Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-18 / 192. szám
2014. AUGUSZTUS 18., HÉTFŐ 3 Nincs visszaút a külföldön dolgozó magyarok szerint ► Folytatás az 1. oldalról A 30 év körüli Zsófia szintén kaposvári, a helyi egyetemre járt, de sem tanítói, sem kommunikációs végzettségével nem tudott elhelyezkedni, legutóbb biztosítási ügynökként dolgozott. Egy délnémet étteremben kapott felszolgálói állást körülbelül két éve. Néhány hónapja az interneten ismerkedett meg a kaposvári párjával, azt tervezik, hogy a férfi is végleg kiköltözik hozzá, de még nem tudják, hol kaphatna állást. Azt mondja, hogy valószínűleg sohasem tér visz- sza Somogyba, a munkája után szeretne az általa választott országban nyugdíjat kapni. Hasonlóan gondolkodik a külföldön dolgozó magyarok többsége. A felmérés szerint a Londonban dolgozó magyar tipikusan mintegy két éve költözött ki, felsőfokú végzettségű, többnyire budapesti, és sohasem akar újra hazánkban dolgozni. Az online kérdőívet 5200-an töltötték ki. Az eredmények szerint az átlag 33 éves, háromnegyedük dolgozni ment ki, a felüknek volt konkrét ajánlata, amikor nekivágott, a többiek kint kerestek maguknak munkát. A legtöbben a rossz a gazdasági helyzet okolják a távozásért, de minden negyedik válaszadó a magyar politikát jelölte meg indokként. Itthon a 70 százalékuknak volt munkája, külföldön most 90 százalékuk dolgozik. A többségük magasabb státuszú munkát kapott, mint itthon, így megdőlni látszik az a felfogás, hogy mosogatni mennek a magyarok Angliába. Többségük elégedett a helyzetével, háromnegyedük nem is akar hazajönni, öt éven belül gondolni sem akar erre a lehetőségre. A kiköltözők negyven százaléka Budapesten élt, a vidékiek között azonban nagyobb a diplomások és az idősebbek aránya. ■ K. G. Brutálisan meggyilkoltak egy siórofu vállalkozót ► Folytatás az 1. oldalról több siófoki vendéglátós vállalkozóval is beszéltünk szombat délután. - Meg vagyunk döbbenve - mondta egyikük.- Laci a nyolcvanas években Komlóról került Siófokra, kür- tőskaláccsal kezdte, aztán büfével folytatta, az utóbbi időben már csak a Hernyó üzletházban volt büféje, de nyilván nem onnan, hanem a trafikjaiból származó bevételre fájhatott az elkövető foga. Szörnyű, hogy Siófokon ilyesmi megtörténhet... K. L. két nemzetitra- fik-koncessziót nyert el a tavaly év eleji pályázaton, a siófoki Tanácsház és Koch Róbert utcában működik a két dohánybolt. - Késő este kilesték, a pénzre mentek, ez nyilvánvaló - így egy hozzá közel álló vendéglős. K. L. üzemeltette a Magosz-népboltot is Siófokon, mely 2009-ben nyílott, de nem túl hosszú idő után bezárt. ■ C.A.-F.I-K.G. MEGYEI KÖRKÉP Zadari és siófoki gombóc adria? Balaton? Ürülék ott is úszik, sőt, a tengerbe pucolják a halat ► Folytatás az 1. oldalról Az origo.hu így folytatja adriai beszámolóját: „Később, ahogyan nőtt a tömeg, kezdett egyre piszkosabbá válni, miközben megjelent a tetején egy hamisítatlan barna ürülékdarab, amely pont mellettem úszott el (fotó az Origón - a szerző). Közben tőlem 10 méterre egy derék helyi lakos halakat kezdett el pucolni a tengerbe (fotó ugyanott). A für- dőzőktől egy lépésre vágta fel az állatok hasát, és ürítette a vízbe azok béltartalmát. A véres cafatokat a hullámok hamar a kövekre sodorták, oda, ahol meztelen gyermekek önfeledten játszottak. Tudom, hogy a tenger öntisztuló, de...” Viren a helyiek népszerű étele, a csevapcsicsa 40-45 kuna (1680-1890 forint), a grillezett calamari 80 kuna (3360 forint), egy hétdecis ásványvíz 15 kuna (630 forint), egy két és fél de- cis kóla ugyanannyi. Zadarban a parkolás 420 forintra jött ki óránként, egy gombóc fagyi 300 forint, de az origo.hu újságírója szerint dupla akkorák a gombócok, mint nálunk. És az összegzés: „Horvátország drága, sokkal drágább, mint az elmúlt években. Az árak folyamatosan mennek felfelé, miközben egyes szolgáltatások megragadtak a nyolcvanas évek szintjén. Ám amíg ez nem turistariasztó tényező, addig ebben nem lesz változás. Úgy vélem, hogy a viszonylagos közelség és a tenger szépsége sok esetben idealizálja az Adriáról kialakított képet. Tény ugyanakkor, hogy a vendéglátók kedvesek, és csak ritkán kerül kapcsolatba az ember mogorva pincérekkel vagy undok házigazdákkal; igyekeznek úgy viselkedni a vendégekkel, hogy azok jövőre is visszatérjenek.” A siofoki-hirek. hu-n is téma volt nemrég az Adria és a balatoni főváros összehasonlítása árak tekintetében, s nem kell ahhoz elfogultnak se lenni, hogy a Balaton „nyerje” az árversenyt. A tíznapos sztrádamatrica 2975 forint egy közel húszezer forintos Balaton-Adria oda-vissza úttal szemben, a portál szerint Siófokon jól felszerelt apartmanra személyenként, éjszakánként 3500 forintért is lehet lelni, de találtak olyan kétszintes(l) apartmant is, amelyben egy ötfős család lakott napi 9000 forintért. A fagyi ára odakint elég változatos (180-1000 forint), a siófoki gombócok azonban inkább csak ennek az alsó határát súrolják. A kávéért közel ugyanannyit kémek, nem így a sörért: ha itt drágállják is sokan az 500 forintos korsót (Balatonlellén 189 egy korsó hazai - a szerző), Split belvárosában ezret is elkérnek érte a siofoki-hirek.hu szerint. A parkolás Zadarban éppen egy százassal több, mint Siófokon (420- 320), ami persze nem tényező, összességében azonban nincs mit számolgatni, s az éttermi étkek árának összehasonlításáig még el se jutottunk... Ami vitán felül az Adria javára szólhat, különösen idén nyáron, az a Balatonnál lényegesen kevésbé szeszélyes időjárás, ez a hátrány azonban leküzdhetetlen, némileg enyhíteni legfeljebb még a horvátoknál is ven- dégmarasztalóbb vendéglátással lehet... ■ Fónai Imre Kukorica: jó a termés, de alacsony az ár kilátások A tőzsde sem kedvez a gazdáknak, idegesen reagál az ukrán válságra ► Folytatás az 1. oldalról Az érdekképviselet számításai szerint legalább tonnánként 45-50 ezer forintos áron kellene eladni a kukoricát ahhoz, hogy a gazdák jövedelemtermelő képessége megmaradjon, mert az önköltség körüli összeggel nem tudnak tervezni és előrelépni, tette hozzá. Az időjárás kedvezett a kukoricának, de most már inkább napsütés kell A mezőgazdasági termelők most abban bíznak, hogy az export felhúzza az árakat, de jelenleg az európai tőzsdei árak sem kedveznek a magyar kukoricának. A tavasz utolsó hónapjában a kukorica átlagos felvásárlási ára még tonnánként 49 870 forint volt. Azóta az ukrán válság miatt idegesen reagál a tőzsde. ■ K. G. JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE Ütős magyar irodalom mi mindig mindent rosszul csinálunk! Az már sokkolta egyszer-kétszer a magyar közvéleményt, hogy sportolókat késeitek vagy vertek halálra a kocsmákban, most meg itt az újabb döbbenetes incidens, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas határon túli író csapta le ököllel a József Attila-díjas magyar írótársát. írótáborban történt mindez Tokajban, s rögtön érkeztek is a sajtóelemzések, hogy mennyire voltak részegek, ki milyen színű oldalról közelíti meg irodalmi alakjait, s ki miként tombolt a gyerekszobájában. Kukorelly Endre, a sérült fél, megbocsátott, bár mint kifejtette, az akció aljasabb volt, mint ahogy az a hírekben megjelent. Az erdélyi kemény legény, Csender Levente pedig elnézést kért, hogy indulatból ütött, holott Kukorelly-művekre oktatta tanítványait a határon túl pedagógusként. vihar egy pohár vízben mondhatnánk, amúgy magyarosan. Mert Csender Leventéről bizony igen kevesen hallottunk, Kukorellyt kicsit jobban ismerhetjük, neki viszont nemigen hiányzott ez a reklámmonokli. Most azonban három napja róluk szól minden, nem maradnak ki sem a tévéből, sem az online, de még a nyomtatott híradásokból sem. Ez az ütés nagyobbat csattant, mintha az írószövetség három napon át értekezett volna az erőszakról a modern magyar szépirodalomban. csak hát nálunk megint rosszkor volt minden rossz helyen. Mert egy jól szervezett világban, mondjuk, a tengerentúlon a könyvhét előtt két nappal nyomna be egy horgost az ismeretlen író Arnold Schwarzeneggernek, csak úgy véletlenül, a New York Times székháza előtt. Persze előbb némi jutalékban is kiegyeznének. Édes-mézes kísértés Nikién berzsenyi-nap Megemlékezések és szakmai programok Szent Ambrus harangszava mellett a faluszéli kiskápolnánál fogadták Niklán az ünneplőket, köztük Berzsenyi leszármazottak is a Berzsenyi Mézes Napon. Fülöpné Kesztyűs Ágota polgár- mester köszöntője után, idén a Holocaust niklai áldozatairól is megemlékeztek. A Berzsenyi emlékműsor és a mézlovagok, méhészek áldása mellett az Életkertben szalagot kötöttek az elmúlt egy évben született kisbabák tiszteletére, valamint virágokat helyeztek el az elhunytak emlékére állított kőtömbnél. A délutáni kulturális, szórakoztató rendezvényeket a méhészkedéshez fűződő szakmai programokkal is összekötötték. ■ Vigmond E. A mézlovagok is felvonultak a niklai mézes napokon Emlékoszlopot állítottak az eltűnt pusztáikért bőszénfa Szenttamáspuszta, Törjék, Laktanyapuszta, Cukorvölgy - négy, egykor virágzó településrésze volt Bőszénfá- nak, amelyek a múlt század hetvenes éveiben néptelenedtek el, azóta az épületek a földdel váltak egyenlővé. Pedig valaha itt az állami gazdaság komfortos szolgálati lakásai álltak, de a hatalom centralizációs törekvései a pusztuláshoz vezettek, véli Nyitrai István polgármester. Szombaton egy ünnepségre visszahívták az egykor innen elszármazottakat, akik közül mintegy száznegyvenen tettek eleget a meghívásnak, hogy ezzel támasszák fel a lakhelyük emlékét. Egy oszlopot állítottak, amelyre az 1945 óta itt élt családok neveit vésték fel. Ösz- szesen hatvankét család neve díszíti a mementónak szánt emlékoszlopot, ez mintegy kétszázötven egykori lakost jelent. ■ Valaha virágzó településrész volt Szenttamáspusz- ta, Törjék, Lakpatanya- púszta és Cukorvölgy. Az Állami gazdaság komfor- tos lakásaiban laktak az emberek. Nyitrai István ezzel arra is szeretné felhívni a figyelmet, ha tendencia így folytatódik, ötven év múlva akár húsz falu is kihalhat Somogybán. ■ K. G.