata után a sebesültek szenvedését látva határozta el a svájci Henri Dunant, hogy létrehozza a Nemzetközi Vöröskereszt elődszervezetét, s a csata hatására írták alá az első genfi egyezményt a háborús sebesültek megkülönböztetés nélküli megsegítéséről. Vas András- Boldog születésnapot!- Köszönjük - mosolyodon el Sótonyi Tibomé, a Magyar Vöröskereszt somogyi szervezetének igazgatója.- Százötvenöt esztendő: szép kor. A helyzet a jubileumnak megfelelő?- Hogy érti?- Mögöttünk a nyár, ami mindig kihívásokkal teli. Például rendre elhangzik: kevés a vér.- Országosan vegyes a kép, Somogybán azonban sok terven felüli véradást tudtunk szervezni, több rendezvényre is eljutottunk.- Mint a nagy balatoni fesztiválok?- A Balaton-átúszáson ott voltunk.- És a Soundon? Vagy a Pannónia fesztiválon?- Alkoholszolgáltatást nyújtó helyekre nem mehetünk. Amúgy a Soundon korábban próbálkoztunk: öten jelentkeztek...- Miért ez a nagy érdektelenség?- A buli miatt. Elsősorban.- És amúgy? Azt hallani, öregszenek a véradók.- Pedig elhiheti, próbáljuk megszólítani a fiatalokat. Ott van például a felsőoktatási intézmények véradóversenye, de más formában is igyekszünk bevonni minél többeket.-Akkor mi a hiba?- Sokan jönnének, de félnek.- Egy tűszúrástól?- Az ismeretlentől. Nem tudják, mi vár rájuk, félnek, hogy rosszul lesznek.- És hányán bátrak?- A megyében évente 16,5 ezer véradót szervezünk. Országos viszonylatban négyszázezret.- Gyorsan osztok-szorzok: jók vagyunk!- Becsapós a statisztika, általában a lakosság öt százalékát tervezik a megyék. De az iparoso- dottabbak, kevésbé aprófalvasak akár nyolcat is.- Milyen a típusos somogyi véradó?- Nehéz lenne megrajzolni a karakterét... Általában hatvan felé járnak, főként a kistelepüléseken élők.- Elegendő vér jön össze a megyében?- A felhasználás nem a mi asztalunk, a szervezésért felelünk.- A véradás mellett sok másért is, s erről kevesebbet hallani.- Hogy az elsősegélynyújtás a mi asztalunk, talán még benne van a köztudatban, hiszen a jogosítvány-megszerzéshez is mi is tartjuk a tanfolyamokat. És a Balatonnál is feltűnnek az elsősegélyes önkénteseink, akik rengeteg sérültet látnak el, sőt, újraélesztésre is akadt már példa.- A hivatásos egészségügy menynyire fogadja el társként a Vörös- keresztet?- Nem az a célunk, hogy átvegyük a feladataikat, s ezt ők is tudják. A mentőszolgálatokkal például folyamatos a kapcsolat.- A szociális ellátásban betöltött szerepük viszont kevéssé kap reflektorfényt.- Pedig már 2002 óta működtetjük a családok átmeneti otthonát Nagyatádon, míg Tabon három éve a fogyatékkal élők nappali intézményét.- Kaposváron pedig a hajléktalan-ellátást vették át az önkormányzattól.- Adódott egy uniós pályázati lehetőség. S annyival jobb a helyzetünk, mint a városnak, hogy mi az állami normatívát adományokkal is kiegészítjük.- Ennyi munkához már nem elég a sok önkéntes, apparátusra is szükség van.- Jelenleg nyolcvanhármán vagyunk, közülük harmincán megváltozott munkaképességűek. Merthogy rehabilitációs foglalkoztatók is vagyunk, sőt, munkaerő-közvetítéssel is foglalkozunk.- Ezekhez sok pénz kell...- Sokat pályázunk. Az elmúlt tíz évben több mint egymilliárd forintot nyertünk.- Most sokan belepirulnak az irigységbe... Persze az lenne a baj, ha egy 186 országot felölelő nemzetközi szervezet tagja kifordított zsebbel kéregetne... Bár az adomány- gyűjtésnél valahogy jobban beépült a köztudatba az ökomenikus vagy a baptista szeretetszolgálat.- Mivel egy nemzetközi szervezet tagjai vagyunk, így a nemA svájci zászló inverze SZÁZÖTVENÖT éve, 1859 áprilisában robbant ki a háború a Szárd-Piemonti Királyság és szövetségese, a Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között A Piemont és Lombardia területén zajlott hadjárat során az osztrákok véres vereségeket szenvedtek, a háború döntő ütközete a solferinói csata volt júniusban: több mint 40 ezer halott és sebesült maradta harctéren. ezt látva a svájci üzletember, Henri Dunant a helyi asszonyok segítségével megszervezte a sebesültek ellátását, majd javasolta, létre kellene hozni egy segélyszervezetet, amely olyan önkéntesekből áll, akik háború idején a sebesülteket ápolják, valamint kellene kötni egy nemzetközi egyezményt a harcmezőn maradt sebesültek, valamint ápolóik védelméről. Ennek nyomán alakult meg 1863- ban a mai Nemzetközi Vöröskeresztelődje, mely jelképének a svájci zászló inverzét, vagyis a fehér alapon vörös keresztet választotta. Egy évvel később születtek meg az első genfi egyezmények: 16 ország írta alá a sebesült katonák körülményeinek javítására vonatkozó megállapodásokat A kiegyezés után az Osztrák- Magyar Monarchia is csatlakozott az egyezményekhez. A magyar kormány azonban azt akarta, hogy az önkéntes egészség- ügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg. Elsőként 1878-ban Központi Segélyező Nőegylet alakult, majd egy évre rá jött létre a Magyar Országos Segélyező Nőegylet, mely komoly erőfeszítéseket tett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében. Utóbbi magyar szerve - a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylete - végül 1881-ben alakult meg, s 1919-től lett tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. zetközi szabályok is vonatkoznak ránk.- De azért adnak az emberek?- Inkább konkrét célokra, helyekre, ugyanis szeretik, ha tudják, hová kerülnek a felajánlásaik. Például a tabi intézményünk lakóinak a születésnapjára egy adományozó mindig süt tortát.- Az egyedi adományozgatás hátulütője, hogy gyakran egyenlőtlenségeket szül.- Az egyenlőség csak egy nagy, központi hely révén működne... így viszont felmerül az igazságosság kérdése. Sokszor például nehéz segíteni: ha akad hatvan rászoruló, nem lehet csak egynek vagy akár csak harmincnak adni.- Mindenki vagy senki?- Ezért vonjuk be az adott ön- kormányzatot, s ők megoldják a helyi szervezeteinkkel karöltve.- Utóbbiból mennyi van Somogybán?- Hozzávetőleg kétszáz. Persze akad olyan település, ahol több is működik.- A rendszerváltás előtthöz képest...- ...teljesen más a helyzet. Akkor társadalmi, ma civü szervezetként működtünk. Előbbi állami finanszírozást jelentett. De akkor sem volt minden településen Vöröskereszt, hisz az alap az önkéntesség elve.- Nemzetközi összevetésben hol a magyar szervezet helye?- Értelmetlen az ilyen összehasonlítás, hiszen nem egységes a feladat. A németek például katasztrófavédelemmel és egészségügyi mentéssel is foglalkoznak. Általánosságban persze igaz: ahol több a pénz, ott jobban működik a Vöröskereszt. És több az adomány is. Melynek egy része a nemzetközi szervezethez kerül, s abból osztanak a rászorulóknak világszerte. Amúgy ez itthon is így működik, csak kicsiben: a nagy adományok az országos Vöröskeresztnek mennek, s az kerül vissza a megyékbe. Helyben általában nem is kérünk pénzbeli támogatást, maximum konkrét dolgokra. A cégek is inkább valamilyen terméket adnak, a lakosság pedig elsősorban ruhákat.- Perselyezésre nincs is lehetőség?- Mondjuk úgy: Somogybán nem eredményes... Biztosan adnának az emberek, csak talán éppen nincs miből. De azt is sokszor tapasztaljuk: rászorulók adnak náluk még rászorulóbbak- nak... Fölnéztek a gyermekhősre Istvánéiban is nagybajom Angol nyelvű bibliatábor gimnazistáknak, sok játékkal Magyar-török program indul a műemlékekért táborok Előbb rácsodálkoztak a gyermek Dávid Góliát elleni győztes ütközetére, majd ráhangolódtak a „Merre menjek?” című CD-ről kísért énekre. Nem lankadt azonban a figyelmük akkor sem, amikor a Zsoltárok könyvéből aranymondást kellett megtanulniuk. Az istvándi református hittantáborban elsőként Kutasiné Molnár Boglárka kaposmérői lelkész foglalkozott 25-30 cigánygyermekkel. Találékonyságukat az ügyességi vetélkedőn apróságokkal jutalmazták, Dávid király címmel képes könyvet is kaptak. A második és harmadik napon Vérti Ildikó kollégiumi nevelő és Heidfogel Pál kálmáncsai lelkipásztor gondjaira voltak bízva az iskolások. Az Űrhoz való viszonyukat legkedvesebb dicséretükkel így fejezték ki: Vezess Jézusunk, véled indulunk.... Nagybajomban angol nyelvű bibliatábort szerveztek: három csoportba osztották a 16 különböző szintű nyelvtudással rendelkező vajdasági, fővárosközeli, de többségében helyi gimnazistákat - mondta Fejér István református lelkész. A foglalkozásokon nyolc szigetországi segítőjük volt. A bibliatanítás során a nagyhetet dolgozták föl, rendszeres délutáni elfoglaltságot jelentett az angolóra és brit játékokkal való ismerkedés. Naponta szólt az Istent dicsőítő ének is, angolul. ■ G. A. Istvándi hittantábor. Nagy munka folyt a református templomban összefogás Mivel hazánkban Szigetváron van egy helyen a legtöbb török műemlék, a török kormány hozzájárulásával induló felújító, állagmegóvó program a kisvárosban vette kezdetét. Törökországban kormányzati szinten fontos cél a Magyarországra utazó török turisták számának növelése, melyhez hozzájárulhat a magyarországi török történelmi műemlékek felújítása. Mindenekelőtt a.Zrínyi várban található dzsámi - a török kori műemlék egy villámcsapás és tűz következtében veszítette el minaretjét - felújítására szánnak jelentős összegeket, de a törökök finanszírozással közös régészeti, történelmi kutatásokban is együttműködnének. A Szigetvárra és a baranyai megyeszékhely török műemlékeinek helyreállítására szánt török források együttesen meghaladhatják a 600 millió forintot is. A közös történelmi emlékeken alapuló állagmegóvó és bővítéseket is célzó fejlesztések nemcsak a Baranyába irányuló török turisztikai érdeklődésre gyakorolhatnak jó hatást. Szigetvár önkormányzata már az elmúlt év végi törökországi látogatása alkalmával szorgalmazta a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok élénkítését, a közvetlen vállalkozói együttműködések serkentését is. ■ K. E. i i
