Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)
2014-08-08 / 184. szám
BI03EB3BI Új közétkeztetés csak januártól SZEPTEMBER HELYETT jÖVŐ év január 1-jén lép hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely szabályozza az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését, tápanyagtartalmát - jelentette be Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Elmondta: azért halasztanak, mert több jelzést kaptak a közétkeztetés résztvevőitől, hogy nem elég a felkészülési idő. ■ MTI Norvég Alap: sikkasztás miatt nyomoznak FELJELENTÉS ALAPJÁN, sikkasztás miatt vizsgálja az ügyészség az Ökotárs alapítvány által koordinált Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) gyakorlatát - erősítette meg a Fővárosi Főügyészség. Sajtóhírek szerint egy Fidesz-tag tett feljelentést. Lázár János áprilisban levélben fordult a norvég kormányhoz, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásait az LMP-hez szorosan kötődő szervezet, az Ökotárs Alapítvány vezetésével osztják szét Magyar- országon. Azt kérte Oslótól, hogy a magyar kormánnyal konzultálva döntsön a források elosztásáról. ■ MTI Zárolások: kevesebb jut konzultációra közzétették az egyes tárcák a 110 milliárd forintos költségvetési zárolás őket érintő tételeit. Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a legnagyobb tétel a 2,8 milliárdból az útdíj rendszer működtetését érinti 1,2 milliárd forinttal. A Miniszterelnökséget 1,4 milliárd érinti, egymilli- árddal kevesebbet terveznek a konzultációra. A gazdasági tárcánál csak annyit tudnak, hogy a 8,3 milliárdos zárolásból 1,4 milliárd érinti az intézményeket, 6,9 milliárd a fejezeti előirányzatokat. ■ www.vg.hu/zarolas Népbetegség a koraszülés megelőzés Egy friss kutatás szerint a romák veszélyeztetettebbek Szülések, koraszülések*, csecsemőhalandóság** ■ élveszületések száma O koraszülések aránya # csecsemőhalandóság 2001 2005 2010 2011 2012 2013 90269 1 88 700 | @© @0 8.6 0 8.5 0 8,6'0 @0 * A 2500 gramm alatti újszülöttek. ** Ezer élveszületett közül az egy 3 éven belül meghaltak aránya. 1 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH ' A magas vérnyomás, az elhízás és a cukorbetegség mellett ma már a koraszülés is népbetegségnek számít hazánkban. A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ebben érdemi változás csak akkor várható, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. Haiman Éva Miközben az elmúlt majdnem másfél évtizedben tízezerrel csökkent a születések száma, gyakorlatilag változatlan maradt a koraszülöttek aránya, ráadásul az utóbbi egy esztendőben sajnálatos módon megfordult a csecsemőhalandóságban tapasztalt pozitív irányú tendencia. Koraszülöttnek a 37. hét előtt születettek számítanak, de hasonlóan veszélyeztettek a 2500 grammnál kisebb súllyal világra jött csecsemők, akik között sokan egyben idő előtt is érkeznek. Az ilyen paraméterekkel születettek élete nem csak az első időben van veszélyben, de később is: főleg közülük kerülnek ugyanis ki a cukorbeteg, magas vérnyomásos, esetleg vesebeteg felnőttek. Napjainkban a csecsemőhalálozás fő oka a koraszülés, illetve az alacsony születési súly. De a maradandó károsodást szenvedett - vak, süket, tanulási nehézséggel küzdő - gyermekek zöme is koraszülött. Ezért is rendkívül fontos a koraszülések megelőzése, amelyek között vannak jobban és kevésbé jól befolyásolható tényezők. Az utóbbiak közé tartozik például az anyák életkorának kitolódása: 2011-ben a szülő nők átlagos életkora 29,4 év volt, első gyermekük születésekor az anyák átlagéletkora majdnem 28 év volt, és a tapasztalatok szerint a nagyon fiatalok mellett a 40 éven felüli nők az átlagnál hajlamosabbak a koraszülésre. A terhesgondozáson rendszeresen megjelentek számát azonban még mindig lehetne növelni, főleg, hogy a hajléktalanság, illetve az ultraliberális gondolkodás terjedésével úgy tűnik, emelkedik azok száma, akik csak a szülésnél találkoznak orvossal. Ezt igazolják az Epidemiológiai Központ adatai, amelyek szerint 2012-ről 2013-ra több mint másfélszeresére nőtt azoknak a babáknak a száma, akiket be kellett oltani hepatitis ellen, mert anyjukat a terhesség alatt nem szűrték erre a fertőzésre. Demeter János, a Szakmai Kollégium Szülészeti-Nőgyógyászati Tagozatának elnöke szerint ezért is nagy jelentőségű, hogy júliustól a védőnők is részt vehetnek a várandósok gondozásában. A szakember hozzátette: a kismamák többsége szerencsére most is él a lehetőséggel, már csak azért is, mert anyasági támogatásra csak az jogosult, aki terhessége alatt legalább négy, koraszülés esetén legalább egy alkalommal elment terhesgondozásra. A Semmelweis Egyetem kutatóinak legutóbbi tanulmánya szerint ugyanakkor érdemben csak akkor szorítható vissza a koraszülések száma Magyarországon, ha az egészségpolitika a legnagyobb kockázatú roma nőkre koncentrál. A Balázs Péter vezette kutatócsoport a 2009 és 2012 között a négy észak-ke- let-magyarországi megyében szülő 18 ezer szülő nő adatait elemezve többek között arra a megállapításra jutott, hogy a magukat romának vallók körében lényegesen magasabb volt mind a koraszülötteket, mind a kis súlyú újszülötteket világra hozó nők aránya: 10,7 százalék volt a koraszülött roma csecsemők, míg 7,9 százalék a nem roma babák aránya, míg a 2500 grammal született a roma kicsik 14,2, míg a nem romák 7,6 százaléka. Már születéskor is hátrányban az oecd-országok 6,7 százalékos átlagával szemben Magyarországon az újszülöttek 8,4 százaléka jön világra kevesebb, mint 2500 grammal. Nálunk csupán négy országban rosszabb a helyzet, míg ugyanekkora arányú a kis súlyú újszülöttek aránya Görögországban és Mexikóban. Az Európai Unión belül Magyarországon jön világra a legtöbb koraszülött. Évente nagyjából nyolcezer gyerek születik idő előtt, közülük majdnem másfél ezer kritikusan alacsony súllyal. Nem volt kiugró deficit az év hetedik hónapjában hiány Júliusban 38 milliárd forintos hiány alakult ki a büdzsében a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint, vagyis az év hetedik hónapjában sem szállt el a költségvetési hiány. Az idei év hetedik hónapjának végén 851,4 milliárd forint volt a költségvetési hiány, ami az egész évre tervezett deficit 86,5 százaléka. Az NGM tájékoztatása szerint július végéig a központi költség- vetés 1031,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 134,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 45,5 milliárd forintos szufficittel zártak. A tavalyi év azonos időszakában az államháztartás központi alrendszerének deficitje csaknem azonos összeget, 851,2 milliárd forintot tett ki. Az idei hiány alakulásának értékelésekor az NGM szerint ki kell emelni, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek a költségvetési egyenleg alakulását jelentősen befolyásolják. Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében érvényesülnek majd erőteljesebben. A gazdasági tárca azonban nem ír arról, hogy ha üyen kedvezőek a folyamatok, akkor miért kellett 110 milliárd forintot zárolni a költségvetésből. Korábban az alacsony inflációval, a közmunkaprogram kiterjesztésével, az állami cégvásárlásokkal és az EU-val folyó vitákkal indokolták. Könnyen lehet azonban, hogy a jelenlegi, 315 forint körüli árfolyamon már az államadósság sem csökkenne tavalyhoz képest, ha nem lenne nagyon szigorú a költségvetési politika. ■ H. J. A büdzsé alakulása Előirányzat 2014 július (milliárd (milliárd _______________________forint! forint) Közp onti köRségwtés -961,30 -1031,1 Elkülönített alapok________-23,3______45,5 TB-alapok_____________0.0 134,2 Egye nleg___________-984,6 -851,4 FO RRÁS: NGM Közel húszmilliárdot költött a HM lakhatásra támogatás A honvédelmi tárcának több mint ötezer lakása van, ezek fenntartási költsége 2011 óta 10 milliárdot tett ki A Honvédelmi Minisztérium (HM) több mint 19 milliárd forint forrást biztosított 2011 január 1. és 2014. június 30-a között a lakhatáshoz kapcsolódóan - közölte Hende Csaba. A honvédelmi miniszter az MSZP-s Demeter Márta írásbeli kérdésére leírta, hogy az említett összegen felül 910 családnak juttatott a tárca HM rendelkezésű szolgálati lakást és 9451 főt helyeztek el honvéd szállókban. A HM 2012 óta nem értékesít vagyonkezelésében lévő lakást, korábban a tárcának mintegy 150 ezres volt az összesített ingatlanállománya. A 2014. július eleji állapot szerint a tárca 5176 lakással rendelkezik, melyből 3946 van a magyar állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében. A többi lakás önkormányzati tulajdonban (de szintén a HM vagyonkezelésében) van. A lakott lakások 57 százalékát hivatásos és szerződéses katonák, 6 százalékát közalkalmazottak, 24 százalékát katonaözvegyek, szolgálati járadékosok, nyugdíjas HM-alkalmazottak, míg 10 százalékát többek között árvák, korábban tartalékállományba helyezettek bérlik. A lakásállomány fenntartására a hibale- hárítás és a közüzemi díjak nélkül tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot költött a tárca. Tavaly a bérlők átlagosan 6-9 ezer forint bérleti díjat fizettek. Angyalföldön több lakás is a HM kezelésében van A HM lakáscélú támogatásokra 2011 óta 3,4 milliárd forintot költött 778 igénylés teljesítésével. A 3,4 milliárd forintból 641 esetben 2,9 milliárd forint értékű volt a munkáltatói kölcsön, míg 498,6 millió forint a vissza nem térítendő juttatás 137 igénylés kapcsán. Az idén összesen 241,5 milliárdból gazdálkodó HM 2011 óta összesen 10,2 milliárd forintot költött lakásállományának és a honvéd szállóknak a fenntartási költségeire. Idén eddig közel 1,4 milliárdot fizettek ki erre a célra. Lakásbérletet, illetve lízingelést három és fél év alatt 5,3 milliárdért támogattak. Idén eddig 2007 személyt 885 milliós értékben kapott ilyen jutatást. Hende az új katonai életpá- lyamodellről azt mondta, hogy annak újabb elemei jelenleg kidolgozói, egyeztetési szakaszban vannak, ezekről egy későbbi időpontban születik majd döntés. A tárcavezető szerint minél előbb bevezetnék az új rendszer további elemeit, amelynek egyik fontos pillérét képezi az illetményrendezés. A honvédszakszervezet 20 százalékos béremelést szeretett volna elérni. A honvédség altiszti és legénységi állománya (mintegy 12600 fő) havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kap idén visszamenőlegesen, amíg életbe nem lép az új, magasabb illetményrendszert tartalmazó életpályamodell. ■ É. S. 4 I ú t KÖZÉLET 1
