Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-02 / 179. szám

2014. AUGUSZTUS 2., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP népességmegtartó erő a vidéknek fórum Mezei Dávid szerint Brüsszel tovább bonyolította a pénzhez jutás feltételeit ► Folytatás az 1. oldalról Mezei Dávid, a Miniszterelnök­ség agrár-vidékfejlesztési stra­tégiai ügyek helyettes állam­titkára elmondta: a 2014-2020- as uniós költségvetési ciklus­ban egyebek között a vidék munkahelymegtartó képessé­gének ez erősítése, a kis és kö­zepes méretű gazdaságok tá­mogatása szerepel a kiemelt cé­lok között. Az olyan munkaigé­nyes ágazatokat, mint a kerté­szet és az állattenyésztés, szin­tén előre sorolták a fejleszteni kívánt területek között. A ter­melésbiztonság és a helyi erő­források felhasználása nem kü­lönben hangsúlyt kap. Az ön­tözési rendszerek fejlesztésé­ben a mintegy 100 ezer hektá­ros jelenlegi értéket kell növel­ni, mert ebben nemcsak Euró­pához, de a közelmúltunkhoz képest is le vagyunk maradva, húsz éve még háromszor ekko­ra területen volt gyakorlat az öntözéses gazdálkodás. Az újdonságok között a he­lyettes államtitkár kiemelte a kockázatkezelés, köztük példá­ul a jégkárelhárító rendszerek telepítését. A döntően uniós for­rású fejlesztések értelemszerű­en helyi összefogást kívánnak majd a résztvevőktől. A pályá­zati pénzeket azonban a Közös Stratégiai Keretrendszer elne­vezésű új brüsszeli döntési lép­cső bonyolultabbá tette, mondta Mezei Dávid. A vidék népességmegtartó ere­je fontos, de ez nem megy képes­ségmegtartó erő nélkül. A legen­dás falufejlesztőt, Kemény Berta­lant idézte előadásában Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszakta- nácsadási, Képzési és Vidékfej­lesztési Intézet igazgatója. Mint mondta, a szereplők hálózatba szervezésének, információval el­látásának régi színterei mellett újak is megjelentek. Ilyen a Helyi Aktivációs Műhelyek megjelené­se, ami elsőként Somogybán, Ba- latonmária-fürdőn nyitotta meg a kapuit. Az Integrált Közössé­gi Szolgáltató Terektől (IKSZT), ahol például a zselickislaki fó­rumot is szervezték, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Háló­zatig számos műhelyben gondol­kodhatnak együtt az azonos cé­lokért dolgozók. A Nagyapám há­za program például a népi építé­szeti örökség megőrzését tűzte ki célul, Czinka Panna program­ban pedig a roma vidékfejlesztő fiatalok kaphatnak ösztöndíj-tá­mogatást. Jakó Gergely, a megyei közgyű­lés alelnöke ismertette a megyék megváltozott feladataiból, és a mintegy 52 milüárdos helyben elkölthető forrásból adódó lehe­tőségeiket. Lengyel Gábor szil- vásszentmártoni polgármes­ter önfenntartó településükről, Hogyor Veronika tervezési refe­rens a Vasfüggöny túraútvonal­ról szólt a horvát szakmabeliek részvételével tartott rendezvé­nyen. ■ Balassa T. Elgondolkodtató jövőkép. Az agrárgazdálkodás korszerűsítése az egyik legfontosabb alapja a vidék fejlődésének Súlyos károkat okozott a kiégett kamion Biztonság, vagy az orwelli világ jöhet? nagytestvér Az összehangolt kamerarendszerek, adatbázisok elől nem lehet elbújni ► Folytatás az 1. oldalról Mosonyi Zoltán, a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság ár- vízvédelmi és folyógazdálko­dási osztályvezető-helyette­se pénteken arról tájékozta- ta az MTI-t, hogy nem jutott szennyeződés az M7-es autó­pályán kívülre a sztrádán tör­tént tragédia után. Mosonyi Zoltán hangsúlyozta, hogy az elvégzett vizsgálatok alap­ján az út területén sem a ta­laj, sem a vizek nem szen­nyeződtek, mert a felborult üzemanyag-szállító kami­onból kifolyt és el nem égett benzint felfogta az autópálya csapadékelvezető-rendszeré­be épített olajfogó. A baleset­ben után a sztrádát mindkét irányban teljes szélességében le kellett zárni, a lángok elfoj­tásán harminchat tűzoltó több mint egy órán át dolgozott. ■ Komoly helyreállítási munkákra volt szükség a tűz eloltása után A katasztrófavédelem és a Magyar Közút tájékoztatá­sa szerint a tűzben megsem­misült a kamion, megolvadt a szalagkorlát és az aszfalt, 1400 négyzetméternyi útfelü­letet kellett átlagosan öt-hat centiméteres vastagságban visszamarni és újraaszfaltoz­ni. A kárfelmérés még tart, csak az M7-es burkolatában a kiegészítő elemekben több tízmillió forint kár keletke­zett. ■ ► Folytatás az 1. oldalról A rendszer segítségével köny- nyebben megtalálhatóak lesz­nek a lopott autók, de akár a céges kocsik útnyilvántartá­sát is elvégezhetik majd a szá­mítógépek - csak az a kérdés, mire akarják felhasználni az összegyűlt adatokat, illetve milyen jogosítványokat kap­nak majd a hatóságok. Melyek akár a közlekedésszervezési, a közlekedésrendészeti, a közút­kezelői, a közlekedésbiztonsá­gi, a közúti közlekedési ellen­őrzési, a katasztrófavédelmi, a bűnüldözési, a szabálysérté­si, a nemzetbiztonsági és a sta­tisztikai adatgyűjtési feladato­kat ellátó szervezetek adataira is támaszkodhatnak.- Önmagában az nem problé­ma, hogy rendszerezik az ada­tokat - mondta Bodonyi Zsolt jogász -, viszont a különféle nyilvántartások összekapcso­lása már felvethet jogi problé­mákat. S nemcsak a személyi­ségi jogokra gondolok, de akár az üzlethez kapcsolódó jogok is sérülhetnek. Az is kérdés, kiknek lesz hozzáférése egy ilyesfajta egységes adatbázis­hoz, hiszen nem véletlenül vol­tak eddig különféle hivatalok­nál és hatóságoknál elkülönít­ve ezek az adatok. Melyek kü- lön-külön sokszor érdektele­nek, együtt azonban felérté­kelődhetnek. Összességében a megfogalmazott elérendő cél­hoz képest aránytalannak ér­zem az eszközt, mely lehető­séget ad másféle felhasználás­Kamerapászta. Ott is figyelnek, ahol talán nem is gondolnánk ra is, s ez már sokakban fel­idézheti azt a bizonyos orwel­li világot. Ez az egész hason­lít a személyi szám problémá­jára: annak idején éppen azért tiltotta meg az Alkotmánybí­róság, hogy mindenütt el le­hessen kérni, mert addig egy olyan konkrét azonosítónak számított, mellyel minden hi­vatal összes adatát le lehetett kérni, s ez erőteljesen korlá­tozta a szabadságjogokat. ■ Vas A. ■ Őn szerint túl sok adatot tud­nak rólunk a hatóságok? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. A közérzetet egyelőre nem zavarja, de öt-tíz év múlva gondokat okozhat... az is nagy kérdés, milyen ha­tással lehet az emberekre a tu­dat, hogy életük szinte összes mozzanata ismert lehet. End- resz György pszichiáter szerint ugyan azzal mindenki tisztá­ban van tíz-tizenöt éve, hogy alaposan megfigyelik az életé­nek bizonyos szegmenseit - a mobiltelefonok és a számítógé­pek nyitott könyvnek számíta­nak az erre szakosodottak szá­mára -, ám ennek fokozódása akkor sem jó, ha közvetlenül nem is érzékelhető.- az átlagember alapjában vé­ve nem érzékel ebből semmit- jelentette ki -, csak, ha konkrét esetekben megtapasz­talja, hogy úgymond rászáll­tak. S itt nemcsak nemzetbiz­tonsági vagy titkosszolgálati helyzetekre gondolok, hanem akár egy adóellenőrzésre is: akkor derül ki, mennyivel töb­bet tud az emberről a hatóság, vagyis az állam, mint az hin­né. Egy pesszimista gondolko­dású egyénnek persze már a hír hallatán is csökkenhet a szabadságérzete, s a paranoiá­ra hajlamos embereknél is gondot okozhat. Amúgy az ilyen rendszereket lehetne kife­jezetten jó dolgokra is használ­ni: például ki lehet mutatni, ki ült volán mögé két órával az­után, hogy részegen hazatán­torgott. A normál közérzetet viszont szerintem nem befolyá­solja a tudat, hogy az ember­ről adatbázist vezetnek, leg­alábbis jelenleg, öt-tíz év múl­va viszont már komolyabb problémákat okozhat majd. JEGYZET CZENE ATTILA Nekem most is Európa kell! az elmúlt héten a politikai, gazdasági, kulturális köz­beszédet Orbán Viktor mi­niszterelnök romániai Tus- nádfürdőn elmondott kije­lentéseinek kommentálásai uralták (Somogybán is). A jobboldal lényegében csönd­ben maradt, mások széles skálán „támadtak”. Az ér­zelmi kötődésen túl kellene értékelni Orbán útmutatá­sait, mert végül még ismét valóra válhatnak. MAGYARORSZÁG MINISZTER­ELNÖKE többek között Kí­nát (sokmilliónyian éheznek a kommunista országban), Oroszországot (Putyin elnök börtönbe záratja az ellenzé­kieket), Szingapúrt (a jól me­nő családi biznisz országa) és Törökországot (ahol a mi­niszterelnök-helyettes azt mondja: erkölcsi züllés, ha a nők hangosan nevetnek) je­lölte követendőnek. az immár nyíltan kimondott politikai alapvetés (amelyet alátámasztanak az elmúlt évek lépései, jogszabályvál­tozásai) szembe helyezke­dik az úgynevezett liberális Nyugattal, amelyhez évszá­zadokon át tartozni kívánt a magyarság (meggyőző­désem, hogy ez most is így van, s nekem is Európa kell a demokráciájával, kiszá­míthatóságával, szabad ver­senyével, szolidaritásával és kultúrájával). Nem jelent sem gazdasági, sem erköl­csi aggályt, hogy az Európai Unió adja a pénzt a magyar- országi fejlesztések túlnyo­mó többségére, mindegyik előtt látható - muszájból - az ezt bizonyító tábla. 1988 óta vagyok újságíró, azóta látom, hogy különbö­ző praktikákkal, magyará­zatokkal osztja szét érdeke­inek megfelelően az ország javait - pontosabban meg­lopja az adófizető állampol­gárok túlnyomó részét - a mindenkori hatalom. Kína, Oroszország, Szingapúr, Tö­rökország most a legújabb példakép. Ez számomra ért­hetetlen, ha csak nem ar­ra gondolok, hogy ezekben az országokban nincs de­mokrácia, kontroll nélkül dönthet a hatalom birtokosa bármiről, akár visszamenő- legesen is. Ez pedig elfogad­hatatlan. Tényleg ezt akar­juk huszonnégy évnyi vala­mennyire demokrácia után ismét? Gondolunk ilyenkor a gyerekeinkre is? Felborított egy katamaránt a viharos Balaton Fonyód A viharos Balatonon felborult egy katamarán Fo­nyódnál csütörtökön délután, az Árpád-parton történt bal­eset során a hajóról egy em­ber a vízbe esett, de a férfit ép­ségben kimentették a vízirend­őrök. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom