Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-19 / 193. szám

4 2014. AUGUSZTUS 19., KEDD A KENYÉR ÜNNEPE Amikor betolatott a gépszínbe... örökség A törékeny lányunoka ült föl a traktorra, hogy továbbvigye a gazdaságot Még törékeny kislány volt, amikor először vezetett traktort, ma már ő végez a gépmonstrumokkal minden munkát a család földjein Botkáék szerencséje, hogy éppen akkor a legkevesebb a munka a földeken, amikor viszont csúcsra jár a balatoni turizmus: júliusban és au­gusztusban. Fónai Imre- Tavaly ősszel, az utolsó mun­kanap végén, amikor betolat­tam a nagy traktorra szerelt hatalmas ekével a gépszínbe, azt mondta a papa: na, most már nyugodtan halok meg, tud­ja a kislány a dolgát - emlék­szik vissza Botka Beatrix. A papa, Barkóczy Gellért egyko­ri megyei kisgazdaelnök és or­szággyűlési képviselő a télen hunyt el. Utolsó találkozásunk­kor büszkén újságolta: unokája végez az agráregyetemen, fölül a traktorra, úgy tűnik, megvan az utód, a kisgazda-hagyomá­nyok folytatója. - írjál majd ró­la - hagyta rám a feladatot Bar­kóczy Gellért. Botka Beatrixszel egy Bala- tonpart-közeli, siófoki utazási irodában találkozunk; besegít a több évtizedes családi vállalko­zásba, milyen szerencse, hogy a földeken éppen júliusban és augusztusban akad a legkeve­sebb teendő. - Nyáron a turiz­mus, a többi évszakban a gaz­daság, ez az egész családra jel­lemző - árulja el. - A papa két lánya és veje, valamint jóma­gam, az unoka; így visszük to­vább az örökséget. Apukám a fizikai erejét adja, amikor ar­ra van szükség, anyukám tud minden munkafolyamatot, a nagynénémé elsősorban a „lo­gisztika”, azaz hogy legyen mit ennünk akkor is, ha egész nap a földeken vagyunk. Ha meg gép­re, traktorra van szükség, ak­kor az az én reszortom, legyen az vetés, tárcsázás, hengerezés, vagy éppen műtrágyázás. Papa igyekezett minden szükséges gépet összegyűjteni, lehetőleg a legmodernebbeket, hogy er­re nekünk már ne legyen gon­dunk. Arra tanított: mindig hi­teles, fémzárolt vetőmaggal dol­gozzunk, akkor lesz jó a termés; s valóban, a lányoknak nem kell szégyenkezni a termésátla­gokkal az általában férfiak fém­jelezte gazdaságok között... Beatrixet a gyermekkori ló­szeretet vitte a kaposvári me­zőgazdasági szakközépiskolá­ba. - A ló az már majdnem me­zőgazdaság, ezt szokta mon­dani a papa, és végül való­ban az lett belőle - így a Bar- kóczy-unoka. - Érettségi után ugyanis mondhatni egyenes út vezetett az agráregyetemre; a növénytermesztés, állatte­nyésztés, amit a kaposvári Mó- riczban tanultunk, kiváló elő­képzést jelentett. Növényter­mesztő mérnök szakon végez­tem Keszthelyen, most járok a növényorvosi mesterképzésre. Hogy mi fán terem a növény­orvos? Voltaképpen ugyanaz, mint az állatdoktor. A vegysze­rek, a növénybetegségek tu­dója. Ma nagyon fontos tudni, hogy a kizsigerelt földeken ho­gyan segíthetjük elő a minél jobb termést. Felismerni a be­tegséget és tudni a védekezés módját. Az ma már nem megy, hogy csak úgy nekiesünk a permetszerrel, az unióban szi­gorú környezetvédelmi előírá­sokat kell betartani. Barkóczy Gellért igazából csak akkor hitte el, hogy komo­lyan érdekli a mezőgazdaság, hogy a családi hagyományok folytatója lesz, amikor agrár­egyetemre ment. Akkor azon­ban felültette törékeny unoká­ját a hatalmas traktorra és el­kezdte tanítani a fortélyokra. - Nagyon szigorú és követke­zetes volt, egyre több tanácso­mat hallgatta meg, de persze mindig úgy történt minden, ahogyan ő akarta - idézte föl az unoka. - Az elmúlt években egyre többet kellett hogy segít­sünk neki a földeken, a legutol­só időben már szinte csak a ta­nácsaival segített. A tapasztalat egyébként az, hogy kell a felső­fokú tudás is, de azt a legalább hat évtizedes rutint, ami neki volt, semmi sem helyettesítheti; a papának ráadásul az édesap­ja is gazdálkodó, kisgazda volt. Azon, hogy melyik növény alá mennyi műtrágya kell, nem vál­tozattunk, ma is úgy csináljuk, ahogyan ő szokta. A vetésfor­gó az, amin módosítottunk; ko­rábban a kukorica után napra­forgót vetettünk, de én a tanul­mányaimból azt szűrtem le (a szakdolgozatomat kedvencem, a napraforgó termesztéséből és gyomirtásából írtam), hogy ka­pásnövény után kapásnövényt vetni nem célszerű, mert na­gyobb a gyomosodás veszélye. Ezért mi már inkább a gabona után vetjük. De összességében több az, amit a papa módszerei­ből megtartottunk. Botka Beatrix kétszer indult szántóversenyen a kiüti Gazda­napon férfiak között, mindkét­szer harmadik lett. A tavalyin készült utolsó emléke, közös fo­tója a papával. Ő már a negye­dik generáció a családban, a dédpapa kezdte, s természetes, hogy már édesanyja is hatéve­sen kezébe kapta a kiskapát. S Balaton-part, turizmus, utazási iroda ide vagy oda, az csak mel­lékes, kiegészítő lehet egy ekko­ra gazdaság, egy ilyen örökség hátterében. Érdemes belevágni botka Beatrix szerint érde­mes ma egy fiatalnak belevág­ni a gazdálkodásba.- száz-százötven hektárból egy család, amelyiknek min­den tagja dolgozik a földön, kényelmesen meg tud élni, lu­xusról persze nincs szó, de egy fiatal is ki tud alakítani eg­zisztenciát magának - mond­ta. - Igaz, földet venni, föld­höz jutni egyre nehezebb, külö­nösen a mi környékünkön, Sió­fok, Balatonszabadi határá­ban. Ezek a földek har­minc-negyven aranykoroná­sak, azaz igen jó minőségűek, vagyis ha van eladó, az na­gyon drága (megkérnek ma már kétmillió forintot is itt egy hektárért), a környék állami földjeit pedig ugyanezért meg sem hirdetik bérletbe. A só fekete föld amúgy meghá­lálja, ha megkapja a kellő táp­anyagot, odafigyelést; akkor szinte garantált a jó termés. Ünnep: módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok utazás Az augusztus 20-ai ün­nephez igazodva, a megnövekvő utasforgalom zavartalan kiszol­gálásának érdekében módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok. Augusztus 19-én, kedden munkanapi, augusztus 20-án, szerdán ünnepnapi köz­lekedési rend szerint járnak a vonatok - tájékoztatott hétfőn a MÁV Zrt. kommunikációs igaz­gatósága. Ezután augusztus 21- én, csütörtökön munkanap sze­rinti menetrend lesz érvényben. A tűzijáték után - a várhatóan megnövekvő utasforgalom meg­felelő kiszolgálásának érdeké­ben - Budapest- Nyugati pálya­udvarról vonat indul 22 óra 28 perckor Szobra, 22 óra 33 perc­kor Szolnokra és 23 órakor Sze­gedre, továbbá Budapest-Déü pályaudvarról 23 óra 20 perckor Győrbe, 22 óra 40 perckor Fo­nyódra és 22 óra 55 perckor Du­naújvárosba, valamint augusz­tus 21-én hajnali 2 órakor Fo­nyód állomásról Budapest-Déli pályaudvarra. Az állami ünnep ideje alatt utazni szándékozóknak ja­vasolja a vasúttársaság - a pénztárak előtti sorban állás elkerülése érdekében - az in­ternetes jegyvásárlási lehető­séget, illetve a menetjegyek elővételi megváltását. ■ Harsányi M Ünnepi programok KAPOSVÁRON 19-ÉN 14 Órától kezdődnek az ünnepi progra­mok az újjáépített Városliget­ben: a fellépők között marcali rockzenekar, bábelőadás, 18. 45 órakor motoros kaszkadőr bemutató Mókussal, este pol­gármesteri köszöntővel és Ke­resztes Ildikó koncertjével. 20-ÁN ÜNNEPÉLYES ZÓSZlÓfelVO- nás 10 órától a Kossuth téren, s egész napos program a Városli­getben. 16.50-kor Baranta har­cászati bemutató, Fehér Hollók Lovagrendje, játszóház. Este polgármesteri köszöntő, Ghi- mes koncert, 22 órakor tűzijá­ték. szennában 20-ÁN egész nap Szent István ünnepe a faéumú- zeumban. KAPOSSZERDAHELYEN 20-ÁN az új kenyér ünnepe, plébánia avatással és pálinka kóstoló­val Mindennapi varázslat: fehér kenyér aranysárga héjjal kezdeményezés Joggal a gyermekekért - Somogyi Hírlap címkével ellátott kenyér is kerül az asztalra Toponárról ► Folytatás az 1. oldalról- A toponári pékség évek óta be­kapcsolódik a Joggal a Gyerme­kekért alapítvány kezdeménye­zésbe - mondta hétfőn Tóth Ta­más, a vállalkozás ügyvezető igazgatója. - Kaposváron kívül 12 környékbeli településre szál­lítunk az egyedi címkével eüá- tott kenyerekből. Melyből csak a toponári pékségben is nagyjá­ból tucatnyi fajta készül. Fehér-, magvas- és krumplis, íme ezek a legkedveltebbek, s persze ahány vásárló, annyi elvárás. S mitől jó egy kenyér? A 36 éves pékmes­ter, aki a korábbi előd, Hambuch János tanítványaként leste el a szakmai fortélyokat diákkorá­Ünnep. Somogyi Hírlap címkével ellátott kenyeret is vásárolhatnak a vevők a toponári pékségtől bán, azt mondta: a kenyér étke­zésünk alapja, az emberiség leg­fontosabb tápláléka.- Bár a nemzetközi trendek ar­ra utalnak, hogy sok helyen a vi­lágban egyre kevesebb kenyér fogy, s ezzel párhuzamosan töb­bet vásárolnak gabonapehely- ből - tudtuk meg. - Úgy érzem, hogy egyértelműen a pékek fel­adata és felelőssége, hogy a klasz- szikus ízek hosszú távon is meg­maradjanak. Tóth Tamás amondó: bár a leg­nagyobb mennyiségben a fehér kenyérből fogy, a reformtáplál­kozás felé megyénkben is egyre többen nyitnak, miközben a ré­gi, hagyományos ízek is megma­radnak a kínálatban.- Csicsókás kenyér - utalt a szakember az újdonságra, me­lyet ünnepünk alkalmából ké­szítenek el. - S ez csak egy ál­lomás a fejlesztő munkában, ké­sőbb újabb és újabb terméket szeretnénk piacra dobni. Melynek ára változatosan ala­kul. A hónap elején beharango­zott 20-30 százalékos kenyérdrá­gulás Tóth Tamás szerint egyál­talán nem biztos, hogy azonnal megjelenik a bolti termékek ára­iban. A liszt- és egyéb termékek árnövekedését szerinte nem le­het egy az egyben áthárítani a vásárlókra. Úgy érzi: legfeljebb 8-10 százaléknyi áremelkedést valósulhat meg, de ezt is óvato­san lépik meg a sütödék. ■ H. M. i k 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom