Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-12 / 187. szám
2014. AUGUSZTUS 12., KEDD KÜLFÖLD 5 Erősítheti hatalmat Erdogan ankara Gazdasági sikerek segítik az autokrata államot építő politikust Törökország LAKOSSÁG (2013, BECSLES) 76,67 millió EGY FŐRE JUTÓ GDP (2013, VÁSÁRLÓERŐ-PARITÁSON) 19080 USD GDP ARÁNYOS ADÓSSÁG (2012) 40 százalék INFLÁCIÓ (2014, JÚNIUS) 9,3 százalék HITELMINŐSÍTÉS (S&P) BB+ negatív kilátással (BEFEKTETÉSRE NEM AJÁNLOTT) FORRÁS: VG-GYŰITÉS Washington fegyvereket szállít a kurd hadseregnek irak A parlament alelnökét, Haider al-Ábádit kérte fel kormányalakításra az iraki elnök. A kurd Fuád Maszúm a választások után három hónappal, a parlament siíta többségének javaslatára bízta meg al-Ábádit. Az eddigi miniszterelnök, a siíta Nuri al-Maliki személye erősen megosztotta nem csak az iraki közvéleményt, de olyan szövetségesek, mint a szinté siíta iráni vezetés és az Egyesült Államok is próbálta meggyőzni arról, hogy az ország helyzetének stabilizálása érdekében működjön együtt a szunnita közösséggel. Legutóbb - tegnap reggel - John Kerry amerikai külügyminiszter szólította fel Malikit arra, hogy ne élezze tovább az ellentéteket a felekezetek között. Ez azért is életbevágó, mivel az elmúlt hónapokban egyre nagyobb területen veszi át a hatalmat az országban - és a szomszédos Szíriában - a szunnita szélsőséges Iszlám Állam (IS). Kérdés, hogy al-Ma- liki leváltása mennyire nyugtatja le a pattanásig feszült helyzetet. Az ország északi és keleti részén élő kurdok tegnap nemzetközi segítséget kértek, miközben Laurent Fabius francia külügyminiszter az EU külügyi főképviselőjét, Cathe- rine Ashton kérte arra, hogy a közösség lássa el fegyverekkel a kurdokat. Németország ettől tegnap elzárkózott. Az iraki helyzet rendezése az uniós tagországok nagyköveteinek mai, rendkívüli találkozóján is téma lesz. Washington ugyanakkor diplomáciai források szerint már döntött a kurd hadsereg, a pesmergák felfegyverzéséről, miután a múlt hét végén az amerikai légierő támadásokat hajtott végre az IS csoport állásai ellen a kurd autonóm terület központja, Er- bil közelében. Közben egy a szíriai emberi jogi helyzetet felügyelő, londoni székhelyű szervezet arról számolt be, hogy az IS fegyveresei Szíriában több embert lefejeztek vagy keresztre feszítettek istenkáromlásért. Irakban a hírek szerint a hétvégén több száz nőt raboltak el a radikális szervezet tagjai. ■ VG Az első fordulóban megnyerte Recep Tayyip Erdogan az első törökországi elnökválasztást. Kritikusai szerint az országot 2003 óta miniszterelnökként vezető „szultán” tekintélyelvű rendszert épít fel, ő azonban a nemzeti megbékélés időszakát vetíti előre. Hornyák József Törökország történetének első közvetlen elnökválasztását nyerte meg Recep Tayyip Erdogan, miután nem indulhatott többször a kormányfői székért. A hatvanesztendős Erdogan 11 éve vezeti az országot, olyan tüntetéssorozatokat és korrupciós botrányokat élt túl kormányfőként, amelybe nyugati vezetők valószínűleg belebuktak volna. Az iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjának (AK) vezetőjét háromszor nevezték j ki török miniszterelnöknek, ami példátlan az ország történetében. Korábban a parlament választotta az elnököt, az alkotmány 2007-es módosítása nyi- " tóttá meg az utat a közvetlen választás felé. Erdogan a szavazatok 52 százalékát szerezte meg. A már az első fordulóban kiharcolt győzelem megerősítheti abban, hogy tovább építse autokratikus, tekintélyelvű rendszerét, amelynek lényege az ellenzék és a független hangok elnyomása. A választások előtt is Törökország utcáin mindenhol Erdogant lehetett látni, a köztévében az ellenzék a kampány egy részében szinte láthatatlan volt. Legerősebb kihívója, Ekme- leddin Ihsanoglu a szavazatok 38 százalékát szerezte meg a Köztársasági Néppárt és a Nemzeti Cselekvés Pártjának közös jelöltjeként. Ihsanoglu a nyugat, a demokratikus értékek és a jogállam felé fordította volna az országot, de ez a ERDOGANT 1998-ban tíz hónap fogházra ítélték, miután gyűlöletkeltő beszédet mondott, pontatlanul idézve egy nacionalista költő verséből. Ebből négy hónapot letöltött. az igazi teszt azonban a tavalyi tüntetéssorozat volt a számára. 2013 tavaszán az isztambuli Gézi Park tervezettfelszámolása miatt tiltakozások indultak, a tüntetéseken a szólásszabadság korlátozása, a gyülekezési jog és az abortusz szigorítása ellen is felléptek. A demonstrációk az egész országra kiterjedtek. remény szertefoszlott Erdogan győzelmével. „Az országban új korszak kezdődik” - mondta győzelmi beszédében tízezrek előtt Erdogan, aki a nemzeti megbékélés időszakát hirdette meg. Szavai szerint lezárják a régi Törökországot, ellenfeleitől pedig azt kérte, hogy felejtsék el a vitákat és ne vádolják azzal, hogy tekintélyelvű rendszert építene. Kérdés, mit jelent a „régi Törökország” lezárása: Erdogan ellenfelei gyakorta vádolják azzal, hogy elszakad. a Mustafa Kemal Atatürk által kiépített világi állam eszméjétől. A rendőrök szétverték a tömeget, az akciónak halálos áldozatai is voltak. Erdogan a „pénzügyi lobbit", a spekulánsokat látta a tüntetések mögött, de a „külföldi hatalmakat” és a „nemzetközi sajtót” is vádolta. a politikus abba sem bukott bele, hogy több miniszterének fia korrupciós botrányba került tavaly decemberben. Idén májusban az ország történetének legsúlyosabb, 301 emberéletet követelő bányaomlása miatt tüntettek az országban. A törököket nem csak a propaganda, hanem a gazdaság jó teljesítménye is Erdogan mellé állította: hatalomra kerülése óta gazdaság évente átlagosan több mint 5 százalékos növekedést produkált. Az európai uniós tagság kérdése már nem ilyen sikertörténet: a 2005- ben megkezdett csatlakozási tárgyalások kevés eredménynyel kecsegtetnek. Erdogan az új török líra bevezetésével csökkentette az inflációt és a Nemzetközi Valutaalap hitelével lökést adott a gazdaságnak 2003 után. Megreformálta a bankszektort és új társadalombiztosítást vezetett be. Az elmúlt évtizedben milliók kerültek ki a szegénységből, és miközben Európát pénzügyi válság sújtja, addig a török gazdaság dinamikusan növekszik, amit a belföldi fogyasztás segít. Fontos kérdés, hogy ki veszi át Erdogan helyét a kormány élén. Sokak szerint egy bábot ültet majd a kormány élére, de megerősített államfői jogkörökkel ő vezeti majd az országot. A mostani államfő, Abdul- lah Gül az esélyesek közt szerepel, az viszont biztos, hogy bárki is lesz a kormányfő: Erdogan 2019-ig biztosította hatalmát, amit csak egy minden korábbinál nagyobb tüntetéssorozat dönthetne meg. wwmixm Moody's: jövőre gyorsul a növekedés VÁRHATÓAN ÁTLAG alatti év lesz 2014 a világgazdasági növekedés szempontjából, de jövőre már jobbak a kilátások - jósolta globális előrejelzésében a Moody's Investors Service. A világ legnagyobb hitelminősítője szerint az idén 2,8 százalék körüli növekedés várható, míg 2015-re már 3,2 százalékos globális GDP-bő- vüléssel számolnak. A cég szerint változatlanul az eu- róövezetben a leggyengébb a lendület, a ház az idén 1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos - vagyis a globális átlag felénél is jóval lassabb - éves növekedési ütemeket vár a valutaunióban. ■ MTI A lengyel nyugdíjasok élnek a legrosszabbul LENGYELORSZÁGBAN A legrosszabb a hatvan éven felüliek helyzete európai viszonylatban, a nyugdíjas lengyelek az európai átlagnál betegebbek és szegényebbek, miközben ők tartják el a család fiatalabb nemzedékeit - írta a Dziennik Gazeta Prawna. A SHARE nemzetközi kutatás eredményeit idézve kiemelik: folyamatos pénzügyi gondokkal küszködik a lengyel nyugdíjasok 21 százaléka, miközben például a svédeknek csupán 2,4 százaléka. Ezenkívül a lengyel ötven év felettiek 65 százaléka küszködik tartós egészségügyi problémákkal. ■ MTI Nem zárkózott fel a volt NDK a keleti német tartományok gazdasági teljesítménye bár növekszik, de a mostani ütemben nem fog tudni felzárkózni a nyugati tartományokéhoz - állítja a hallei IWH gazdaságkutató tanulmánya. Az intézet szerint Németország keleti tartományainak bruttó ifazai terméke 1,8 százalékkal, a nyugati tartományoké pedig 2,0 százalékkal növekszik majd az idén. Az IWH számításai szerint a keleti tartományokban az egy főre jutó GDP kétharmada a nyugatiaknak. ■ MTI Semmibe sem bukik bele Az olasz kormányfő próbálja meggyőzni a piacokat RECESSZIÓ Matteo Renzi visszautasította az EKB elnökének múlt héten elhangzott bírálatait Jó úton jár az olasz gazdaság - nyugtatta meg a világot a Financial Timesnak adott interjúban Matteo Renzi. Az olasz miniszterelnök tegnap megjelent nyilatkozatára szükség is lehet, hiszen mindössze néhány nappal korábban derült ki: a második negyedévben az elemzők által várt növekedést helyett 0,2 százalékkal csökkent az euróövezet harmadik legnagyobb gazdaságának GDP-je. Ez pedig veszélybe sodorhatja azt, hogy Olaszország a 3 százalékos határérték alatt tartsa a hiányt, hacsak a kormány nem hajt végre legalább egymilliárd eu- rós kiigazítási programot. Annál is inkább, mivel most már a hitelminősítők is úgy látják, az ország gazdasága idén nem lábal ki a recesszióból, amely öt év alatt a harmadik. Renzi azonban bízik abban, hogy ennek ellenére Olaszország tartani tudja a kitűzött hiánycélt, és ebben az sem akadályozza meg, hogy a korábban tervezettnél lassabban haladnak az EU által is elvárt reformok. Igaz, vannak olyan reformok, amelyek elmaradása nem zavarja Brüsszelt. A múlt héten erősítette meg a római kabinet, hogy elhalasztja az élesen bírált nyugdíjreformot, amelynek keretében egyes szakmában csökkentették volna a járadékhoz szükséges korhatárt. Fél éve vezeti Olaszországot A reformfolyamatok elmaradását csütörtökön élesen bírálta Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) olasz elnöke is, aki szokásos havi sajtó- tájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet: az EU-nak közbe kellene lépnie, ha úgy ítéli, emiatt az euróövezeti gazdaság teljesítménye is veszélybe kerül. A februárban hivatalba lépő Renzi, aki néhány hónapja még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy rugalmasabb szabályokat követelt a deficit számításakor - konkrétan a strukturális reformok végrehajtása érdekében feláldozott forrásokat „jó hiányként” tartaná számon -, most elutasította a közbeavatkozást. „Egyetértek Draghival, amikor azt mondja, Olaszországnak reformokra lenne szüksége, de ezek végrehajtásáról én döntök, nem pedig a trojka, sem az EKB, sem az Európai Bizottság” - nyilatkozta a politikus. A probléma azonban ennél összetettebb, mivel a hatvanmilliós ország válsága kihathat az egész euróövezetre. Különösen annak fényében, hogy az elvárt, elsősorban a bürokrácia leépítését előirányzó reformok segítenék a növekedést is. A helyzetet némileg javítja, hogy a periféria többi, az elmúlt években monetáris válsággal küzdő tagállama már a fellendülés jeleit mutatja: Spanyolország a leggyorsabban növekvő tagország, Portugáliában a bankválság ellenére a javulás jelei mutatkoznak, és hét év után a görög gazdaság is bővülni tudott. ■ VG Reál GDP alakulása (év/év, százalékban) *
