Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 31. szám
2014. AUGUSZTUS 17., VASÁRNAP GAZDASAG Problémákat vet fél a skót függetleralk referendum Fellángolt a szenvedélyes vita arról, használhatja-e a fontot az elszakadás után Skócia Skóciában sokkal nagyobb problémát jelent a társadalom elöregedése, mint a szigetország többi részén. Ez is fontos szempont lehet a döntésben. Néhány hét múlva dől el, a skótok többsége független államban képzeli-e el a jövőt, vagy továbbra is Nagy-Britannián belül. Amíg a függetlenségpártiak inkább a nemzeti érzelmekre próbálnak hatni, az uniópártiak gazdasági problémákra hívják fel a figyelmet. VG-összeállítás Több mint kétszáz brit híresség aláírása gyűlt össze augusztus elején Mick Jagger kezdeményezésére. A Rolling Stones énekese nyüt levelében azt írta: reméli, a skótok tiszteletben tartják azt a köteléket, amely Nagy-Britannia lakóit összefűzi, és nemmel szavaznak majd a Skócia függetlenségéről szóló népszavazáson. így gondolja ezt Sting, Stephen Hawking vagy Dávid Attenborough is, a Skóciában élő írónő, JK Rowling pedig nemrég azzal okozott felhördülést, hogy egymillió fontot adományozott az elszakadást elutasító kampány számára. A felhördülés persze nem jelenti azt, hogy a szeptember 18-ára tervezett népszavazáson biztosra lehet venni a függetlenségpártiak sikerét. A közvélemény-kutatások ennek az oldalnak az erősödését mutatják ugyan, ám ez még mindig távol van a többségtől: a Scottish Soci- al Attitudes legfrissebb felmérése szerint jelenleg a megkérdezettek 39 százaléka pártolja az elszakadást, ami 3 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél, miközben az azt elutasítók tábora 64-ről 61 százalékra esett vissza a biztos szavazók körében. Az elutasítás oka egyszerű: miközben a referendum mellett kardoskodó nacionalista kormányzó, Alex Salmond a nemzeti öntudatra, a függetlenség nyújtotta büszkeségre apellál, az uniópártiakat nem annyira a brit „gyarmatosítók” iránt érzett szimpátia vezérli, sokkal inkább a gazdasági racionalitás. A látszólag megtervezett szétválás ügyében ugyanis még mindig rengeteg gyakorlati kérdésre nem sikerült választ adni. Ilyen például az, hogy ha arányosan osztják el a javakat, az arány alapja a terület nagysága, az egy főre jutó GDP vagy a lakosság létszáma lesz? Fennáll ez a kérdés az államadósság kiszámításakor is. Az edinburgh-i vezetés szerint az adósság rájuk eső részéből le kell vonni azt, hogy a skót partoknál a nyolcvanas évek óta működő fúrótornyokból aránytalanul magas adóbevétele származott Londonnak, a fővárosban viszont azzal érvelnek, Skócia jóval több fejlesztési támogatásban részesült, mint a királyság többi része. Erre pedig várhatóan a jövőben is szükség lenne, a skót demográfiai változások ugyanis épp az ellenkező irányba terelik a tartományt, mint Angliát. Amíg ott - részben a magas bevándorlás miatt - nincs gond a munkaerő újratermelődésével, Skócia lakossága folyamatosan öregedik el - figyelmeztet elemzésében az Economist. A lap egy OECD-tanulmányra hivatkozva azt is kiemeli: a felföldiek születéskor várható élettartama jóval alacsonyabb az ország többi részén élőkénél, vagyis nemcsak nyugdíjra, de egészségügyi kiadásokra is többet kell majd áldoznia az önálló vezetésnek. Mindezt úgy, hogy a skót deficit nemcsak a brit átlagot haladja meg, de 2012-ben elért 11 százalékos szintje még a görögök legrosszabb időszakainál is aggasztóbb. Salmond abban bízik, az olajkitermelésből származó adóbevétellel közelebb kerülhet az egyensúly, ám ennek mértékét nemcsak a jövőbeni árak és kereslet befolyásolják, de az is, a következő időszakban mennyit kell majd költeni az egyre több hibával működő kutakra és vezetékekre. Amíg 2008-2009-ben még 12,4 milliárd font áramlott az olajiparból az államkasszába, egy költség- vetést felügyelő brit független kutatóintézet szerint ez az ösz- szeg 2017-2018-ra mindössze 3,4 milliárdra apadhat. Az olajon túl pedig nem nagyon mutat fel más bevételi forrásokat a skót ipar: amíg az egy főre jutó brit export a GDP 32 százalékát teszi ki, a tartomány esetében ez az arány mindössze 21 százalékos. Ennél is több kérdést vet fel Skócia és az Európai Unió viszonya. Az EU tagjai szuverén országok, ennélfogva régiók, tartományok legfeljebb lobbiszervezetekkel képviseltetik magukat Brüsszelben. Ilyen Katalónia, amelynek a függetlenségéhez hűvös távolságtartással viszonyul az unió. Arra azonban nincsen precedens, hogy egy ilyen tartomány önállóvá váljon. losé Manuel Barro- so korábban jelezte: Skócia nem válik automatikusan a közösség tagjává. Lehetővé válhat Eding- burgh számára ugyanakkor az, hogy egyszerűsített úton lépjen be az EU-ba, ami azért is érdeke, mivel a kimaradás a vámunióból komoly költségeket róna rá. A valutaunió is kérdéses, legyen szó akár a font megtartásáról, amelyért a londoni vezetés nem lelkesedik - George Os- borne pénzügyminiszter elhí- resült mondatával: „a font nem CD-gyűjtemény, amelyen szakítás után osztozni lehet” -, vagy az euróövezeti csatlakozásról, amellyel kapcsolatban Brüsz- szelnek vannak fenntartásai. Néhány napja Alex Salmond is a font megtartása mellett állt ki, hozzátéve, ezt a szándékát Londonnak is tiszteletben kell tartania. Sőt, közölte, nincs, ami megakadályozza, hogy Skócia megtartsa a több mint 300 éve használt devizát. Egy ilyen partizánakció azonban alááshatja a brit pénzügyi szolgáltatások piacát, ezzel pedig a világ egyik fő központjának számító Cityt is, nem lesz ugyanis a devizát felügyelő központi bank. Erre az uniópárti kampányt összefogó Better To- gether (Együtt lobb) mozgalom élén álló - a Munkáspárt, a konzervatívok és a liberális demokraták támogatását is élvező volt pénzügyminiszter - Alistair Darling hívta fel a figyelmet. Sir Alex viszont azzal fenyegetőzik, addig egy fillért sem ad az államadósságba, amíg London nem veszi be a valutaunióba a független országot. Elemzők szerint aggodalomra ad okot az is, hogy a sziget- ország legnagyobb bankjai közül kettő - a Royal Bank of Scotland és a Lloyds - is Skóciában működik, betétállományuk pedig tizenkétszerese a tartomány GDP-jének. Összehasonlításul: amikor Írország kis híján csődbe ment a bedőlt bankhitelek miatt, ez a banki állomány a hétszerese volt a nemzeti összterméknek. Jobb színben Skócia Na®'______________ 5K0Cla Britannia Eg y főre jutó GDP (USD) 52 009* 43 830 GDP-növekedés ,, n„ (3. negyedév 2012/13,%) ’ Munkanélküliség (%) 6,4 6,5 *AZ ÉSZAKI-TENGERI OLAJLELŐLHELYEKKEL EGYÜTT FORRÁS: VG-GYŰJTÉS Egyszerű kérdésre kell választ adni a Skócia függetlenségéről szóló népszavazást a Skót Nacionalista Párt (SNP) tűzte zászlajára a 2010-es választási kampányban. A győzelmük után hivatalba lépettpártelnök, Sir Alex Salmond 2013 márciusában jelentette be, hogy a népszavazást 2014. szeptember 18-án rendezik majd. Az időpont nem véletlen: hétszáz éve akkor zajlott a skót függetlenségi háború legfontosabb csatája Bannockburnnél. a népszavazásról szóló, a királynő által tavaly decemberben aláírt törvény szerint a függetlenségről azok a britek, a nemzetközösség országaiból származó vagy európai uniós állampolgárok voksolhatnak, akik Skóciában élnek, beleértve a londoni parlament felsőházának, illetve a brit hadseregnek a tartományban élő tagjait. A szavazás alsó korhatára 18 helyett 16 év. a referendumon a következő kérdésre kell választ adni: Egyetért-e azzal, hogy Skócia független állam legyen? Tartalmat is adna a BuzzFeed - vagy esetleg mégsem? fejlesztés Több mint nyolcszázmillió dollárt ér már a világ leghíresebb macskafotó-megosztó portálja A macskák uralják az internetet - az egyelőre megdönthetetlen tézist most éppen az az oldal igyekszik megcáfolni, amelynek elévülhetetlen érdemei vannak a cuki szőrös emlősök népszerűsítésében. A Buzz- Feedről van szó: a 2006-ban alapított, New Yorkban működő gyűjtőportál nem annyira cikkeiről, inkább listáiról, tesztjeiről és gifekből álló összeállításairól vált híressé, olyany- nyira, hogy ma már havonta világszerte több mint százmillió látogatója van az oldalnak, és ebben az évben várhatóan bevétele is eléri a százmilliót, dollárban. Értékét az Andrees- sen Horowitz kockázatitőke-befektető cég 800 millió dollárra becsülte - és mellesleg ezt megfejelte 50 millió dollárral. (Összehasonlításképp: tavaly Jeff Bezos, az Amazon alapítója 250 millió dollárt fizetett a Washington Postért). A befektetés célja éppen a minőségibb tartalom előállítása, ami rá is fér a cégre, egy hónapja ugyanis kénytelen volt megválni egyik neves szerkesztőjétől, miután kiderült, több tucat cikkében szóról szóra vett át mondatokat másoktól. A pénzt elsősorban a videótartalmak erősítésére, illetve a hirdetési tevékenység összefogására szánja a cég, amelynek alapítója, lonah Peretti a Financial TiJonah Peretti, az alapító Yo az élre tör a világ leghülyébb mobilalkalmazásaként említik a Yót, amely egy dologra képes: a „Yo" („Hé!”) szócskát elküldeni egy másik felhasználónak. Ennek ellenére az applikáció április elsejei felbukkanása óta töretlen népszerűségnek örvend: július végéig kétmilli- óan töltötték le, a felhasználók naponta négymillió „yo"-t küldtek, ami a fejlesztők cégének értékét 5-10 millió dollárra növelte. Az izraeli Arbel és Moshe Hogeg ötletét a gázai bombázások idején a hadsereg is átvette: az alkalmazás továbbfejlesztésével született meg a támadásokra figyelmeztető üzenetetküldő rendszer. mesnak kiemelte: a technikai innováció is elkerülhetetlen, hiszen az elmúlt évtizedben alaposan megváltoztak az olvasási szokások. Peretti volt az egyik alapítója a Huffington Postnak is, amely hírblogokon keresztül hódította meg a világot, és tanította meg az olvasóknak azt, hogy a korábban internetes naplónak számító médium lehet hírforrás is. A BuzzFeed pedig a korábban elektronikus levelekkel terjedő kép- vicc- és egyéb gyűjteményeket terelte egybe, sikerét pedig nagyban annak köszönheti, hogy ezeket a közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Pinterest) felhasználói előszeretettel osztják meg: a BuzzFeed forgalmának háromnegyede ezeken az oldalakon keresztül zajlik. És ennek a tartalomnak a jelentős része nem hírekből, hanem cuki szőrös emlősök képeiből áll. Médiaelemzők egyetértenek abban: a BuzzFeed sikere jelzi, hogy az egyedi tartalomnál fontosabb tényezővé válik az, hol, hogyan terjesztik. Vagyis a közösségi oldalakon és a mobiltelefonjukon élő, elsősorban fiatal olvasók megnyerése a cél. Nem véletlen, hogy a BuzzFeed szerzői közül nem azok kapnak prémiumot, akiknek a cikkeit a legtöbben olvassák, hanem azok, akiknek a cikkeit a legtöbben osztják meg. ■ VG
