Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-04 / 154. szám

KOZELET* Elég a szoftkorrupt rendszerből rezidensek Dénes Tamás: az orvosok a hálapénzzel rászolgáltak arra, hogy nem tisztelik őket Dénes Tamás: a hálapénz kiszolgáltatottá teszi, megalázza, állandó bizonytalanságban tartja a beteget és az orvost is HÍRSÁV Tarlós Istvánt indítja a Fidesz a Fidesz Országos Választ­mánya jóváhagyta a párt polgármester-jelöltjeit, Budapesten Tarlós Istvánt indítják a főpolgármesteri posztért - hangzott el a vá­lasztmány csütörtöki ülése utáni sajtótájékoztatón. A Fidesz-KDNP 1167 települé­sen indít polgármesterjelöl­tet az őszi önkormányzati választáson ■ MTI Továbbküldték Kovács Béla ügyét az európai Parlament (EP) jogi bizottsága elé utalták Kovács Bélának, a Jobbik EP-képviselőjének a men­telmi ügyét - jelentette be csütörtökön az EP plená­ris ülésén Martin Schulz EP-elnök. Közölte: az ügyet a házszabály értelmében az EP jogi bizottsága elé utalták. ■ MTI Németországban is jön a minimálbér a német parlament alsóhá­za, a Bundestag csütörtökön nagy többséggel megszavaz­ta a 8,50 eurós törvényes minimális órabér bevezeté­sét. A minimálbért 2016-tól kétévente felülvizsgálják, és néhány ágazatban 2017-ig átmeneti szabályok lesznek érvényben. A kormány ada­tai szerint a lépés 3,7 millió munkavállalót érint, akik eddig ennél kevesebbet ke­restek. A minimálbér nem vonatkozik a 18 év alattiak­ra és azokra, akik tartós munkanélküliség után lép­nek munkába. ■ MTI Kevesen születtek Szerbiában még a háborúk idején sem született olyan kevés gye­rek Szerbiában, mint ta­valy, amikor 65 és fél ezer gyerek jött világra. Szerbia éves népességvesztesége meghaladja a 30 ezret, ami egy kisebb város teljes la­kosságával ér fel. ■ MTI Vak, aki nem látja, mekko­ra a baj - mondja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás szerint mintha mesterségesen szegényí- tenék el az egészségügyet. Pedig ha nem tesznek több pénzt a rendszerbe, illetve rendes bérrendezésre, né­hány év múlva tényleg nem lesz, aki ellássa a betegeket. Haiman Éva- Alig egy éve, hogy a Rezidensz- szövetség nyíltan harcba szállt a hálapénz ellen, és az új egészség- ügyi államtitkár máris a paraszol­vencia megszűntetését nevezi a legfontosabb feladatának.- Ez nagyon megtisztelő, mert ezek szerint fel tudtuk hívni a figyelmet a helyzet tarthatatlanságára. Arra, hogy fel kell számolni ezt a torz rendszert, ami nem csak az orvos-beteg kapcsolatot mérge­zi meg, de jelentős mértékben hozzájárul az orvosok külföld­re távozásához is, márpedig je­lenleg a szakemberhiány a leg­gyengébb láncszem.- A személyes tapasztalatai is megerősítik a hálapénzzel kap­csolatos felméréseket?- Már a rezidensségem el­ső hónapjaiban nyilvánvalóvá vált, melyek a legnagyobb prob­lémák a paraszolvenciával. Ha kedves voltam a beteggel, néha azt éreztem, hogy azt gondolja, csak a pénzért teszem. Ha ad­tak, nem tudtam, mit várnak el érte. Konkrétan emlékszem egy epeműtéten átesett beteg­re, akit én operáltam. Már a zárójelentését készítették az osztályirodán, amikor arra mentem. Láttam, hogy szörnyű zavarban van, szinte köszönés nélkül, szemlesütve távozott, szégyellte magát, mert nem tudott hálapénzt adni. Az én tapasztalataim is ugyanazok, mint a kollégáké: a hálapénz kiszolgáltatottá teszi, megaláz­za, állandó bizonytalanságban tartja a beteget és az orvost is.- Évtizedekig mégsem zavarta a doktorokat.- Szerintem zavarta őket. Azért is kezdtünk bele ek­kora vehemenciával a hála­pénz-kampányba, mert úgy éreztük, az orvostársadalom­ban is megvan már az a kriti­kus tömeg, akinek elege van ebből a szoftkorrupt szisztémá­ból. Mert még az is, aki akár milliókat kap így, megkereshet­né ezt akár legálisan is.- Ahhoz az eddiginél lényegesen nagyobb béremelés kellene.- Ha valóban eltökélt a kor­mány abban, hogy felszámolja a hálapénz-rendszert, ahhoz elő­ször rendeznie kell a béreket. Ehhez egyrészt muszáj a jelen­leginél legalább egy, de inkább két százalékkal többet költeni az egészségügyre a GDP-ből, mert Magyarország, bármit is mondanak, ezt elbírja. Most mintha mesterségesen butíta­nák le az egészségügyet, hogy igazolhatóak legyenek későbbi intézkedések. Tisztességesen megfizetett és pozitívan moti­vált orvosokkal sokat spórol­hatna az egészségügy, mert most egyáltalán nem vagyunk abban érdekeltek, hogy figyel­jünk a hatékonyságra. Ha nem lesz béremelés, hiába alakítjuk át pár év alatt a rendszert, nem lesz orvos, aki dolgozzon benne.- Mégis, mennyi az a pénz, ami­ről beszélünk?- Nettó 275-300 ezer forint az alapbér, amit egy kezdő orvos­nak, 450 ezer, amit egy szakor­vosnak és 550 ezer forint, amit egy főorvosnak legalább havonta fizetni kell. Ehhez kell még hoz­zátenni azokat a plusz összege­ket, amelyeket megkereshet az, aki ambiciózus, több szakvizs­gát szerez, oktat, kutat, éjszaká- ját-hétvégéjét beáldozva ügyel. Ezt azonban nem csak a közpon­ti források növeléséből képzeljük el, hanem például a saját orvos- választás legálissá tételével.- Ez pontosan mit jelentene?- Több módja is van. A legjobb az lenne, ha felállna egy szak­értői csoport, aki kidolgozna több verziót, ezt megvitatnánk a szakmával, és a legjobba(ka) t modelleznénk. De a lényeg az, hogy olyan rendszert alakít­sunk ki, a befizetett járulék fe­jében mindenkinek biztosítsuk a gyógyulást, ám aki extra szol­gáltatást szeretne, az legálisan meg tudja venni. Annak pél­dául, akinek nem felel meg az a kórház, illetve orvos, ahová tar­tozik, fizethessen jogszerűen meghatározott összeget azért, hogy az operálja, akiben megbí­zik. A valódi saját orvosválasz­táshoz átláthatóvá kell tenni az intézmények működését, nyil­vánossá tenni olyan mutatókat, amelyek a betegek számára is eligazodást jelentenek arról, melyik intézményben, melyik orvos, milyen hatékonysággal, eredményességgel dolgozik. A betegek most azért sem bíznak meg az egészségügyi rendszer­ben, mert nem látják, hogyan működik. Tulajdonképpen nem másról van szó, mint azoknak a pénzeknek a kifehérítéséről, amelyek most szürkén kerül­nek az egészségügybe, de fon­tos hangsúlyozni, hogy nem a hálapénz legalizálásáról van szó. A központi források növelé­sével és például a saját orvosvá­lasztással már megteremthet­nénk egy kiszámítható orvosi életpálya alapját. Világosan kell látni, hogy Magyarországnak nem a gazdasági teljesítőképes­ségéhez mérten, hanem a fölött kell megfizetnie az orvosokat, ha nem akarjuk, hogy néhány év múlva ne legyen, aki ellássa a betegeket.- Valaki erre azt mondta, hogy a Rezidensszövetség pánikot kelt.- Neki is azt mondtam, hogy a mi célunk nem a pánikkeltés, hiszen mindig konstruktív ja­vaslatokkal állunk elő, de vak, aki nem látja, mekkora a baj. A bérezés, amely miatt olyan nagy a létszámhiány, hogy mindenféle munkaidő-direktí­vát megszegve tudjuk csak élet­ben tartani a kórházakat, csak az egyik probléma. A másik az egészségügy általános alul­finanszírozottsága. Emiatt kell például egy műtét során há­romszor gumikesztyűt cserél­nem, mert állandóan elszakad az olcsó kesztyű, vagy, izzadva kell egy több órás műtétet vé­gigcsinálni, mert spórolásból nem kapcsoljuk be a légkon­dit. Ezek azok a munkakörül­mények, amelyek riasztóbbak a frissen végzettek számára, mint az alacsony bérek. Amed­dig orvosként mindehhez asz- szisztálunk, nem várhatjuk el, hogy a politika ráébredjen: ez nagyon nincsen rendben. Jog­gal hihetik úgy, hogy így is, ennyiből is működik a rend­szer, pedig nem. A Krímben ünnepelne az ukrán miniszter Victor Ponta kormányfő román államelnök lenne Seselj kártérítést követel a hágai törvényszéktől KEMÉNY SZAVAKKAL mutatkozott be a tegnap kinevezett ukrán védelmi miniszter. Valerij Gele- tej azt ígérte, hogy a Krím félszi­geten, Szevasztopolban ünnep­ük majd meg a győzelem napját, mert Ukrajna diadalmasan ke­rül ki a konfliktusból. A Krí­met a március 16-i népszavazás után Oroszországhoz csatolták, a miniszteri szavak arra utal­nak, Kijev biztos abban, hogy a terület visszakerül Ukrajná­hoz. A parlament csütörtöki ülé­sén egyébként Petro Porosenko mutatta be Geletejt - az előd az államfő közvetlen környezetébe került. A hadi készülődést jelzi, hogy az áüamfő a vezérkari fő­nököt is menesztette, az új em­ber Viktor Muzsenko, akinek az első számú feladata a kelet-uk­rajnai műveletek irányítása. Amíg Kijev minden jel sze­rint a szakadárok elleni kon­centrált akciót készíti elő, az orosz külügyminiszter ismét a tárgyalások lehetőségét pedze­gette. Szergej Lavrov közölte, hogy az úgynevezett kontakt csoportnak minél előbb Ukraj­nában kell tárgyalnia, és Kijev- nek kell megteremtenie a lehe­tőséget arra, hogy minél előbb megkezdődjön az egyeztetés. A csoportban Leonyid Kucsma volt ukrán államfő képviseli Kijevet, a tagok között van az EBESZ képviselője és Moszkva kijevi nagykövete. ■ VG BEJELENTETTE INDULÁSI Szándé­kát Victor Ponta román minisz­terelnök a romániai novemberi államelnök-választáson. A poli­tikus a DC News hírportálnak adott csütörtöki interjúban el­mondta, hogy pártjában már bejelentette ezt a szándékát a hét elején. Victor Ponta, a ro­mán Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. A párt vezetősé­gének formai szempontból még jóvá kell hagynia, hogy ki lesz az államelnök-jelöltje. A román média szerint már biztosnak tekinthető, hogy Ponta fog ver­senybe szállni. Traian Basescu román ál­lamfő aljas kompromisszum­nak nevezte azt, hogy korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) azzal a Nemzeti Li­berális Párttal (PNL) készül egyesülni, amely két éve - a jogállamiságot szerinte sértő intézkedésekkel - megpróbál­ta eltávolítani őt a hatalomból. A hivatalából decemberben tá­vozó Basescu védnökségével alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) az államfő felfüggesz­tésének második évfordulója alkalmából kerekasztalt rende­zett csütörtökön a román par­lamentben. A jobboldali elnök első ízben kommentálta a PNL és PDL összeolvadási tervét. A két nagyobb ellenzéki párt azt reméli, hogy így esélyes jelöltet indíthat. ■ MTI tizenkétmillió eurós kártérí­tést követel a hágai Nemzetkö­zi Törvényszéktől (NT) Vojis- lav Seselj, az ultranacionalista Szerb Radikáüs Párt (SRS) há­borús bűnökkel vádolt vezetője. Indoklása szerint 11 és fél éve indokolatlanul tartják vizsgála­ti fogságban. A kártérítést Se­selj kiesett jövedelmeivel, csa­ládtagjai látogatásának útikölt­ségével, illetve minden olyan anyagi és nem anyagi kárral indokolja, amely tizenegy és fél éves hágai tartózkodása alatt keletkezett. Seselj június elején kérel­mezte, hogy vagy engedjék sza­badon, vagy ismételjék meg a teljes bírósági eljárást. Ez utób­bira szerinte azért lenne szük­ség, mert már más a bírói testü­let összetétele, mint tárgyalása megkezdésekor, ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy 2003-ban önként adta fel ma­gát az NT-nél. A törvényszék elutasította Seselj kérelmét, ugyanakkor eüsmerte, hogy fennállása óta még nem volt példa arra, hogy egy új bíró az ítélet kihirdetésével folytassa egy évekkel ezelőtt megkezdett ügy tárgyalását. Az ultrana­cionalista szerb politikus pere négy évvel önkéntes börtönbe vonulása után, 2007-ben kez­dődött, az ítélethirdetést 2013 őszére várták, de az bírócsere miatt elmaradt. ■ MTI . -.. - 4 aMBii m —b • mmm A í

Next

/
Oldalképek
Tartalom