Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-22 / 195. szám
2014. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD A Federal Reserve az irányadó kamat emelésén gondolkozik Kiszállhatnak a hitelezők? agrárium Romlik a legjobb adósok hitelképessége fed Az Egyesült Államokban az elmúlt egy évben dinamikusan javult a munkaerőpiac állapota, ami miatt elemzők azt várják, hogy egy éven belül emelkedni fog a 2008 vége óta 0-0,25 százalékon tartott irányadó kamatszint. A foglalkoztatottak számának gyors növekedése és a munkanélküliségi ráta erőteljes csökkentése még a Federal Reserve Nyíltpiaci Bizottságának döntéshozóit is meglepte a szerda este nyüvánosságra hozott, júliusi kamatdöntés hátterét ismertető jegyzőkönyv szerint. A többség azonban még jó ideig fenntartaná a nulla százalékos kamatszintet, de az is látszik, hogy élesedik a vita a Fed döntéshozói között. Néhányan nem várnának sokáig az első emeléssel, de szakértők most a jövő év első felére teszik az első szigorítást. A dollár erősödő trendje folytatódott a Fed közleménye után, és 11 hónapos csúcsra került az euróval szemben 1,326-os árfolyamon, miután a befektetők alapvetően „héja” hangvételű üzeneteket kaptak. A vezető tőzsdeindexek átmeneti megingás után újra erőre kaptak. A Fed várhatóan októberre fejezi be a harmadik pénznyomtatási programját (QE3). A monetáris élénkítés több mint öt évig segítette a tőzsdék emelkedését és a dollár gyengülését, a tavaly decemberi fordulat - a Fed ekkor kezdte csökkentetni a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlást - azonban egyelőre csak a deviza árfolyamának alakulásában hozott fordulatot. A tőzsdék az elmúlt hetek gyengélkedései ellenére történelmi csúcsok közelében állnak, az viszont valószínű, hogy a Fed politikája nemigen fogja támogatni az emelkedést. ■ H. J. A hitelképességet potenciálisan rontó fő tényezők . A FÖLDFORGALMI TÖRVÉNY BIRTOKMAXIMUMA ÁLLAMI FÖLDPÁLYÁZATOK JELENTETTE BIZONYTALANSÁG AZ AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAM (AKG) ÁTMENETI SZÜNETELÉSE A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOK ELOSZTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA A MUNKAERŐ-IGÉNYES ÁGAZATOK TÁMOGATÁSIRENDSZERÉNEK RÉSZLETSZABÁLYAI MA MÉG NEM ISMERTEK FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Ha beigazolódnak a félelmek, és zsugorodik az állattenyésztés, akkor valóban jóval kevesebb hiteligény lesz Jelentősen, akár több tízmil- liárd forinttal is csökkenhet az agrárfinanszírozás volumene szakértők szerint, miután a közelmúltban több olyan változás is történt, amely rontja az eddig legjobb adósnak számító vállalkozások bevételi helyzetét. Braunmüller Lajos Több tényező miatt is várható, hogy a jövőben visszaesik a bankok agrárhitelezési gyakorlata Lukács László szerint. A Tej Terméktanács korábbi ügyvezető igazgatója, agrárszakértő szerint az elmúlt időszakban számos olyan körülmény is adódott, amelynek révén a hazai agrárvállalkozások egy részének csökken a bevétele, vagy bizonytalanná válik a gazdálkodása, emiatt pedig romlik hitel- képességük. „Az első bizonytalanságot a földforgalmi törvény jelenti, amely kétségessé teheti azt, hogy egyes vállalkozások mekkora területen tudnak majd gazdálkodni a jövőben, ha jelenlegi bérleti szerződéseik lejárnak. Nem segített a finanszírozási biztonságnak az állami földpályázatok ügye sem, az érintett területek újbóli elosztása ugyanis számos nagygazdaságot lehetetlenített el” - fejtette ki Lukács László. A szakértő szerint a földpályázatok során „bárki lehet kedvezményezett és kegyvesztett is”, ez pedig bizonytalanságot jelent. Lukács szerint gond az is, hogy az Agrár Környezetgazdálkodási Program (AKG) finanszírozása átmenetileg ki fog esni a rendszerből, ez pedig szintén olyan forrás volt, amelyre az érintettek számítottak. Lukács László szerint a problémákat súlyosbíthatja, hogy az agrártámogatási rendszer változásával az eddig hitelnyújtás szempontjából legjobb helyzetben lévő agrárvállalkozások bevételi forrásai apadnak el. A szakértő szerint a cserébe ígért támogatások, amelyek az élőmunkaigényes ágazatok erősítésére szolgálnak, egyelőre nem ismert módon lesznek elosztva. „Ez egy pályázati rendszerben lesz elérhető, vélhetően utófinanszírozással, vagyis mire az érintettek pénzhez jutnak, sok idő eltelhet” - tette hozzá Lukács László. Az agrárszakértő szerint mindezen okok miatt az agrár- vállalkozások hitelképessége nagyban romlik, a bankok pedig visszafogják a mezőgazdasági vállalkozások hitelezését. Ezt a hitelezési visszavonulást a devizahiteles rendezéssel kapcsolatos veszteségeik tovább erősíthetik - utalt rá Lukács László. Az agrárszakértő ezért szükségesnek tartaná - a Növekedési Hitelprogram mellett, illetve annak kiegészítésére -, hogy az állam elsősorban a forgóeszköz-finanszírozás támogatásában vállaljon szerepet. „Minden meghatározó, az agrárfinanszírozásban érdemben résztvevő bankkal munkakapcsolatban és állandó egyeztetésben vagyunk, megerősíthetem, hogy már másfél éve, a földtörvényben foglaltak nyilvánosságFedezet nélkül maradó projektek NEHEZÍTHETI A HELYZETET, hogy a már felvett beruházási hitelek mögé állított bevételi tervekben is gyakran az egyik hangsúlyos elem a területalapú támogatás volt. Ezért a támogatási rendszer változása után egyes beruházások fedezettsége problémás lehet. Az érintett vállalkozások ugyanakkor valószínűleg nem tudnak pótfedezetet bevonni, hiszen különböző szóba jöhető vagyonelemeiket már eleve fedezetként ajánlották fel a beruházási hitelfelvételekor. ra kerülése óta napirenden van az agrárhitelezés visszafogása” - nyüatkozta lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak kifejtette: eddig a lényegében biztosra vehető, automatikusan járó uniós támogatások jelentették a likviditást biztosító kisebb hitelek fedezetét. „Lényegében nem is hitelezés, hanem a támogatások megelőzése, egyfajta faktorálása folyt hitelezés címén. Ez a más országokban közismert zöldhitellel lényegileg megegyező konstrukció volt” - fogalmazott Horváth Gábor. A főtitkár szerint azzal, hogy a támogatási automatizmus eltűnt, és a helyébe „semmi sem lépett”, az ilyen hitelek fedezete is kétségessé vált. Az említett körülmények miatt a főtitkár szerint egészen biztosan visszaesik az agrárfinanszírozás volumene. A főtitkár szerint ez a „zöldhitel”-típusú finanszírozás esetében elérheti éves szinten a támogatási volumen ötödét, vagyis nagyjából 20 milliárd forintot. A fejlesztési források esetében ez a visszaesés ma még nem felbecsülhető, ráadásul Horváth Gábor szerint, „ha beigazolódnak a félelmek, és valóban zsugorodik az állattenyésztés, nem is lesz annyi hiteligény sem.” HÍRSÁV Csökkenő német BMI-mutatók csökkent A német feldolgozóipari és szolgáltató szektori beszerzésimenedzser-in- dex (BMI) is augusztusban ' júliushoz képest a Markit Economics piackutató intézet csütörtökön közölt előzetes adatai szerint. A feldolgozóipari BMI augusztusban 52 pont volt a júliusi 52,4 pont után, a szolgáltató szektori BMI 56,4 pont 56,7 pont után, míg a két ágazat teljesítményét egyszerre mérő összetett BMI mutató 54,9 pontra csökkent 55,7 pontról. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat vagy alszektor növekedését, 50 pont alatti értéke pedig visszaesését jelzi. ■ MTI Egyesült Államok: kevesebb a segélykérő csökkent az elmúlt héten az első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók száma az Egyesült Államokban - közölte csütörtökön az amerikai munkaügyi minisztérium. A 33. héten 298 ezren folyamodtak első alkalommal munkanélküli segélyért az Egyesült Államokban, 14 ezerrel kevesebben a kérelmek előző heti, 311 ezerről 312 ezerre módosított számánál. Elemzők 300 ezer kérelemre számítottak a 33. héten. A benyújtott kérelmek négyheti mozgóátlaga 4750-nel össszesen 300 750-re emelkedett az előző heti 296 ezerről. ■ MTI Eurózóna: csökkent a teljesítmény a feldolgozóipari és a szolgáltató szektori beszerzési- menedzser-index (BMI) is csökkent augusztusban júliushoz képest az eurózóná- ban a Markit Economics csütörtöki előzetes adatai szerint. A Markit közleménye szerint a feldolgozóipari BMI augusztusban 50,8 pontra csökkent 51,8 pontról, a szolgáltató szektori 53,5 pontra 54,2 pontról, az összetett BMI-mutató 52,8 pontra 53,8 pontról. A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált ágazat vagy alszektor növekedését, 50 pont alatti értéke pedig visszaesését jelzi. ■ MTI Júliusban is kézben tartotta a kormány a költségvetést büdzsé Banai Péter: év végére csökkenhet a GDP-arányos államadósság a mostani szintről Július végén 851,4 milliárd forint volt a költségvetés kumulált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai szerint. A bevételek 610 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet, a kiadások pedig 648 milliárd forinttal növekedtek. A deficit nem számít magasnak az előző évekhez képest, idén eddig az egész évre tervezett hiány 86,5 százaléka jött össze. Az NGM továbbra is 2,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányt vár annak ellenére, hogy az idei gazdasági növekedési várakozást a napokban 2,3 százalékról 3,1-re emelték. Erre vonatkozó kérdésünkre Banai Péter, a gazdasági tárca államtitkára azt válaszolta a büdzsé online tájékoztatóján, hogy „a kedvező növekedési adatok valóban jobb államháztartási pozíciót jelenthetnek, így a jobb növekedési adatok ipegerősítik a 3 százalék alatti hiánycél elérésének realitását”. Banai Péter egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy az állami cégvásárlások csak a pénzforgalmi hiányt növelik 152 milliárd forinttal, az uniós módszertan szerintit azonban nem befolyásolják. A költségvetés szempontjából nem csak kedvező adatok Banai Péter érkeztek az elmúlt napokban. Az államadóság például négyéves csúcsra, a GDP 85 százaléka fölé ugrott, pedig tavaly év végén még 79,4 százalékos volt. Banai Péter lapunkkal közölte, hogy év végére csökkenhet a GDP-arányos államadósság a mostani szintről, és kismértékben alacsonyabb lehet, mint 2013-ban volt. Júliusban 1 milliárd eurónyi adósságot fizettünk vissza, az idei utolsó negyedévben még 2 milliárd- dal fog mérséklődni a teher. Az adósságot az is csökkenteni fogja Banai Péter szerint, hogy az állam pénzügyi tartalékának szintje mérséklődni fog az évvégére. Elemzők ezzel szemben azonban úgy vélik, hogy a forintnak is erősödnie kell az adósság csökkenéséhez, és sokan a 110 milliárd forintos költségvetési zárolás mögött is az államadósság emelkedését látják. Az NGM már korábban is azzal érvelt, hogy az alacsony infláció vagy például a közmunkaprogram ki- terjesztése miatt kellett a zárolás. „Év végére a kormány a költségvetési folyamatok ismeretében az intézkedések feloldásáról vagy érvényben hagyásáról dönthet” - válaszolta lapunknak Banai Péter. Mivel júliusban sem volt kiugró a deficit mértéke, így azt is megkérdeztük, hogy az év melyik hónapjában lehet nagy a hiány, amely szükségessé tette a zárolást, ez azonban nem derült ki. ■ H.J. Az államháztartás egyenlege (július hónapokban, milliárd forint) 200-500 2002-2014 VG-GRAFIKA FORRÁS: NGM Az euró ára (dollár) 1,40 w 1,34 1,32---------------------------------------------— 20 14. jan. 1.- aug. 21. VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS
