Somogyi Hírlap, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-04 / 154. szám

2014. JÚLIUS 4., PÉNTEK 3 Három személy után kell fizetnie az egyedülálló rokkantnak végrehajtás Már a NAV kért végrehajtást egy elszánt nagy­atádi rokkantnyugdíjas ellen, aki nem akar három személy után szemétszállítási díjat fi­zetni, mert csak egyedül él, de ezt nem veszik figyelembe. Végső elkeseredésében ki akar jelentkezni a lakásából, csak hagyják békén végre.- Három fős háztartás után kell fizetnem a díjat, mert a la­kásba be van jelentve a volt fe­leségem és a gyermekem is. A válásunk után, tizennégy éve azonban ők elköltöztek egy kö­zeli faluba, de kijelentkezni nem akarnak - panaszolta a 62 éves Túri István László. - A lakás megosztott tulajdonú, 47 százalékban az enyém, 53 szá­zalékban a volt feleségemé, így nem is kötelezhetem őket erre. A rokkantnyugdíjamból élek, nem kaptam meg a közgyógy­ellátást, a gyógyszereim ha­vonta nagyon sokba kerülnek. Túl nagy megterhelés a meg­emelt szemétszállítási díjat fi­zetnem, és igazságtalannak is érzem, mert nincs annyi hulla­dék, egyszerűen nem termelő­dik akkora mennyiség nálam! Senki sem akarta elfogadni az igazamat, ezért önhatalmúlag harmadoltam a szemetesektől érkező csekkeket, és csak any- nyit fizettem be, amennyi jo­gos. Na de akkor már átadták az ügyemet a NAV-nak, és ha­marosan a végrehajtók keres­tek, hogy elárverezzék a lakást emiatt. Nem tudok mit tenni, végül ki fogok jelentkezni a sa­ját lakásomból... ■ A szolgáltató betartja a szabályt, a város segít az egyedülállóknak, a volt feleség nem jelentkezik ki Megkerestük az ügyben a nagykanizsai Viridis-Pannonia Hulladékszállítási Kft.-t, mely a szemétszállítást végzi Túri Ist­ván Lászlónál. Horváth Balázs ügyvezető igazgatótól megtud­tuk, hogy az önkormányzat sa­ját hatáskörben dönthet a hul­ladékszállítási kedvezményt igénybe vevők köréről. Nagy­atád képviselőtestülete arról döntött, hogy az egyedülállók­nak biztosít ilyen kedvezményt, vagyis nekik kevesebbet kell fi­zetniük. Akiknek a listáját a cég megkapja az önkormány­zattól, azoknak minden esetben biztosítják ezt a kedvezményt. A panaszos ügyében az történ­hetett, hogy feltehetően nem fe­lelt meg az önkormányzati ren­deletben foglaltaknak, ezért nem tudták megfelelően csök­kenteni a díját. Dombrovszky Nóra kaposvá­ri jogvédő sok hasonló üggyel talákozott már, úgy véli, hogy a probléma általánosan jellem­ző Somogyra. Azt tanácsol­ja, hogy mielőbb családon be­lül kell rendezni a helyzetet, de sokan nem akarnak ilyenkor kijelentkezni, mert akkor új lakcímkártyát kell csináltatni, ami ötezer forintba kerül, és ez az összeg is számít sokaknak. Az ilyen gondokat mielőbb je­lezni kell az önkormányzat­nak, hogy segíthessenek, eb­ben látja a megoldást. Hozzá­tette: azért nem érdemes non- profittá tenni a közszolgálta­tást, mert profit híján nem tud­ják támogatni a szociálisan rá­szorulókat. ■ K. G. MEGYEI KÖRKÉP Engedett a Balatoni Hajózás kikötőhasználat A vállalkozók szerint a zrt. visszaél erőfölényével Jönnek, mennek: nem lehetetlenültek el a balatoni magánhajósok. Képünk a siófoki kikötő bejáratánál készült Nem húsz, hanem csak tíz százalékkal emeli idén a kikötőhasználati díjakat a Balatoni Hajózási Zrt. Fónai Imre Halmos Gábor vezérigazgató szerint ezzel a döntéssel nyug­vópontra jutott szezoneleji vitá­juk a magán személyhajósok­kal. Lapunknak többen is jelez­ték utóbbiak közül, hogy sze­rintük el akarja lehetetleníti te­vékenységüket az erőfölényé­vel visszaélő Bahart. Problémá­jukat a nemzeti közlekedési ha­tóságnak is jelezték, de egyez­tetést kezdeményeztek többek között Bóka István balatonfü­redi polgármesterrel, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökével is. Sokallták a magánhajósok a Bahart által kért kikötőhaszná­lati díjat, ami csak partfalhasz­nálatra, azaz harminc perc­nyi kikötésre jogosítja fel őket, veszteglésre például nem. De nemcsak ezt kifogásolták, ha­nem azt is, hogy a kikötőhasz­nálatot sem engedi már meg a Balatoni Hajózási Zrt. a koráb­bi módon. Balatonfüreden pél­dául a legkurrensebb partfal­szakaszokhoz már nem állhat a magánhajós, csak „a kikötőnek olyan eldugott részére, ahol sok­kal nehezebben talál rá a ven­dég”. Az ismert északi parti ha­józási vállalkozó, a lókai gőzöst is felújító és üzemeltető Vanyo- lai Sándor a Klára nevű hajóját már kénytelen volt eladni, s az­óta le is úsztatták -a Sió-csator­nán. Vanyolai is arról panasz­kodott: olyan magasak lettek a kekkh Cáfolta az anyakönywe- zetés új, elektronikus rendsze­rének szerdai, lapunknak több helyről jelzett összeomlását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hi­vatala (KEKKH). A nyilvántar­tás, mint csütörtökön jelezték, a kezdetektől stabü, és csak egy előre tervezett félórás leállás tör­tént az első éles munkanapon. A fenntartási költségek, ezen be­lül is főleg a partfalhasználat, amit már nem tudtak kitermel­ni a rendezvényhajóval. Siófoki magánhajósok sze­rint érdekellentét feszül abban, hogy a Bahart kikötő-üzemelte­tő és hajózási szolgáltató is egy­szerre, versenyben más cégek­kel, miközben a díjakkal, a fel­tételek meghatározásával erő­sen befolyásolni tudja a ver­senyt. Arra is emlékeztettek: a hajózási társaság annak idején úgy „örökölte meg” azokat a ki­kötőket, melyek az állam pén­zéből épültek, kifejezetten köz­forgalmi céllal. Ezt a közforgal­mi jelleget igyekszik kiiktatni a zrt., legalábbis ezt olvassák ki a társaság vezetésének intézke­déseiből. beállítások frissítése miatt indí­tották újra a hálózatot. A fejlesz­tők éjszaka dolgoznak, napköz­ben csak az ügyintézésben jelen­tős javulást ígérő beavatkozáso­kat végzik el, tájékoztatott Ivano- vicsné Istenes Anna, a kommu­nikációs főosztály vezetője. A korábbi négy - születési, há­zassági, halotti és élettársi kap­csolati - anyakönyv helyett sze­- Öt évre elnyújtottan terve­zett, évenkénti 20-20 százalé­kos kikötőhasználati díjemelés fedezné a táraság költségeit, így számoltuk ki - mondta lapunk­nak Halmos Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója. - Ezt a zrt. igazgatósága is el­fogadta, legfőbb döntéshozata­li szervünk azonban a közgyű­lés, mely a legutóbbi ülésén úgy határozott: idén csak tíz száza­lékos emelést érvényesítsünk. Az idei üzleti terv tárgyalása­kor a magánhajósokkal egyez­tető Bóka István javasolta a ki­sebb mértékű emelést, s végül ez lett megszavazva, azzal a kö­vetkezménnyel: ennek megfe­lelően a bevételi tervet is csök­kenteni kell. Társaságunknak idén a tavalyihoz képest a me­mélyhez kötődő nyilvántartások működnek szerdától. Az éles be­vetésen, ezek szerint csak helyi zavart okozva, több önkormány­zati hivatal jelezte: nem műkö­dik a rendszere. Az átállást be­folyásolta, hogy a papíralapú és az elektronikus anyakönyve­zés egyidejű fenntartása lehetet­len, ezért minden lépést bizton­sági elemekkel, fékekkel kombi­derhasználati díjak többszörö­sért kell fizetni, ez meg a mi költségünk, ezért számoltunk úgy, hogy a kikötőhasználati díjat a duplájára kellene növel­nünk. Halmos Gábor szerint nem élnek vissza erőfölényükkel; egy kikötő háromszáz méteres partszakaszából eddig a zrt. harmincat használt, most ki­lencvenet, a fennmaradó 210 méter tehát továbbra is közfor­galmú. - A nemzeti közlekedé­si hatóság jóváhagyta a kikötő­rendünket, tehát jogszerű - így a vezérigazgató. - Lehet olyan kikötő, ahol eddig éppen a Ba- hart-hajók voltak „eldugva”, ha ez nem is maradhatott így, a magánhajósok ettől még nem lettek kiszorítva. ■ Fónai Imre nálva vezetnek be, egyes funkci­ók fokozatosan válnak minden­ki számára elérhetővé. A rend­szer azonban indulása óta képes az anyakönyvi események rög­zítésére, a kivonatok elkészíté­sére. A főosztályvezető azt is el­mondta: ilyen egy lépésben tör­ténő szemlélet- és technikai vál­tásra a magyar közigazgatásban még nem volt példa. ■ B. T. Szakmai ügy az a szakember, aki az egye­tem rektorának válláról intéz­ményműködtetési, menedzs­ment feladatokat vesz le, ope­ratív irányító lesz - magya­rázta a felsőoktatási intézmé­nyekben az ősztől megjele­nő kancellárokról Palkovics László. A felsőoktatási állam­titkár szerint a poszt nem ör­dögtől való, egyszerűen átlát­hatóságot akarnak, s cáfolta, hogy politikai komisszárokat küldenének az egyetemekre. da, mondaná erre Iván, s megigazítaná a vállán a dob­táras gépkarabély szíját. Eset­leg még pökne is egy hegye­set, ugyanis a komisszár szó hallatán - ahogy a scsíre is- beindulna a nyáltermelé­se. Aztán persze hallgatná to­vább az államtitkárt, aki sze­rint a rendszer működtetése tisztán szakmai ügy. Ivánnak az efféle szakmai elrendezé­sekről is volnának tapasztala­tai: amikor rohamra vezényle­ték az aknamezőn át, mindig meghajlott a tisztán szakmai okok előtt, főként, ha a komisz­szár fegyverrel adott nyomaté- kot az észérveknek. utóbbiak az egyetemek önál­lóságát féltők szerint konkré­tan anyagi természetűek lesz­nek, hiszen a kancellárok fe­lelnek a gazdálkodásárt, s ők lesznek a nem oktatási dolgo­zók munkáltatói is. És bár hi­vatalosan a rektoroké marad a szakmai irányítás, de a gaz­dasági következménnyel járó döntéseihez - például az ok­tatói bérek megállapításához- kancellári ellenjegyzés kell. Vagyis ott lesz a kasszakulcs. Ha nem ír alá, a rektor elmél­kedhet a párnázott ajtaja mö­gött, a dacosabbak pedig a mi­niszterhez fordulhatnak. Ah­hoz, aki kinevezi a kancellárt. Akinek amúgy nem feltétle­nül szükséges felsőfokú pénz­ügyi-számviteli végzettség, elég, ha megígéri, a jövőben szerez, vagy dolgozik mellet­te ilyen középfokú képesítésű beosztott. da, bólintana elismerően Iván, ez a legtisztább szakmai ügy. És megsimogatná a dob­táras gépkarabélyt. Anyakönyvezés: fokozatos elérhetőség nyilvántartása rendszer képes az eseményrögzítésre és a kivonatkészítésre Finanszírozzuk az államot értékpapír Havonta százzal gyarapszik a befektetők köre Az ivóvíz-minősítésnek is megfelel a Balaton vize Havonta százmilliós nagyság­renddel nő a somogyi ügyfelek állampapírokba fektetett meg­takarítása. Egyre több a meg­takarítók köre is, havonta mint­egy százan csatlakoznak a Ma­gyar Államkincstárnál érték­papírokat jegyzőkhöz. Erről a MÁK somogyi igazgatója, Tóth Péter tájékoztatta lapunknak csütörtökön. Somogybán az értékpapírral rendelkező ügyfelek megtaka­rítása június végén meghalad­ta a 8,3 milliárd forintot, ez a hazai befektetők kezében lévő 668 milliárd forintnyi értékpa­pír-állomány 1,2 százaléka. A kincstár lakossági ügyfeleinek a száma folyamatosan nő, jelen­leg csaknem 2700, míg az orszá­gosan 126 ezren fordították sza­bad pénzforrásaikat a magyar államháztartás finanszírozásá­ra. A banki betétek mérsékelt kamatszintjei, illetve az ingat­lanpiac forgalmának az ismert visszaesése továbbra is népsze­rűvé teszi az állampapírokat. Somogybán az elmúlt há­rom évben megduplázódott a megtakarításoknak ez a for­mája. Áprilisban már megha­ladta a nyolcmilliárd forintot a megyei kincstárnál értékesített államkötvény-állománya, ak­kor csaknem 2500 magánsze­mély birtokolta az államadós­ság-kezelésben Is meghatározó befektetéseket. Tóth Péter arról is tájékoztatott: a Babakötvény másfél évvel ezelőtti bevezeté­se óta 1250 Start-értékpapír­számlát nyitottak, míg orszá­gosan már több mint 45 ezret. A Start-számlákon lévő somo­gyi állomány 170 millió forint, ,ez országosan már elérte a 7,6 milliárd forintot. A kincstárnál egyszeri sze­mélyessel lehet értékpapír-nyil­vántartási számla szerződést kötni, és ekkor intézhető az ál­lampapír-befektetések interne­tes, telefonos, illetve okostele­fonos ügyintézésének a beállí­tása is. Áz állam a számlanyi­tásért és a számlavezetésért, de készpénzfelvételért sem számol fel költséget. ■ B. T. kiváló Kiváló a Balaton vízmi­nősége a Közép-dunántúli Kör­nyezetvédelmi és Természetvé­delmi Felügyelőség csütörtöki, az MTI-nek küldött tájékoztatá­sa szerint. A hatóság az újabb mikrobiológiai vizsgálatokra hivatkozva azt közölte: a tó vize még az ivóvíz-minősítésnek is megfelel. A szakemberek a víz­mintákat Tihany-Szántód tér­ségében vették. Jelezték azt is, hogy a mikrobiológiai vizsgála­tok semmilyen szennyeződésre utaló jelet nem mutattak ki, „a kóli és az enterococcus értéke továbbra is nulla”. Szennyszigetet fotózott egy olvasó pünkösd hétfőn Szántód és Tihany között - erről az Ori­go.hu számolt be, azt valószínű­sítve: egy ilyen, hajóból kikerü­lő szennyeződés okozhatott akár megbetegedést a balatonfüredi úszónap résztvevői körében is. G. Tóth László, a tihanyi limno- lógiai intézet igazgatója azonban azt mondta: a képen feltehetően nem szennysziget, hanem egy biológiai jelenség látható. Bizo­nyos időközönként az iszapban élő árvaszúnyog-lárvák egy idő­ben kirajzanak, feljönnek a víz­felszínre, bebábozódnak, majd az összes kis árvaszúnyog kire­pül és ott marad egy rakás lárva­bőr. Emellett egy olyan anyagot is termelnek, amelyek ezeket a bábokat összetartják és összete­relik. ■ F. I. y i á

Next

/
Oldalképek
Tartalom