Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
2014. JÚLIUS 6., VASÁRNAP GAZDASÁG 7 A pénzügyi költségem is takarékoskodhat a lakosság Paks II: formálódik az ár kivitelezés Szakértőre bízták a projekt kormánybiztosi feladatait A gyenge teljesítményt büntetik a befektetők bankszámla A Magyarországon vezetett fizetési számlák száma 2014. első negyedévében 1 százalékkal lett alacsonyabb az elmúlt év végéhez képest: a 10,49 millió számlán bqlül a lakossági számlák számában további kismértékű csökkenés figyelhető meg, míg a gazdálkodó szervezetek számláinak száma nem változott lényegesen - derül ki a Magyar Nemzeti Bank napokban közölt, első negyedéves pénzforgalmi statisztikáiból. A fizetési kártyák számában hasonló mértékű csökkenés tapasztalható, a 7,54 millió darab betéti kártya 1 százalékkal alacsonyabb a 2013 végi értéknél, míg a hitelkártyák száma az előző évi emelkedés után 4 százalékkal, 1,32 millió darabra csökkent a negyedév végére. Mindez arra utal, hogy a lakossági ügyfelek igyekeznek lejjebb szorítani a folyószámla-vezetéssel kapcsolatos költségeiket. Az internetes fizetések során használható virtuális kártyák száma viszont 2 százalékkal 629 ezer darabra, az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező kártyák száma pedig 25 százalékkal 2,2 millió darabra emelkedett, így már a fizetési kártyák negyede rendelkezik az utóbbi funkcióval. Az internetes kártyaelfogadó helyek száma 7 százalékkal nőtt, a fizikai elfogadóhelyek és az itt üzemelő POS-terminá- lok száma azonban 1 százalékkal alacsonyabb lett 2013 végéhez képest. Az érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező POS-terminálok aránya 39 százalékra emelkedett. A fizetési kártyákkal lebonyolított tranzakciók terén nem látható jelentős eltérés a korábbi tendenciáktól, vagyis a vásárlási tranzakciók súlya fokozatosan növekszik a piacon. A hazai kibocsátású kártyákkal lebonyolított vásárlások száma 79,7 millió darab, értéke pedig 573,2 milliárd forint volt az első negyedévben. A belföldi vásárlási tranzakciók átlagértéke a korábbi időszakoknál alacsonyabb, 6660 forint, míg a belföldi készpénzfelvételeké az előző félévinél több mint kétezer forinttal magasabb, 56 860 forint volt. ■ B. M. KfC/CM’ MBín 160 A harmadik szakaszban már évi közel ötszázalékos kamatot kell fizetni a hitelért Nagy a szórás, mégsincs ellentmondás az új blokkok áramárára vonatkozó előrejelzések között. Az viszont kérdés, hogy szükség van-e az első egység 2024 körüli átadására. Paks II. azért kell, mert csak olcsóbb lehet a megújuló vagy az új, szenes alapú megoldásoknál. B. Horváth Lilla Belendülhetnek a paksi atomerőmű két új blokkja építésének előkészületei, miután az Országgyűlés a’ minap jóváhagyta a beruházás orosz hitelen alapuló finanszírozási megoldását, majd Aszódi Attilát, a BME Nukleáris Technológiai Intézetnek igazgatóját kinevezték a projekt kormány- biztosává. „Mindenekelőtt a beruházás kapcsán született együttműködési és hitelmegállapodások tartalommal való megtöltésén kell dolgoznom. Ilyenek a műszaki megvalósítás feltételei, az üzemanyagok szállítása és a használt üzemanyagok visszaszállítása, a majdani üzemeltetés és a karbantartás mikéntje” - válaszolt lapunknak Aszódi Attila. A munka egyes részei már megkezdődtek: az MVM Paks II. Zrt. például közel egymil- liárd forintért megbízta a lengyelországi Geofyzika Torunt a beruházás és környezete háromdimenziós terepvizsgálatával, tart a lehetséges hazai beszállítók tájékoztatása és listára vétele, sőt, a Világgazdaság információi szerint a kivitelező Roszatom több nemzetközi beszállítói pályázatot is kiírt a projekt kapcsán. Hasonló lendülettel gyűlnek a bővítéssel kapcsolatos aggályok is, részben a majdani blokkok által termelt energia árával, részben üzembe helyezésük időzítésével kapcsolatban. hegedűs Miklós szerint tévedés, hogy Paks II. mielőbbi átadására energiabiztonsági megfontolásból, azaz magas áramimportunk kiváltása miatt is szükség lehet. „A térségben bővül az áramkínálat, például a két szlovákiai és más blokkokkal, vagyis árambőség várható. Egyébként is hiba az ellátásbiztonság A legalacsonyabb majdani önköltséget Hárfás Zsolt, az Atomenergiáink) szakértője valószínűsítette. lelenlegi hazai feltételekkel, műszaki, gazdasági és hitelparaméterekkel számolva közel 17 forintos önköltséget hozott ki kilowattóránként, a 21 éves hiteltörlesztés után - mai áron - pedig csak közel 9 Ft/ kWh lesz az új blokkok működési költsége. A Népszava magasabb árakat közölt. Eszerint a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont 30 forint körüli árat számított, a GKI Gazdaság- kutató 25-26, az ellenzék 30, Aszódi Attila és szakértőtársai pedig 28,89 forintot. „Nincs ellentmondás a számok között, csak másra vonatkoznak” - mutatott rá lapunknak Aszódi emlegetésével félretolni a köz- gazdasági gondolkodást. Magyarországnak az energiatermelésben nem komparatív előnyei, hanem hátrányai vannak. Az eszközöket és magukat az energiahordozókat is meghatározó részben külföldről kell beszereznünk, az import árát pedig a gyenge forint még emeli is. Attila, ^ki teljes élettartamra vetített egységköltségként szintén 16-17 forintos árra számít, más adatok jönnek viszont ki, ha más időtartamot veszünk a hitel visszafizetésének időtartamaként. Mégis kérdés, hogy verseny- képes lesz-e Paks II. árama. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője szerint aligha. Mint mondja, Paks II. részben az orosz hitel 4-5 százalékos kamata miatt 10-15 százalékkal drágábban fog termelni a rivális atomerőműveknél. A kamatban megjelenő országkockázati felár a csehországi beruházásnál csak 1 százalék. Mégis az atomerőmű mellett szól, hogy a hazai megújuló-, vagy szénalapú energiatermelés még többe kerülne. A magyar gazdaságnak tehát tartósan szembe kell néznie a viszonylag magas, az átlagos inflációnál jobban növő energiaárakkal. Hegedűs Miklós szerint azonban a fő gond az első új blokk túl korai, 2024-re tervezett átadása, akkor ugyanis a térségben jelentős áramtúlkínálat várható. Ezért az üzembe helyezéssel ki kellene várni az első, működő paksi blokk 2032-es leállítását. Komparatív hátrányok az előnyök helyett alapok Az alacsony kamat- környezetben is lehetett magas hozamot elérni az idén, ha valaki befektetési alapba tette a megtakarítását. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarof szági Szövetségének (Bamosz) adatai szerint akár 30 százalékos nyereséget is el lehetett érni alapokkal, igaz, ehhez sokat kellett kockáztatni, és feltörekvő piaci részvényalapba kellett tenni a pénzt. A legmagasabb hozamot az első félévben a Quantis indiai részvényalapjai érték el, több mint 30 százalékosat, ezeket a török részvényalapok követik, amelyek az OTP-nél , 27, az Aegonnál 25 százalékot hoztak hat hónap alatt. Az abszolút hozamú alapokba a Bamosz adatai szerint az első öt hónapban több mint 140 milliárd forintnyi friss megtakarítás áramlott. A tőkevonzás üteme azonban folyamatosan csökkent az idén, januárban még csaknem 48 milliárd, májusban viszont már alig 8 milliárd forintot vonzott ez az alapkategória. Az is megfigyelhető, hogy a gyengébben teljesítő alapokat eladják a befektetők. Az idei első félévben például a Concorde VM és a Citadella is enyhén negatív hozamot ért el, valószínűleg ez is szerepet játszhatott abban, hogy az utóbbi hetekben a VM nettó eszközértéké 73,8 milliárd forintról 68 milliárdra, a Citadelláé 33,5-ről 29,1 milliárd forintra esett vissza. Az utóbbi hónapok másik slágere a vegyes alap volt, ebben a kategóriában is lehet találkozni jól teljesítő konstrukciókkal. A kiegyensúlyozott vegyes alapok különösen a K&H-nál és az Ersténél nőttek nagyra, és a hozamuk általában meghaladta a rövid kötvényalapokét. A rövid kötvényalapok is sokat gyarapodtak az idén, és képesek is voltak viszonylag vonzó reálhozam elérésére. A forintos rövid kötvényalapok hozama a Bamosz adatai szerint 1-4,8 százalék között volt fél év alatt. A legnépszerűbb kötvényalapok közül a Budapest I. Állampapír 3,7, az OTP Optima 2,33, az Erste Kamatoptimum pedig csaknem 2 százalékos hozamot ért el. ■ H. B. A pénzvisszatérítés a legkedveltebb az ügyfeleknél kedvezmény Sokba kerül az ingyenes készpénzfelvétel a hitelintézeteknek - akcióznak a hitelkártyákkal Számos bank akciózik hitelkártyákkal, és próbálja rávenni az ügyfélkörét arra, hogy vásárlásait ilyen plasztiklapokkal bonyolítsa le. A hitel- intézetek fáradozása érthető, az ingyenes készpénzfelvétel sokba kerül nekik, a betéti kártyás vásárlásokon a bankközi jutalék korlátozása miatt szintén nehéz nyereséget elérniük. A hitelkártyáknál viszont a bankközi jutalék is magasabb, emellett egyéb díjakat is fel lehet számítani. Az éves kártyadíj elengedése már szinte alapkövetelmény az akcióknál, sok bank azonban ennél is tovább megy. Több hitelintézet próbálkozik azzal, hogy készpénzt ad az ügyfélnek, vagy kedvezményt nyújt bizonyos hitelkártyák esetében a vásárlások árából. A CIB egyik hitelkártyájánál a benzinkutakon 5 százalékos, sok más üzletben pedig 1 százalékos visszatérítést kapnak az ügyfelek, egy másik hitelkártyánál pedig akkor jár visz- szatérítés, ha külföldön vásárolt vele a kliens. A Budapest Bank egyik hitelkártyájával fizetve fél éven át 6 százalék kedvezmény jár a tankolás árából, egyéb vásárlásoknál pedig 2 százalék a visszatérítés. Egy másik hitelkártyánál 3 százalék a visszatérítés. A Citinél 10-25 ezer forintnyi kedvez- Keresik az ügyfelek kegyeit a hitelintézetek ményt is kaphatnak az új kártyaigénylők a különböző kártyatípusoknál, ha a megfelelő helyen a megfelelő értékben vásárolnak velük a fogyasztók. A Raiffeisen ügyfelei is kaphatnak készpénzt vagy utalványt, ha sikeresen bírálják el a hitelkártya-kérelmüket. A bankok tapasztalatai szerint is azok a hitelkártyák a legkelendőbbek, amelyek pénzvisszatérítést ígérnek a vásárlások ellenértékéből. Ezek között is két típus jellemző, az egyik mindenféle vásárlás után ad vissza kisebb összeget, a másik bizonyos üzleti partnereknél - például benzinkutaknál - viszonylag magas visszatérítést nyújt, máshol viszont nem, vagy csak elenyésző mértékű kedvezményt kínál. Ezek a kedvezmények persze eltűnhetnek, ha az ügyfélnek kamatot kell fizetnie a vásárlások után. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kamatozó hitelkártya-követelések átlagos kamata áprilisban meghaladta a 33,5 százalékot, és azok mértéke a jegybanki alapkamat csökkenését sem követte eddig. A kártyabirtokosok többsége a bankok szerint fizet kamatot, az UniCredit tapasztalatai szerint a havi költés egyenlegét a kamatmentes perióduson belül mindig vissza- fizetők aránya alacsony. ■ H. B. l i «
