Somogyi Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-08 / 184. szám

2 2014. AUGUSZTUS 8., PÉNTEK FELÜTÉS 330 felé akár 330 forintig is elszalad­hat az euró árfolyama Heim Péter közgazdász, a Század­vég Gazdaságkutató Zrt. el­nöke szerint. Sürgető hát a devizahitele­sek „megmentése,” hogy ha nem is csökken, legalább ne is nőjön tovább a törlesztő­részlet... (fi) Mentőakció Böhönyén VÍZTÁROZÓBA ESETT kutyát mentettek ki a böhönyei ön- kormányzati tűzoltók. A né­metjuhász egy telepet őrzött, és közben egy rókát vett ül­dözőbe. Belecsúszott egy két­száz köbméteres tűzivíz táro­zóba. A tűzoltók dugólétrával közelítették meg, kötelet erő­sítettek rá, majd egy pallón kivezették a vízből. ■ K.G. Növényvédelem: támad a lisztharmat többet kell költeniük a gaz­dáknak növényvédelemre az idei csapadékos nyáron, fő­leg a lisztharmat okozhat gon­dot a szőlészetekben. Erről hallhattak előadásokat a bo­rászok egy balatonlellei borá­szati konferencián, ahol a nö­vényvédő szerek mellett tech­nikai újdonságokkal is megis­merkedhettek. ■ K.G. Műszaki mentés miatt útlezárás Simonfánál műszaki mentés miatt kellett lezárni a 67-es utat a simonfai tetőnél. Simonfa és Bőszén- fa között egy autós elvesztet­te az uralmát a járműve felett, a szalagkorlátnak ütközött, majd egy mély partfal oldalán állt meg. A kocsi vezetője nem sérült meg, a mentés idején a forgalom rendőri irányítással haladt. ■ K.G. Egyre több a gomba a somogyi erdőkben az esős idő kedvez a gombák szaporodásának. A szakértők kérik: csak az szedje, aki meg tudja különböztetni a mérgeset az ehetőtől. ■ K.G. Pánikgomb a mentősöknek betegszállítás Évente száz-százötven esetben éri őket komoly agresszió Kóbor kutyafalkák barangolnak Somogybán, népes ebkolonia Kőkúton ► Folytatás az 1. oldalról Időről-időre visszatérő prob­léma a bántalmazás, s nem mindegyik ügy kerül nyilvá­nosságra. Úgy tudjuk, hogy ré­gebben Somogybán is előfor­dult, hogy az egyik mentős uj­ját kitekerték, de volt, akit meg­rúgtak, mást arcon ütöttek. Az ittas emberek egy része köteke­dik, s nyilván ha nincsenek tel­jesen maguknál, hamarabb el­járhat a kezük. Előfordul, hogy a szórakozóhelyen néhány fröccstől lerészegedett ifjak iz­moskodnak a mentőkkel. Györfi Pál, az Országos Men­tőszolgálat kommunikációs és pr igazgatója azt közölte la­punkkal: az elmúlt hetekben többször is beszámolt a sajtó a segíteni érkező mentők elle­ni támadásokról, melyek saj­nálatos módon a betegellátást is akadályozhatják, így a beteg további sorsára, túlélési, gyó­gyulási esélyeire is hatással le­hetnek. A Somogyi Hírlap kér­désére kedden kifejtette: éven­te 100-150 olyan eset fordul elő Magyarországon, ahol a köz­feladatot ellátó mentődolgozó­kat komoly agresszió, táma­dás éri. A bántalmazás egyes esetekben személyi sérüléssel, máskor anyagi kárral is jár, az Országos Mentőszolgálat pe­dig feljelentést tesz. Az elmúlt időszakban egyaránt találkoz­tunk kemény jogalkalmazói gyakorlattal (végrehajtandó szabadságvesztés büntetés), de annak ellenkezőjével is.- Az iménti számok nem tartalmazzák azokat a „min­dennapos” eseteket, amikor az agresszió „csak” szidalmak­ban, fenyegetésben, rángatás- ban ölt testet - jelezte a szó­vivő. - Az OMSZ mentőegysé­geinek lehetőségük van a rá­diókészülékük „pánikgomb­jának” megnyomásával jelez­ni, ha veszélybe kerülnek, a mentésirányítás informatikai rendszere pedig lehetővé te­szi a helyszín meghatározását és a rendőri segítség gyors ri­asztását is. Az elmúlt időszak­ban (hónapok) két esetben ér­te a somogyi mentőket fizikai támadás. Mindkét esetben it­tas emberek kezdték lökdösni a segítőket, akik szerencsére komolyabb sérülést nem szen­vedtek. ■ Harsányi Miklós Somogybán is előfordult, hogy az egyik mentős ujját kitekerték, de volt, akit megrúgtak, mást arcon ütöttek HOGYAN BÜNTETNÉ A TÁMADÓKAT? fodor Ákos kaposvári gazda­sági mérnök: - Értetlenül állok egy-egy mentőket ért támadás előtt. Szerintem mindenkinek elemi érdeke, hogy a szakembe­reket hagyják nyugodtan dol­gozni, s megfelelően bizosítsák a tevékenységük ellátásához szükséges feltételeket. Biztos vagyok abban, hogy határozot­tan fel kell lépni a támadók el­len, úgy vélem, a hatóságoknak minden esetre szükséges odafi­gyelniük. A megelőzésben haté­kony védelmet nyújthatnak a technikai eszközök, fontos, hogy a njientők állandóan biz­tonságban érezzék magukat. györe Katalin kaposvári üzlet­vezető: - Súlyos agresszió ese­tén szerintem börtönnel kellene büntetni az elkövetőt. Ennek va­lószínűleg lenne visszatartó ere­je, s ha következetesen alkal­maznák a szabályokat, úgy egé­szen bizonyosan senki nem úsz- hatná meg a felelősségre vo­nást. Az enyhébb ügyekben köz­munkára küldhetnék a táma­dót, talán elgondolkodnának, hogy mit tettek. LÉNYEGESNEK TARTOM, hogy az elkövetővel szemben megfelelő módon járjanak el, s minél ke­vesebb támadás érje a mentősö­ket. Harkány László, a vagyonvédel­mi kamara elnöke: - Úgy gondo­lom, hogy a támadók nagy része részeg vagy drogot fogyasztha­tott. Épeszű ember ugyanis sze­rintem nem bánt olyan személyt, aki másokon segít. Ahogy halla­ni, általában családi konfliktu­soknál, kocsmai verekedéseknél bántják a mentőket. Ez nagy baj, hiszen így késhet a sérültek ellá­tása, s ez különösen akkor lehet gond, amikor minden másodperc számít Szerintem szabadság- vesztéssel büntethetnék azokat, akik mentősöket bántanak, s gyorsított eljárás keretében foly­tathatnák le az eljárást. kutyatár Harminc kutyát tart egy kőkúti férfi a portáján, ez­zel szinte az őrületbe kergeti a környezetét, mert a közelben la­kók nem tudnak aludni az ál­landó ugatástól. A kertből kiszö­kő ebek rendszeresen falkák- ba verődnek az utcán. A szom­szédok nem szeretnék, ha a ha­tóságok megbüntetnék a fér­fit, de azt igen, hogy megszűn­jön az áldatlan állapot. Az eset­re egy támogatójuk hívta fel a kaposvári Kutyatár Állatvédő Egyesület figyelmét. Boncz Edit, az egyesület vezetője elmond­ta, hogy megjelentek a férfinél, és kiderült számukra, hogy kép­telen gondoskodni az állatairól. A kolónia úgy alakult ki, hogy először csak egy kutyát foga­dott be, később egy másikat, az­tán az ebek hamarosan szapo­rodni kezdtek, most pedig már ott tart, hogy kilépni sem tud a háza ajtaján, mert elállják az út­ját, követik a faluba. Az állatvé­dők egy szukát, amelyik előző éjjel szült, elvittek a telepükre a kölykeivel együtt. Igyekeznek gazdát keresni nekik, ezért ku­tyát keresők jelentkezését vár­ják. Hamarosan visszatérnek majd, hogy ivartalanítsák a töb­bit, Boncz Edit szerint ez jelent­het megoldást a kóbor kutyák problémájára. Az elszegényedett somogyi településeken sok a gazdátlan eb, ezek falkásodnak, elhagyott, erdős részekre hú­zódnak vissza, sőt néha megtá­madják az arra járókat. Ebből a szempontból Kaposváron a Ná- dasdi utca és a Cseri dűlő veszé­lyes környék. A Kutyatár egye­sület egy holland szervezettel működik együtt, ők segítenek a kóbor kutyák ivartalam'tásában és elhelyezésében. ■ K.G. Egy éjszakára ismét lezárják a keceli átjárót útzár Augusztus végén lezár­ják egy éjszakára a felújított keceli vasúti átjárót.A keceli bejárón lévő vasúti átjáró épí­tését követő átadáson ismételt jótállási szabályozást írtak elő, ezért augusztus 27-én és 28-án este nyolc óra és reggel hat óra között lezárják az utat. ■ FETTER ANDRÁST keresi a So­mogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság. Kiskorú elhelyezésé­nek megváltoztatása vétsége, valamint kiskorú veszélyezteté­se bűntett gyanúja miatt folytat­nak eljárást ellene. 2013. május 17-én magával vitte kisfiát, s azóta mindketten ismeretlen helyen tartózkodnak. Kétszáz­ezerforintot ajánlottak fel a nyomravezetőnek. ÉSZREVETTÜK POSTÁNKBÓL ^LTaRn.KaiiCE... i ^2223^ MARTON 22-2b árpád RIPPP-RÖNAIJÓZSL- IPAHMÚVÉSinEföl HANGKÉP HIPW- KORAI, UbvnK nz- ..J" rTC Atitt*1 <r.w PL-RÖHfll KflP’OSUflBI ü|®OT Időtlen fesztivál. Még a május végi Rippl-Rónai fesztivál progamja díszí­ti ezt a Fő utcai kirakatot Kaposváron, de remélhetőleg új idők jönnek, mert a városvezetés szándékai szerint kedvezményesen juthatnak hozzá 35 év alatti vállalkozók az üres üzlethelyiségekhez. így talán nem áll meg az idő a Fő utcán, és valamikor ezt a kirakatot is átrendezik majd. Cikkünk nyomán: katonáitól kapott emlékművet az utolsó parancsnok A 44-es gyalogezred katonáiról szóló, július 28-án megjelent cikkhez szeretnék hozzászólni. Rendkívül fontosnak tartom, hogy megemlékeztek az I. vi­lágháború kitörésének száza­dik. évfordulóján a 44-es Hon­véd Gyalogezred hős katonái­ról és vezetőiről, akik hihetet­len bátorsággal, elszántsággal küzdötték végig az I. világhá­borút. SZOMORÚAN TAPASZTALTAM, hogy visszaemlékezésükből ki­maradt a 44-es gyalogezred utolsó parancsnoka, Vitéz Rei- chardspergi Reichard Béla ez­redes. A korabeli dokumentu­mokból kiderül, hogy Rei­chard Béla kitűnő ember, kivá­ló katona volt. Példamutató és hősies magatartásának köszön­hetően 1918. október 30-án, a front összeomlását követően Reichard Béla alezredest bízták meg az alakulat parancsnoki teendőinek ellátásával. reichard Béla erélyes parancs­nokként szervezett kötelékben, esetenként harcolva hozta haza Kaposvárra katonáit. Isonzótól gyalogmenetben, lovasszeké­ren, teljes felszereléssel érkezett meg az ezred, amely elsősorban parancsnokának Reichard Bé­lának volt köszönhető. Hősies helytállásáért vitézi címet ado­mányoztak és előléptették ezre­dessé. HAZATÉRVE CSALÁDOT alapí­tott. Sajnos igen rövid ideig él­hetett boldog házasságában, mert a háború alatt szerzett se­besülése (gyomorlövést kapott) következtében 1921-ben 45 éves korában elhunyt. Nem ér­hette meg fia születését sem, aki a halála után jött a világra. Szeretett felesége 24 évesen maradt egyedül kétéves kislá­nyával és a születendő babá­val. reichard Béla a kaposvári Ke­leti temetőben nyugszik. Sírem­lékét hős katonái állíttatták nagyra becsült és szeretett pa­rancsnokuk emlékére. Az em­lékművet Jálics Ernő szobrász- művész készítette. KÁRPÁTINÉ LAMPING JUDIT Az olvasói leveleket esetenként rövidítve, szerkesztett formában közöljük. Az olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját I * BEGYEI KÖRKÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom